Oroszországnak kémkedhetett Kárpátalján a magyar hírszerzés?
Szakértők szerint a budapesti kormány kommunikációja és a valóság nem feltétlenül esik egybe az ukrán-magyar diplomáciai háborút kirobbantó kémügyben, és van olyan biztonságpolitikai szakember, aki azt feltételezi, hogy valójában Oroszország számára kémkedtek a Kárpátalján pénteken őrizetbe vett magyar nemzetiségű gyanúsítottak.

Szakértők szerint a budapesti kormány kommunikációja és a valóság nem feltétlenül esik egybe az ukrán-magyar diplomáciai háborút kirobbantó kémügyben, és van olyan biztonságpolitikai szakember, aki azt feltételezi, hogy valójában Oroszország számára kémkedtek a Kárpátalján pénteken őrizetbe vett gyanúsítottak.
Mint azt a kontroll.hu is megírta, példátlan diplomáciai botrány tört ki a múlt héten. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt közölte, Kárpátalján leleplezett egy magyar állam által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerekről szóló információk megszerzése volt. Őrizetbe is vettek két feltételezett ügynököt, akiket a gyanú szerint a magyar katonai hírszerzés irányított.
Szijártó Péter a botrány kirobbanásakor mindenkit óvva intett a messzemenő következtetések levonásától, mondván, a hír az ukrán dezinformáció része is lehet. Nem sokkal később azonban azt is bejelentette, Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet. Válaszul később az ukrán külügyminisztérium is közölte, hogy két magyar diplomatának 48 órán belül el kell hagynia Ukrajnát.
A hír igaz lehet, de a magyar kormány soha nem fogja elismerni
Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint, ha a hír igaz, a magyar kormány akkor sem fogja soha elismerni, hogy kémeket küldött Ukrajnába. A körülmények azonban arra engednek következtetni, az ukránok igazat mondanak. Az egykoron a magyar katonai hírszerzés kötelékében dolgozó szakember szerint azért is lehet igaz a hír, mert „különben a magyarok miért utasítottak volna ki két ukrán diplomatát”.
„Elég nyilvánvalóan kémkedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a magyarok indították, és ebben nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok érintettek” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy az ukránok valószínűleg már régóta figyelték a magyar kémeket. Arra a kérdésre, hogy bevett dolog-e nem ellenséges országba kémeket küldeni, úgy felelt: teljesen bevett dolog.
Kiss-Benedek József szerint a magyar kormány hiába hangsúlyozza, hogy nem akar belesodródni a háborúba, mert „az egy dolog, amit hangsúlyoznak, a másik pedig a valóság”.
„A kommunikáció és a valóság nem feltétlenül esik egybe. Attól, hogy mi barátok vagyunk, attól még kíváncsiak lehetünk arra, hogy a másik oldal különböző dolgokat hogyan képzel el, pláne egy háborús helyzetben” – mondta a szeretlekmagyarország.hu portálnak. Arra a kérdésre, hogy lehetett-e más ország a megrendelő, a biztonságpolitikai szakértő nemmel felelt. Mint mondta, az eddig nyilvánosságra került információk alapján a magyar kormányhoz köthetők az elkövetők.
„Hogy aztán ezt a magyar kormány továbbadja-e, azt nem tudom, de a helyzet az, hogy itt inkább a magyar érdekeknek megfelelő adatgyűjtés folyik. Nem hiszem, hogy nekünk kellene az ukránok ellen hírszerzési adatokat gyűjteni közvetlenül a határ mentén az oroszok részére, akik egyébként meglehetősen otthon vannak Ukrajnában”
– fogalmazott a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, ha a hír ténylegesen igaz, és a kémkedés megtörtént, ezért nagyon súlyos büntetés jár, mert Ukrajna hadiállapotban van.
Ukrajna nagyon rosszul járhat, ha alaptalanul vádaskodott
Ha Ukrajna alaptalanul vádolta meg Magyarországot a kémkedés vádjával, azzal súlyosan megingatná a nyugati államok beléjük vetett bizalmát, de ha a vádak igaznak bizonyulnak, az megsemmisítő erejű lehet Magyarországra nézve – mondta a Telexnek Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban nemzetbiztonsági főtisztként a titkosszolgálatnál dolgozott.
A szakértő szerint amennyiben az ügy igaz, akkor az teszi igazán egyedivé, hogy az elfogott kémek nem Magyarország védelme érdekében kémkedtek, hanem Ukrajna érintett területének katonai megszállása érdekében.
A helyzet súlyosságát pedig az is fokozza, hogy Ukrajnát az a szövetségi rendszer segíti a háborúban, amelynek egyébként Magyarország is a tagja. „Amennyiben tehát valóban katonai megszállás előkészítésén ügyködő magyar kémeket kaptak el, úgy abszolút érthető a magyar kormány nagyon zaklatott reakciója, hiszen ezzel egy olyan lépést előkészítő művelet lepleződött le, amely rendkívül komoly veszélyt jelentett úgy a magyar nemzetbiztonságra, mint szövetségesi rendszerünkre” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy ugyanakkor az is súlyos helyzet, ha a vádak mégsem igazak, és Ukrajna így akar lejáratni minket. Buda Péter szerint az Ukrajna által prezentált információk ahhoz mindenképpen elegendőek, hogy vizsgálat induljon az igazság felderítése érdekében.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna vajon hazudhatott-e, a szakértő úgy felelt: ezzel nagyon sokat kockáztatnának egy egyébként is rendkívül érzékeny helyzetben.
„Ráadásul Magyarország teljes joggal kérdőjelezhetné meg Ukrajna alkalmasságát az EU és NATO-csatlakozásra, és ezek után minden olyan vád, amellyel a magyar kormányt azért illetik, mert akadályozza az Ukrajnának nyújtandó katonai vagy pénzügyi támogatásokat, süket fülekre találhatna”
– fogalmazott Buda Péter. Szijjártó Péter reakciójával kapcsolatban így vélekedett: „zavarba-, sőt, kétségbeejtő volt a magyar külügyminiszter első megnyilatkozása az ügyben, ahogy a kiutasítás is”.
A magyar kormány reakciója maga volt a beismerés?
A szakértő szerint erre az a magyarázat, „mert ezekből tárgyilagosan inkább a vádak implicite beismerése volt kiolvasható és nem azok feltétel nélküli elutasítása. Alaptalan vádak esetén ugyanis nem fogalmazunk úgy, hogy „várjuk meg, amíg hivatalos értesítést kapunk az ukrán hatóságoktól.” Amennyiben ugyanis nem folyik ilyen művelet Ukrajnában, csípőből ki kell kérni magunknak ezeket a vádakat, tekintet nélkül arra, hogy mikor és milyen hivatalos értesítést küldenek erről” – szögezte le Buda Péter.
Az oroszok is érintettek lehetnek a botrányban
Rácz András Oroszország-szakértő szerint az ukrajnai kémbotrány egyik legaggasztóbb eleme, hogy a magyar hírszerzés a kárpátaljai ukrán légvédelemről is próbált információkat gyűjteni, ez ugyanis az oroszok számára bír rendkívül nagy értékkel.
„A magyar légierő nyilván nem tervezi bombázni Kárpátalját. Kinek kellhetett akkor vajon az információ a kárpátaljai ukrán légvédelemről...? És erre sajnos egyetlen logikus magyarázat van csak: Oroszországnak” – írta a szakértő a közösségi oldalán. Ebben egyébként Buda Péter is hasonlóan vélekedett, aki szerint, ha valóban létezett terv Kárpátalja megszállására, az csak az orosz tervvel összhangban születhetett.
Rácz András úgy folytatta, a NATO-n belül is nagy vihart kavart az ügy, és a kárpátaljai magyarságot is veszélybe sodorhatja, ha a magyar katonai felderítés valóban az oroszok számára kémkedik.
Rácz a botrány időzítését is érdekesnek tartja, szerinte ugyanis jelentősége van annak, hogy a Győzelem Napján, május 9-én hozták nyilvánosságra az ügynökök elfogásáról készült felvételeket, holott már egy héttel korábban elkapták őket. A szakértő arra is kitért, a két ukrán hírszerző kiutasítása gyakorlatilag beismerésnek számított. Rácz szerint ugyanis máskülönben nem így reagáltak volna, ráadásul innentől nem is lehet csendben kezelni az ügyet. „A lépés garantálta, hogy tovább gyűrűzzön a botrány”, ám hogy ez miért jó, az rejtély.
Az arányos válasz az lett volna, ha „hasonlóan alacsony szintű, az ukránoknak dolgozó itteni ügynököket kapcsolnak le, nem két hivatásos hírszerzőt”.
Magyar Levente lemondta a hétfőre tervezett ukrán-magyar tárgyalást
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára eközben az elmúlt napok eseményei miatt lemondta a hétfőre tervezett, a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről szóló magyar-ukrán szakértői tárgyalást.
Az államtitkár Facebookon azt írta, azért mondta le szombat este a találkozót, mert úgy ítélte meg, „az elmúlt napok eseményei a magyar-ukrán kapcsolatokban nem teszik lehetővé a jóhiszemű, konstruktív egyeztetést olyan fontos és érzékeny tárgyban, mint a kisebbségi jogok”.
Magyar úgy folytatta, a nyitott kérdések rendezésére irányuló szándék őszinteségét megkérdőjelezi az a körülmény, hogy az ukránok pénteken kémvádak alapján „elhárító akciót” hajtottak végre Kárpátalján, amit egyből a széles médianyilvánosság elé is tártak.
„Lássuk, mi történik a következő napokban. A magunk részéről mi továbbra is készen állunk a párbeszédre” – zárta a bejegyzést.
Fotó: YouTube / SZBU