Szlovákia: fél év börtön járhat annak, aki megkérdőjelezni a Beneš-dekrétumokat
Elfogadta csütörtökön a szlovák parlament a hatályos büntető törvénykönyv módosítását, így benne azt a passzust is megszavazták a képviselők, amely hat hónapos börtönnel bünteti azt, aki megkérdőjelezi az úgynevezett Beneš-dekrétumokat.
Elfogadta csütörtökön a szlovák parlament a hatályos büntető törvénykönyv módosítását, így benne azt a passzust is megszavazták a képviselők, amely hat hónapos börtönnel bünteti azt, aki megkérdőjelezi az úgynevezett Beneš-dekrétumokat.
Nem tudni, hogy a szuverenitás kérdésében a magyar kormányhoz közel álló Robert Fico vezette hárompárti koalíció a Beneš-dekrétumok napirendre emelésével milyen hatást gyakorol majd a két fél kapcsolatára, az mindenesetre tény, hogy ezzel a lépésével újra aktualitást adott a kérdésnek.
A magyarok kollektív bűnösségét a második világháború után kimondó és jogfosztásukat elrendelő törvények ma is hatályban vannak, ezeket azóta sem törölték el, már csak ezért is lehet érdekes a szlovák parlament mostani megerősítő döntése.
A Beneš-dekrétumok összesen 143 elnöki rendeletet tartalmaznak, amelyek a második világháború utáni csehszlovák államiságot alapozták meg. Ezek közül 13 jogszabály rögzítette közvetlenül a német és magyar kisebbség kollektív bűnösségét.
A rendelet a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást vonta maga után. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit, ingatlanokat vettek el, ingóságokat konfiskáltak.
A durva retorziók ugyan 1948-ba véget értek, hiszen északi szomszédunkkal együtt hazánk is a szocialista tábor része lett, ahol pedig nem volt ildomos a békétlenség, ugyanakkor a lényeg változatlan maradt, a dekrétumok jogfosztó rendelkezései érvényben maradtak; ez a térség országaiban lezajlott rendszerváltások során vált ismét nyilvánvalóvá.
A Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését és az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nem tűzte napirendre.
A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án pedig határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból „eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok”.
A gyakorlatban a dekrétumokra még ma is hivatkoznak: 2009-ben például a szlovák Állami Erdőgazdaság ennek alapján akart egy 35 hektáros erdőterületet elkobozni. Ugyanebben az évben az épülő pozsonyi körgyűrű építésekor több földterületet akartak kárpótlás nélkül kisajátítani arra hivatkozással, hogy azokat már 1945-ben el kellett volna venni a magyar nemzetiségű tulajdonosoktól.
Az egész kérdés természetesen érinti az uniós jogszabályokat is. A dekrétumok ugyan elviekben összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, mégis a lisszaboni szerződés keretein belül is hatályban maradhattak.
