Exkluzív részletek derültek a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vizsgálatról

Az uniós csúcs előtt tovább éleződött a Barátság kőolajvezeték körül kialakult vita, miközben a helyreállítást vizsgáló uniós tényfeltáró misszió elindítása továbbra is bizonytalan. Ahhoz, hogy aktiválni lehessen az EU polgári védelmi mechanizmusát, ukrán kérés és tagállami jóváhagyás is szükséges. Eközben Magyarország és Szlovákia élesen bírálta az Európai Bizottságot a folyamat lassúsága és az átláthatóság hiánya miatt. 

Az uniós csúcs előtt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez a magyar és a szlovák külügyminisztérium, amelyben élesen bírálták az uniós intézmények fellépését a Barátság kőolajvezeték ügyében. Ebben a dokumentumban többek között azt írták, csalódottak az EU „hajlandóságának és képességének hiánya” miatt, amiért a tranzit újranyitásával kapcsolatban nem képviseli következetesen a tagállamok érdekeit Ukrajnával szemben. Kiemelték, hogy a vezeték már január 27-én tönkrement, azóta pedig mintegy ötven nap telt el, miközben szerintük az uniós reakció „lassú és hatástalan”.

A levél külön említi, mint probléma, hogy Magyarország és Szlovákia csak a médiából értesült arról, hogy az Európai Bizottság szakértőket küldött a Brod környéki sérült nyomóállomáshoz és tranzitszakaszhoz. 

Ursula von der Leyen kedden jelentette be, hogy az uniós végrehajtó testület tényfeltáró delegációt küld a sérült vezeték megvizsgálása céljából, valamint azt is mondta, hogy Brüsszel pénzzel is támogatja Ukrajnát a felújítási munkálatok érdekében, amit az ukrán elnök el is fogadott. 

A Portfolio birtokába jutott diplomáciai levélben a két tagállam külügyminiszterei azt írják, Budapest és Pozsony kezdettől fogva jelezték, hogy saját szakértőiket is bevonnák a helyszíni vizsgálatba, erre azonban végül nem került sor. Ez szerintük aláássa a vizsgálat hitelességét és megkérdőjelezi az átláthatóságot is. A két ország ismét amellett kardoskodott, hogy szülessen meg egy átfogó szakértői misszió, amely pontos képet adna a károk mértékéről és a helyreállítás ütemezéséről, valamint azt is kérik, hogy az EU presszionálja Ukrajnát a helyzet gyors rendezése érdekében. 

A csúcs helyszínén egy diplomata a Portfolio kérdésére azt mondta: a tényfeltáró küldetés megszervezése bonyolultabb annál, mint az első pillantásra tűnik, mert az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának aktiválásához kötődik. Elmondása szerint ez a mechanizmus – amelyet eredetileg katasztrófavédelmi célokra hoztak létre – csak akkor indítható el, ha az érintett fél, jelen esetben Ukrajna, hivatalosan kéri azt, és a tagállamok jóváhagyására is szükség van. A diplomata szerint ameddig ez nem történik meg, addig a szakértők nem juthatnak el a helyszínre és csúszik a vizsgálat is. 

Azt is hozzátette, jelenleg az EU intézményei és a tagállamok is keresik a megfelelő intézményi megoldást arra, hogy hogyan lehetne aktiválni ezt a mechanizmust, vagy adott esetben más formában hogyan lehet elindítani a küldetést. 

A Portfolio kérdésére azt is elmondta, hogy bár már vannak uniós szakértők Ukrajnában, ők nem ennek a missziónak a keretei között tevékenykednek, hanem más uniós projektek kereteiben dolgoznak ott a helyszínen. A most szervezett küldetésben azonban még nem tisztázott, hogy pontosan ki vesz benne részt, illetve azt sem tudni még, hogy pontosan ki vesz részt benne, és milyen minőségben, a bizottság küldötteként vagy független szakértőként. A diplomata azt is leszögezte, jelenleg nem tud arról, hogy magyar vagy szlovák szakértők is részt vennének a kampányban, ami azt támasztja alá, amit a két fél eddig kifogásolt. 

A folyamat csúszását jól mutatja, hogy az eredeti tervek szerint a küldetést még az uniós csúcs előtt koordinálták volna, hogy a vezetők már konkrét információk birtokában tárgyalhassanak a kérdésről. Ez azonban nem történt meg: a diplomata szerint még a csúcs napján sem volt egyértelmű, hogy a misszió ténylegesen elindult-e, vagy még mindig csak az engedélyezési szakaszban van. 

Mint az emlékezetes, a vita hátterében a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen Magyarország és Szlovákia kap kőolajat. Január 27-én egy orosz dróntámadás miatt leállt a szállítás a brodi szivattyúállomás közelében. Ezért a Mol a stratégiai készletek részleges felszabadítását kezdeményezte, miközben horvát tengeri útvonalon próbálja pótolni a kieső mennyiséget.

A magyar kormány szerint Ukrajna szándékosan nem állítja helyre a Barátság kőolajvezetéket, ezért úgy döntöttek, hogy addig nem exportálnak dízelüzemanyagot Ukrajnának, amíg nem állítják helyre a vezetéket. Az Európai Bizottság az ukránokat sürgette azzal kapcsolatban, hogy lehetőség szerint mielőbb helyreálljon a Barátság kőolajvezeték. 

Bennfentes kereskedés gyanúja miatt tett bejelentést a jegybanknál a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), miután a szervezet szerint több, a Mol Nyrt.-hez köthető vezető jelentős értékben értékesített részvényeket abban az időszakban, amikor az orosz kőolajszállítás leállt a Barátság kőolajvezetéken.