Von der Leyen akkor is aggódhat, ha leszavazzák a bizalmatlansági indítványt

A héten az Európai Unió végrehajtó testülete, az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaznak az európai parlamenti képviselők. A jobbról indult kezdeményezésnek nincs valós esélye arra, hogy megbuktassa a Bizottságot, ugyanakkor épp akkor futott be, amikor balról is egyre több kritika éri a néppárti elnököt, Ursula Von der Leyent.

Az indítvány a radikális jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) EP-képviselője, Gheorghe Piperea kezdeményezte. Az általa benyújtott dokumentum legtöbbször a koronavírus elleni Pfizer-oltások ügyével indokolja a beadvány jogszerűségét. Az SMS-ügy szerint Von der Leyen a legnagyobb szerződés aláírása előtt sms-ekben egyeztetett a Pfizer vezérigazgatójával. A bizalmatlansági indítvány emlékeztetett arra is, hogy májusban az EU bírósága megsemmisítette az üzenetek kiadását elutasító bizottsági döntést, valamint azt, hogy az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított az eset okán.

A javaslatot végül 77-en támogatták, leginkább legyen és román képviselők. Megfigyelhető, hogy a Von der Leyen frakciójától, a jobbközép Európai Néppárttól jobbra elhelyezkedő csoportok és a többnyire szélsőjobboldaliakból álló függetlenek képviselői közül támogatták a beadványt. A magyar képviselők közül egyedül a Mi Hazánkos Borvendég Zsuzsanna csatlakozott. Piperea és a Politico szerint korábban néppárti képviselők is támogatták az indítványt, a végső aláírók között azonban nem szerepelnek.

A 77 támogató nagyjából harmadát, 27-et az AUR EP-frakciója, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) adta, egy híján ugyanannyit a Mi Hazánkkal együtt létrejött Szuverén Nemzetek Európája (ESN). Ebből a csoportból szinte minden képviselő aláírta a beadványt. A Fidesz-KDNP frakciójából, a Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoportból csak hatan csatlakoztak. A többi támogató függetlenként jutott mandátumhoz. Ezen képviselők általában annyira szélsőségesek, hogy egyik frakció sem szeretne velük közösséget vállalni. Tökéletes példa erre Diana Iovanovici Şoşoacă, aki Von Der Leyen megválasztásakor szájkosárral kiabált és hullazsákot lóbált. A képviselő pártját a Mi Hazánk kérésére nem vették fel az ESN-be.

Mik mutatnak a számok?

A Bizottság elnökének attól nem kell aggódnia, hogy a bizalmatlansági indítvány átmenne. A szavazáson a hiányzókkal együtt az összes, 720 képviselő fele és a jelen lévők legalább kétharmada kellene ahhoz, hogy a beadvány elfogadásra kerüljön. Ennyi képviselő akkor sem jönne össze, ha a támogatók három frakciójából és a függetlenek közül mindenki igennel voksolna. Az EP jelenleg három, maximum négy nagyobb tömbre osztható.

• 191-en vannak az indítványt támogatók három frakciójában, az ECR-ben, a PfE-ben és az ESN-ben, ide még hozzá lehet adni a függetlenek radikálisabb szárnyát.

• 3 képviselővel kevesebben, 188-an ülnek az Európai Néppárt frakciójában.

• A baloldali blokk 310 képviselőből áll, ide a szocialisták, a liberálisok a zöldek és a szélsőbaloldaliak sorolhatók.

• A baloldali pártcsaládok közül az első két frakció 211 képviselővel együttműködési platformot írt alá a Néppárttal, tehát ők egyfajta laza nagykoalícióként értelmezhetők.

Az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártok önmagukban nem érnék el a 361 fős abszolút többséget. Még akkor sem, ha a Von der Leyen tavalyi újraválasztását ellenző szélsőbaloldaliak 46 képviselője csatlakozna hozzájuk. Ezen képviselők ráadásul már az ellen is felszólaltak, amikor a Patrióták májusban vitát akartak rendezni az sms-es ítéletről.

A bizalmatlansági indítványról az Európai Parlament képviselői hétfőn fognak vitázni. Ez már önmagában egy jelentős siker a beadványt támogató pártok számára, hiszen így napirenden marad Von der Leyen elnökségének kérdése. A frakciók a vitában egy-egy szószólót állíthatnak a pulpitushoz. Delphine Colard EP-szóvívő jelezte, hogy előttük, és ha akar, utánuk beszélhet Von der Leyen. Maga a szavazás csütörtökön jöhet. A szavazáson a képviselőknek az általában használt módon, név szerint kell majd szavazniuk a beadványról.

PR fogás, EU – és ukránellenes Putyin-barátok

„Ha megnézik a listát és utánanéznek, hogy kik ezek az emberek, szerintem részünkről nem sokat kell kommentálni – jelentette ki pénteken a Von Der Leyent jelölő néppártiak sajtószolgálatát vezető Daniel Kötser. Kötser egy, a brit parlamentben fellelhető jelenség alapján „backbenchereknek hívta” ezen képviselőket. A backbencherek általában a vezető tisztségektől távol, hátul ülő, a pártjaik hivatalos álláspontja ellen gyakran lázadó képviselőket jelent.

Kötser szerint ők „Putyin-barátok”, ukránellenesek és EU-ellenesek. Szerinte ez a lista annyira csúf, hogy a Patrióták sem merték aláírni.” A néppártiak tehát egyhangúlag a javaslat ellen fognak szavazni, ígérte Kötser, aki hangsúlyozta, az alig egy éve erős felhatalmazást kapott Európai Bizottság a jelenlegi, geopolitikailag egyre feszültebb időszakban felelőtlennek tartja az „ilyen kis manővereket.” Szerinte meg fog bukni a javaslat.

A liberálisok szóvívője, Vincent Stuter támogathatatlan kotyvaléknak, míg a zöldek „szélsőjobboldali PR-fogás”-nak nevezték a javaslatot. A három frakciónak összesen 316 képviselője van, nélkülük nagyon nehezen lenne meg a 361 fős abszolút többség.

A Patrióták nem támogatják Von Der Leyent, ennek megfelelően fognak szavazni, szögezte le Pedro López De Pablo szóvivő. A szélsőbaloldaliak és a szocialisták sem ígértek semmit. A szocialisták szóvivője, Utta Tuttlies arról beszélt, hogy a Bizottság elnökének el kell döntenie, hogy velük, vagy a javaslat benyújtóival épít hidakat.

Repedések a koalícióban

A nagykoalícióban már régóta érzékelhetők repedések. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy sem a jobbközépen álló Néppárt, sem a tőle balra és jobbra lévő blokkok nem képesek önmagukban abszolút többséget szerezni. A néppárti képviselők a három másik jobboldali frakció közül leginkább a legmérsékeltebb ECR-rel képesek együttműködni. Ennek jele, hogy az évtizedek óta használt karantént bomlasztva a pártcsalád kapott egy bizottsági alelnöki pozíciót Raffaelle Fittóval. A döntést a néppártiak is támogatták.

A Néppárt és a baloldali frakciók közötti konfliktus egyik fő oka épp ezen kétkapuzás. Ez annyit tesz, hogy a Néppárt egyre gyakrabban működik együtt a már említett jobboldali és szélsőjobboldali frakciókkal, különösen migrációs, környezetvédelmi és gazdasági kérdésekben. A 2024-es költségvetés véleményezésénél például a Néppárt a PfE-vel és más jobboldaliakkal közösen fogadott el szigorító módosítókat, amire válaszul a szocialisták, liberálisok és zöldek szokatlan módon a fideszesekkel együtt szavazták le a teljes szöveget.

A feszültség a „zöldre festésről” szóló jogszabály kapcsán is kiéleződött, amikor a Néppárt levélben kérte a javaslat visszavonását, amit a Bizottság – végül a tárgyalások előtt pár órával – teljesített. A szocialisták és zöldek ezt a folyamatot a bizottság és a jobboldali kormányok közti egyeztetés „kisiklatásaként” értékelték, szerintük a Néppárt inkább a szélsőjobbal keres kompromisszumot, mint a centrista erőkkel. Az ECR ugyanakkor úgy értékelt, hogy a baloldaliak küszködnek azzal, hogy alkalmazkodjanak az Európai Parlamentben a jobboldali többség új politikai valóságához.

Jelzésértékű eredmény születhet

A helyzetben különösen érdekes, hogy a Néppárttól jobban álló frakciók közül épp a már sokat említett ECR-ből támogatják legtöbben a bizalmatlansági indítványt. A 27 képviselő közül 16-an a Jog és Igazságosságból (PiS) írták alá a beadványt, a Kaczyński által fémjelzett pártnak pedig voltak konfliktusai a Bizottsággal. A pártcsalád szóvivője, Stephen Jones a pártpolitikát emlegetők megjegyzésein értetlenekedett, mert „ahogy számtalanszor világossá tettem, ez egyéni tagok kezdeményezése”. Közös álláspont csak a vita után, kedden várható.

Érdemes lesz azt is figyelni, hogy a baloldaliak közül üzennek-e valaki Von der Leyennek, vagy kitartanak amellett, hogy nem működnek együtt az euroszkeptikusokkal és az EU-ellenes szélsőjobboldaliakkal. A már említett név szerinti szavazás erre a felhasználható eszköz. A liberálisok szóvivője szerint pozitívum, hogy a középpártok ismét összébb zárhatnak, a néppárti álláspont viszont azonban ez egyéni képviselő kezdeményezése és ők készek mindenkivel együttműködni, aki támogatja az EU-t, a jogállamiságot és Ukrajnát.

Egykori elődje járhat az elnök fejében

Bár eddig 13 bizalmatlansági indítványból egy sem járt sikerrel az Európai Parlamentben, Von der Leyen számára még egy egyértelmű kudarccal záruló próbálkozás is hordozhat kockázatot. Jacques Santer esete mutatja, hogy ha a képviselőkben hosszabb távon felgyülemlik az elégedetlenség, az akár a teljes bizottság bukásához vezethet: a Santer-bizottság egy szakértői vizsgálat nyomán, egy újabb bizalmi szavazás elől menekült lemondásba. Von der Leyen ugyan 2019-ben szűk többséggel, második ciklusára már stabilabban kapott felhatalmazást, de a hasonló történelmi minták azt sugallják, hogy a politikai támogatás látszólagos ereje nem feltétlenül jelent hosszú távú biztonságot.