Nem kedvez a gyors izraeli-iráni rendezésnek az olajár Holoda Attila szerint
Az Iránt ért péntek hajnali légitámadások után 9 százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára. Amennyiben csak taktikai, egyszeri támadásról van szó, a piacok megnyugodhatnak, de Holoda Attila energetikai szakértő szerint a bizonytalanságot fokozzák a geopolitikai és gazdasági ellentétek, Trumpnak pedig döntő szava lehet. A bizonytalanság átgyűrűzhet az üzemanyagok árába.

Az Iránt ért péntek hajnali légitámadások után 9 százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára. Amennyiben csak taktikai, egyszeri támadásról van szó, a piacok megnyugodhatnak, de Holoda Attila energetikai szakértő szerint a bizonytalanságot fokozzák a geopolitikai és gazdasági ellentétek, Trumpnak pedig döntő szava lehet. A bizonytalanság pedig átgyűrűzhet az üzemanyagok árába.
Pár óra alatt 62 dollárról 78-ra emelkedett a kőolaj hordónkénti világpiaci ára azt követően, hogy Izrael komoly dróntámadást intézett az iráni nukleáris létesítmények, rakétaállások és katonai célpontok ellen, súlyos károkat okozva (a támadásról itt írtunk részletesebben) a perzsa országban. Bár napközben az ár visszakorrigált a 70-74 dolláros sávba, ez is komoly sokk a piacon.
De mennyi idő, amíg nem szaladnak el az üzemanyagárak? – kérdezte a Kontroll Holoda Attila energetikai szakértőtől, korábbi államtitkártól.„A megugró olajár azt mutatja, mennyire sokan kereskednek az iráni olajjal” – válaszolt Holoda, a legfőbb vásárlója pedig Kína és India a perzsa országnak.
Iránnak a térségben jellemzően riválisai vannak, inkább csak Katarral ápolnak jó viszonyt. Az öböl menti olajkitermelő országok viszont egy ideig még élvezhetik is legfőbb exportcikkük árának emelkedését.
Az lesz a döntő, hogy az Amerikai Egyesült Államok mekkora szerepet vállal a békéltetésében, de „Trump egyelőre kihúzta magát a konfliktusból”
– jegyezte meg Holoda, ismertetve ennek három dimenzióját.
Az amerikai elnök ugyanis a támadás után közölte, hogy bár tudott az izraeli csapásról, de azt nem támogatta.
Ennek oka, hogy épp az elnök egyik ígéretét igyekezett teljesíteni azzal, hogy új atomalkut kössön Iránnal, ami szavatolná, hogy a perzsa ország nem készít atomfegyvert. Izrael azonban katonai eszközöket választott ugyanezen célért, megelőzésként, amivel látványosan az amerikai érdekekkel ellentétesen cselekedett, megakasztva a tárgyalásokat. Érdekes fejlemény, hogy a
The Wall Street Journal szerint Trump azt mondta, a támadás „nagyszerű a piacoknak”, mert biztosítja őket, hogy Iránnak nem lesz atomfegyvere.
Trumpnak ráadásul csak fokozhatja gondjait, hogy az orosz-ukrán háborúban megkezdődött tárgyalások is lelassulhatnak, tekintettel arra, hogy Oroszországot is kevésbé lehet békére kényszeríteni, ha olajexportjának bevételei emelkednek.
Harmadrészt pedig Trump egyik legfőbb ígérete volt a választók felé az üzemanyagok árának amerikai mérséklése volt, amit az amerikai kitermelés fokozásával és nemzetközi alkukkal próbál elérni, ebbe is belerondított az izraeli támadás.
Mit tehet a MOL?
A MOL hetente többször is változtathat az üzemanyagok nagykereskedelmi árán, noha jellemzően hosszútávú szerződései vannak. Azonban Holoda Attila megjegyezte, hogy a MOL jellemzően leköveti a világpiaci változásokat, hogy biztonságban tartsa a cég bevételeit és profitját.
„Ha néhány héten belül nem jut nyugvópontra a konfliktus, akkor az elkerülhetetlenül begyűrűzik az üzemanyagok árába” – mondta Holoda, az pedig tovább drágíthatja a szállítmányozást, növelve más termékek árát.
Izraelre várva
A piac azt vizsgálja, Izrael indít-e további támadásokat, amik veszélyeztetnék a kőolaj kitermelését vagy az exportot. A pénteki támadás nem érintett ilyen létesítményeket, és ha ezt a gyakorlatát fenntartja Izrael, a piacok beárazhatják a helyzetet és csökkenésnek indulhat a kőolaj ára is.