Súlyos kritikát kapott Magyarország az EB jogállamisági jelentésében

Magyarország az Európai Bizottság szerint továbbra is komoly rendszerszintű kockázatokkal bír a jogállamiság terén – derül ki az idei jogállamisági jelentésből. Csak egyetlen javasolt pontban történt érdemi javulás, miközben számos alapvető területen — pl. bírói függetlenség, korrupció, média, demokratikus fékek — a problémák változatlanul fennállnak. Ez alapján nem valószínű, hogy az EU feloldja a zárolt uniós forrásokat.

A jelentés egyik központi megállapítása, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége Magyarországon továbbra sem garantált. A kormány nem vonta be megfelelően az Országos Bírói Tanácsot a kinevezési és előmeneteli szabályok módosításába, annak ellenére, hogy ez az európai ajánlások szerint elengedhetetlen lenne. Bár a Kúriánál történtek lépések az ügyelosztás átláthatóságának javítására, az alsóbb fokú bíróságokon ez nem valósult meg – derül ki a Népszava összefoglalójából..

A jelentés szerint a bírák elleni nyilvános támadások és a belső függetlenséget aláásó kormányzati lépések tovább rombolták az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Megemlítik azt is, hogy a politikai nyomásgyakorlás, valamint az önálló bírói döntések nyilvános megkérdőjelezése rendszerszintű problémát jelez.

Bár a jelentés elismeri, hogy Magyarországon némileg javult a közbeszerzések versenyképessége és új korrupcióellenes intézkedések születtek, ezek nem érték el céljukat. A magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálása továbbra is elmarad. Az ügyészség függetlensége megkérdőjelezhető, és nincs jele annak, hogy a politikailag érzékeny ügyekben valódi elszámoltathatóság lenne.

A párt- és kampányfinanszírozás szabályozása átláthatatlan maradt, és a hatékony ellenőrzés hiánya lehetőséget ad a közpénzek politikai célú felhasználására.

A Bizottság külön kiemeli a médiahelyzet romlását. A jelentés szerint Magyarországon továbbra sincs biztosítva a sajtó sokszínűsége és függetlensége. A közmédia politikai elfogultsága, a független médiumok gazdasági ellehetetlenítése és az állami hirdetések torzító hatása miatt a média szabadsága jelentősen csorbult. Bár a jelentés nem nevesít konkrét orgánumokat, a megállapítások a korábbi évek trendjeit erősítik meg.

A dokumentum szerint a magyar intézményrendszerből hiányoznak azok a valódi fékek és ellensúlyok, amelyek korlátoznák a végrehajtó hatalom túlhatalmát.

A civil társadalom szerepe csökken, a törvényhozási eljárások átláthatatlanok, és gyakori a társadalmi egyeztetés elmaradása, valamint az ügyészség politikai függetlenségével kapcsolatos kétségek továbbra is fennállnak.

A jelentésben a Bizottság egyetlen területen talált valódi javulást: az igazságszolgáltatási dolgozók, köztük bírák és ügyészek bérezése nőtt. Ez fontos lépés, de önmagában nem képes orvosolni a rendszerszintű hiányosságokat.

Mi várható az uniós forrásokkal?

A jelentés alapján egyértelmű, hogy az Európai Unió nem várja a jogállamisági problémák megoldását Magyarország részéről, ezért nem számít arra, hogy a jelenleg zárolt 12 milliárd eurónyi uniós forrásokat feloldják és lehívhatók lesznek a közeljövőben. A források zárolása a jogállamisági aggályok miatt történt, és a jelentés nem tartalmaz olyan jelet, amely a szigorúbb uniós intézkedések enyhítésére vagy az érintett támogatások folyósításának megkezdésére utalna.