Elfogyott az EU türelme, Orbán a tűzzel játszik

Az uniós vezetők nem tudnak megegyezni abban, hogy a magyar miniszterelnöknek mennyi figyelmet szenteljenek a csütörtöki csúcstalálkozón, amely akár az utolsó is lehet számára. Az elmúlt évtized nagy részében Orbán Viktornak sikerült az EU napirendjét saját akaratához igazítania azzal, hogy a vezetőknek folyamatosan a vétói ellen kezdett küzdeniük a csúcstalálkozókon.

Azáltal, hogy a brüsszeli EU-vezetői találkozón azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt, amelyet decemberben még jóváhagyott, Orbán átlépte a vörös vonalat Brüsszel elleni fellépésében. Ezzel felkészül a blokkkal való leszámolásra, amely a magyar választások után hamarosan bekövetkezhet – állította öt EU-diplomata és egy európai kormány minisztere a Politicónak.

Bár az EU eddig kerülte a komolyabb konfrontációt Magyarországgal – például nem vonta meg a szavazati jogát –, ez a óvatos hozzáállás a választások után könnyen megváltozhat. Április 12. után ugyanis az Orbán kampánynarratíváját erősítő félelmeket felváltja az a szükségszerűség, hogy más vezetőket is elriasszanak a magyar „erős ember” példájának követésétől.

A brüsszeli lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a leszámolás magyarországi választások kimenetelétől függetlenül is várható volt, de Orbán újraválasztása esetén sokkal hamarabb bekövetkezne. A lap saját közvélemény-kutatása szerint a regnáló miniszterelnök jelenleg kilenc százalékponttal lemarad Magyar Pétertől támogatottságától.

„Magyarország viselkedése új mélypontot jelent” – nyilatkozta Jessica Rosencrantz svéd európai ügyekért felelős miniszter a Politicónak a csütörtöki Európai Tanács ülése előtt. Arra a kérdésre, hogy Stockholm fontolóra venné-e jogi eszközök alkalmazását Magyarország ellen, beleértve az EU-Szerződés 7. cikkének alkalmazását Budapest szavazati jogainak megvonására, azt válaszolta: 

Természetesen, nyitottak vagyunk erre.

Ha Orbánt ismét újraválasztják, „komoly beszélgetés fog zajlani egy országcsoport között arról, hogyan kezeljék ezt a jövőben” – mondta az egyik diplomata. Ez a beszélgetés valószínűleg másképp alakulna, ha a Tisza Párt nyerne, mivel Magyar „jelezte, hogy konstruktívabb szerepet szeretne játszani”, míg az EU vezetői valószínűleg várakozó álláspontra helyezkednének, hogy megfigyeljék, hogyan is viselkedik az új magyar kormány.

Hogy pontosan mit tenne az EU Orbán újraválasztása esetén, az továbbra is nyitott kérdés. Eddig lehetetlennek bizonyult a 27 EU-tagállam közül 26 támogatását megszerezni a Budapestre vonatkozó 7. cikkely szerinti eljáráshoz. Azonban más jogi lehetőségek, például az EU-támogatások még szigorúbb jogállamisági feltételekhez kötése, már terítéken vannak, ahogyan az is, hogy Orbánt bíróság elé állítják a Kijevnek szánt hitel megakadályozása miatt - írja a brüsszeli lap.

A héten Brüsszelben tartott zártkörű külügyminiszteri találkozón Johann Wadephul német külügyminiszter tudatta, milyen kevés türelme van még az EU-nak Magyarországgal szemben, és figyelmeztetett, hogy Orbánék gáncsoskodása többé nem tolerálható: „Orbán miniszterelnöknek meg kell értenie, hogy folyamatosan feszegeti a többi tagállam tűréshatárát. Ez nem mehet így tovább” – tette hozzá egy közepes méretű országból származó magas rangú uniós diplomata a lapnak.

Kőkemény a helyzet, amivel vissza is él a magyar kormányfő

Orbán legutóbbi szembeszállása sok kritikusát számára azért különösen bosszantó, mert olyan jól állította fel a csapdáját, hogy abba az EU vezetői milyen könnyen belesétáltak. A magyar miniszterelnöknek nem volt elég látványos pusztán az EU 20. orosz szankciócsomagjának blokkolása. Ezért kihasználta az orosz olajszállítások leállását, hogy megakadályozza a 90 milliárd eurós hitel folyósítását, megszegve ezzel a többi EU-vezetőnek tett ígéretét, és megalkotott egy ideális Brüsszel–Budapest–Kijev patthelyzetet a kampányához. 

Orbán, aki a leghosszabb ideje hivatalban lévő vezető az EU Tanács asztalánál, kiaknázta a helyzetet: feltartóztatta az ukrán aranyat és sok készpénzt szállító páncélos konvojt, majd közzétett egy videót, amelyben azt állította, hogy Ukrajna megfenyegette a családját. Nem segített a helyzeten, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is tovább fokozta a feszültséget azzal, hogy hetekig nem engedte az EU-ellenőröknek a csővezeték vizsgálatát, majd kijelentette, hogy nem érdekli a Druzsba megjavítása.