Zelenszkij kész tárgyalni a Trump béketervről, Orbán szerint „döntő pillanat” jön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta és meg is kapta az amerikai 28 pontos béketervet, amelyet Washington állított össze. Orbán Viktor szerint ez egy döntő pillanat, egy lépés a „budapesti békecúcs felé”.

Volodimir Zelenszkij csütörtök este megerősítette, hogy megkapta az amerikai elnök 28 pontos béketervét. Az ukrán elnök esti videóüzenetében kijelentette, hogy „Ukrajnának békére van szüksége, és Ukrajna mindent megtesz azért, hogy senki a világon ne mondhassa, hogy megzavarjuk a diplomáciát. Ez fontos” – írta a 444 .Az ukrán elnök leszögezte, hogy nem fognak elhamarkodott választ adni, és „mindenki számára az elsődleges feladat a konstruktív diplomáciai folyamat Amerikával és partnereinkkel”– tette hozzá.

A tervet Washington és Moszkva között már előzetesen egyeztették az Axios hírügynökség szerint orosz és amerikai különmegbízottak. A 28 pontos javaslat része az ukrajnai béke, a második a biztonsági garanciák, a harmadik a biztonság Európában, a negyedik pedig a jövőbeli kapcsolatok az Egyesült Államok és Oroszország, illetve Ukrajna között.

Orbán nem a békét, a békecsúcsot emelte ki

„Most itt vagyunk, azt hiszem, hogy egy döntő pillanatban, következő két-három hét, az döntő, hiszen megszületnek az első hivatalos reakciók erre a 28 pontos javaslatra, és elkezd valami kibontakozni, közeledik a budapesti békecsúcs.”

– reagált a Orbán Viktor péntek reggel a hírre a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.

„A javaslat azzal, hogy napvilágra került, hivatalosan is elismerték, ez már a budapesti békecsúcshoz vezető következő rendkívül fontos lépés.” – bizonygatta a miniszterelnök.

Ezt követően az interjúban visszatért ahhoz a vezérfonalhoz, hogy szerinte az Euirópai Unió nem akar békét és most Ursula von der Leyen bizottségi elnök „összekalapozna” egy 125 milliárd eurós segélycsomagot Ukrajnának.

„Igen, de közben Brüsszelben valóban egyrészt elutasítják ezt a tervet, mert azt mondják, hogy ez egy igazságtalan békéhez vezetne. Másrészt valóban ezt a pénzt kéri tovább is Ursula von der Leyen.”

Orbán Viktor már meg is írta a válaszlevelet, hogy nem támogatja a közös uniós csomag összeállítását, de mielőtt elküldi, egyeztet még Bóka János miniszterrel.

Érdekesség, hogy a miniszterelnök a béketervről szóló blokkban nem az ukrajnai béke felé vezető útról, hanem a békecsúcshoz vezető útról beszélt.

Mi áll a tervben?

Nem véletlen, hogy Zelenszkij is leszögezte, nem akar elhamarkodott választ adni. A béketerv nagyon sok kedvezményt tartalmaz Oroszországra nézve, míg ukrán források úgy értékelték, ezzel a független Ukrajna szűnne meg létezni. 

A teljes, 28 pontos béketerv a következő:

1. Ukrajna szuverenitásának megerősítése.
2. Oroszország, Ukrajna és Európa között egy átfogó megnemtámadási egyezmény jön létre. Az elmúlt 30 év minden értelmezési vitáját lezártnak tekintik.
3. Oroszországtól elvárják, hogy ne támadja meg a szomszédos országokat, a NATO pedig nem terjeszkedik tovább.
4. Oroszország és a NATO amerikai közvetítéssel párbeszédet folytat minden biztonsági kérdés megoldására és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, hogy biztosítsák a globális biztonságot, és növeljék az együttműködés és a jövőbeli gazdasági fejlődés lehetőségeit.
5. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap. (Az Axiosnak egy amerikai tisztviselő elmondta, hogy a tárgyalások során először került napirendre egyértelmű garancia az USA részéről, de hogy ez mit jelent, arról egyelőre nincsenek részletek.)
6. Az ukrán fegyveres erők létszámának 600 ezer fős korlátozása. (Jelenleg 800-850 ezer főből áll, a háború előtt ez kb. 250 ezer volt.)
7. Ukrajna vállalja, hogy alkotmányba foglalja, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszerződésében rögzíti, hogy Ukrajnát a jövőben nem fogadja tagjai közé.
8. A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában. (Néhány európai NATO-tag olyan béketervben gondolkodik, amely szerint kis létszámú NATO-haderő maradna Ukrajnában a konfliktus lezárását követően.)
9. Lengyelországban európai harci repülőgépek állomásoznak majd.
10. Az USA kompenzációt kap az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáért. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszti a garanciát. Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, visszavonják a megszerzett területek elismerését és a békeszerződés minden egyéb előnyét. Ha Ukrajna indok nélkül rakétát lő ki Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvényét veszti.
11. Ukrajna jogosult az EU-tagságra, és rövid távon elsőbbségi hozzáférést az európai piachoz, amíg ezt a kérdést rendezik.
12. Létrejön egy globális, hatékony intézkedéscsomag Ukrajna újjáépítésére. Ennek része lenne egy Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba való befektetés céljával, ideértve a technológiát, az adatközpontokat és az AI-t. Az USA együttműködik Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében. Közös erőfeszítéseket tesznek a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóterületek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására. Infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, ásványokat és természeti erőforrásokat termelnek ki. A Világbank különleges pénzügyi csomagot hoz létre ezen erőfeszítéseknek elősegítésére.
13. Oroszországot visszaintegrálják a világgazdaságba. A szankciók feloldásáról fokozatosan, eseti alapon tárgyalnak és állapodnak meg. Az USA hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt az energia, a természeti erőforrások, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, az Északi-sarkvidéken végzett ritkaföldfém-kitermelési projektek és egyéb, kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén a kölcsönös fejlődés érdekében. Oroszországot felkérik, hogy csatlakozzon újra a G8-hoz.
14. A befagyasztott pénzeszközök közül 100 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna újjáépítésébe fektetnek be az USA vezetésével. Az ebből származó profit 50 százalékát az USA kapja. Európa további 100 milliárd dollárral járul hozzá Ukrajna újjáépítéséhez. Az európai eszközök befagyasztását feloldják. A maradék befagyasztott orosz pénzeszközöket egy külön amerikai-orosz alapba fektetik, amelyből közös projekteket valósítanak meg meghatározott területeken. Ennek a célja a kapcsolatok és a közös érdekek fejlesztése lesz, hogy ösztönzőt teremtsen a konfliktusba való visszatérés elkerülésére.
15. Egy közös amerikai–orosz munkacsoport jön létre a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, amely a békeszerződés végrehajtását és betartását fogja biztosítani.
16. Oroszország törvénybe foglalja, hogy nem lép fel agresszíven Ukrajnával és Európával szemben.
17. Az USA és Oroszország megállapodik az atomfegyverek korlátozásáról és terjedésének megakadályozásáról szóló egyezmények, többek között a START I. szerződés érvényességének meghosszabbításáról. (A jelenlegi szerződés 2026 februárjában jár le.)
18. Ukrajna vállalja, hogy atommentes állam lesz az Atomsorompó-szerződés alapján.
19. A zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt indítják be, és az ott termelt energiát fele-fele arányban osztják el Oroszország és Ukrajna között.
20. Oroszország és Ukrajna vállalja, hogy a más kultúrák megértésére és elfogadására, a rasszizmus és az előítéletek megszüntetésére irányuló oktatási programokat indít az iskolákban és a társadalom más területein. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait. Mindkét ország vállalja, hogy eltörli az összes diszkriminatív intézkedést, és garantálja az ukrán, illetve orosz média és oktatás jogait. Minden náci ideológiát és tevékenységet elutasítanak és betiltanak.
21. A Krím félszigetet, Luhanszk és Donyeck régiókat orosz területként ismerik el, ahogyan az USA is. Herszon és Zaporizzsja régiókat a frontvonal mentén fagyasztják be, és az alapján ismerik el. Oroszország lemond az öt régión kívül az ellenőrzése alatt álló területekről. Az ukrán erők kivonulnak Donyeck az ellenőrzésük alatt tartott részéről. Ez a terület semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközileg szintén Oroszország részeként ismernek el, de az orosz hadsereg nem vonul be erre a területre.
22. A területi megállapodások létrejöttét követően sem Oroszország, sem Ukrajna nem módosítja azt erőszakkal. Ha ezt a kötelezettségváltozást bármelyik fél megszegi, akkor minden biztonsági garancia érvényét veszti.
23. Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú felhasználásában, és megállapodás jön létre a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
24. Humanitárius bizottságok hoznak létre az alábbi kérdések rendezésére: a foglyok és holttestek teljes körű visszacserélése, a civil foglyok és túszok, köztük gyermekek szabadon engedése, családegyesítési program végrehajtása és a konfliktus áldozatainak szenvedéseinek enyhítése.
25. Ukrajnában 100 napon belül választásokat tartanak.
26. A konfliktusban részt vevő valamennyi fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést, és nem nyújt be panaszt.
27. Ez a megállapodás jogilag kötelező érvényű lesz. Végrehajtását egy Trump által vezetett Béketanács fogja ellenőrizni és garantálni. A megállapodás megsértése szankciókat von maga után.
28. A memorandum elfogadását követően azonnali tűzszünet lép hatályba, miután mindkét fél visszavonul a megbeszélt pontokra, hogy megkezdjék a megállapodás végrehajtását.