Brüsszel döntött, eddig tarthatott a magyar vétó

Az EU olyan vészhelyzeti megoldást vezetne be, amely kifejezetten megakadályozza, hogy Magyarország blokkolja az orosz szankciók meghosszabbítását és az Ukrajnának szánt hitelt.

Az Európai Unió hónapok óta igyekszik olyan jogi kiskaput találni, amellyel kiiktathatja a magyar vétó lehetőségét az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében. A Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy az EU az alapszerződés „súlyos nehézségek” esetére vonatkozó cikkéhez nyúljon, ez lehetővé tenné, hogy a szankciók meghosszabbításáról ne egyhangúan, hanem minősített többséggel döntsenek. A cél világos: biztosítani, hogy a Brüsszelben befagyasztott orosz vagyon – amelynek hozamából 140 milliárd eurós hitelt adnának Ukrajnának – ne kerülhessen vissza Moszkvához amiatt, hogy egyetlen tagállam, főként Magyarország, él a vétójogával.

Az uniós tagállamok nagykövetei csütörtökön megállapodtak egy olyan jogi megoldás bevezetéséről, amely lehetővé teszi az Európai Uniónak, hogy megkerülje Magyarország esetleges vétóját az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében – értesült a Politico. A döntés célja, hogy az EU továbbra is egységesen tudja fenntartani a büntetőintézkedéseket, és biztosítsa a befagyasztott orosz vagyon fölötti rendelkezés folyamatosságát.

A nagykövetek által támogatott mechanizmus vészhelyzeti jogosítványokat adna az Európai Bizottságnak, így egyetlen tagállam – köztük Magyarország – ellenszavazata sem lenne elegendő ahhoz, hogy a 210 milliárd euróra becsült, befagyasztott orosz eszközök felszabadítását vagy kezelését megakadályozza. A szankciók eddig félévente új szavazást igényeltek, ami állandó lehetőséget adott a vétófenyegetésre.

A lépés különösen azért vált sürgetővé, mert az EU épp a zárolt vagyon jövőbeli hozamainak terhére tervez hitelt nyújtani Ukrajnának. Ha a magyar kormány e kezdeményezést megvétózná, azzal nemcsak a pénzügyi támogatást tenné lehetetlenné, hanem a vagyonok visszakerülését is előidézhetné Oroszország számára.

A vészhelyzeti mechanizmus bevezetését az uniós alapszerződés 122. cikke teszi lehetővé, amely gazdasági szolidaritási indokkal enged rendkívüli intézkedéseket. A konkrét javaslatról pénteken szavaz az Európai Unió Tanácsa. A tervezet szerint a különleges jogosítványok mindaddig érvényben maradnak, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni agressziót, és nem vállal kárpótlást a háború által okozott károkért.