Mark Rutte: védelmi ipari forradalomra van szüksége a NATO-nak

Törökország fővárosában kedden kezdődött el a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelyen Magyar Péter is részt vesz. Most az egész világ Ankarára figyel, ahol a tagállamoknak részletesen ismertetniük kell, hogyan is érik majd el a védelmi kiadások növelését. Mark Rutte főtitkár ennek a szükségességét hangsúlyozta.

A védelmi ipari fórumon bejelentették, hogy a NATO beszerez tíz darab Saab GlobalEye felderítő repülőgépet is, hogy lecserélje elöregedő AWACS-flottáját. Mar Rutte, a NATO főtitkára azt mondta, hogy direkt a svéd vállalatot választották az amerikai Boeing repülőgépgyártó helyett. A NATO emellett öt Northrop Grumman MQ-4C Triton felderítő drónt is vásárol majd. A szövetségesek emellett együttműködnek majd a kritikus védelmi anyagok beszerzésében, tárolásában, szállításában és készleteinek kezelésében is – számolt be róla a Telex.

A futball és a védelmi szövetség hasonlósága

Rutte a védelmi ipari fórumon mondott beszédében a világbajnokság miatt egy focis hasonlattal élve arról beszélt, hogy a futball megtanít egy nagyon fontos dologra: minden sikeres játékos mögött több fontos ember van, ők biztosítják, hogy minden jól működjön. Meglátása szerint a NATO is hasonló ehhez, hiszen itt is teljes csapatok működnek együtt: a politikai döntéshozók és katonák, illetve az őket segítő emberek:

Közösen dolgozunk a közös védelmünkért. Transzatlanti védelmi ipari forradalomra van szükségünk. Mutassuk meg Oroszországnak, és mindenkinek, aki néz ma minket, hogy a transzatlanti védelmi ipari bázis céllal mozdul meg. Nem a harag miatt, hanem a közös biztonságunk érdekében.

A főtitkár kiemelte, hogy a tagállamoknak folytatniuk kell a gazdasági, illetve az ipari együttműködést. Tavaly a NATO-találkozón a tagok elkötelezték magukat az 5 százalékos cél és az innováció felgyorsítása mellett. Idénre Rutte szerint már látszanak is az eredmények: 

Kanada és az európai szövetségesek csak tavaly 20 százalékkal többet költöttek védelemre, mint egy évvel korábban. Ez 139 milliárd dollárt jelent. 2025-ben és 2026-ban a kanadaiak és az európaiak összesen 258 milliárd dollárral költenek majd többet. 

„És ezek csak az extra beruházások. Igen, előrehaladást értünk el, és igen, a jó irányba haladunk” – mondta. A meccsnek szerinte messze nincs még vége, a győzelemhez mindenkinek mindent bele kell adnia, és gyorsan kell cselekedni.

Veszélyforrások szerte a nagyvilágban

„A védelmi iparuk megállás nélkül dolgozik, de nem csak a védelmi, hanem a többi iparág is a védelmet segíti” – jegyezte meg Oroszországgal kapcsolatban Rutte. Kína nulla transzparencia mellett tovább dolgozik a fegyveres erői fejlesztésén és a nukleáris képességei javításán. Észak-Korea folytatja a nukleáris programjának kiterjesztését, amit Moszkva is segít – sorolta a potenciális veszélyforrásokat a főtitkár, hozzátéve, hogy az USA háborújával csökkent Irán nukleáris és támadó ereje, de figyelni kell rájuk is.

Ezek az országok egyre többet dolgoznak együtt, de biztosíthatom önöket, hogy nem a mi érdekeinket tartják szem előtt

– fogalmazott a főtitkár, meg is indokolva azt, hogy miért is van szükség egy védelmi ipari forradalomra a NATO berkeiben. Rutte tavaly novemberben azt hangsúlyozta, hogy a védelmi költségvetések emelése nem politikai kedvtelésből történik. Szerinte az orosz hadsereg legújabb rakétái 5–10 perc alatt elérhetik Európa nagyvárosait, ezért téves az a gondolkodás, amely szerint London vagy Valencia „nincs a frontvonalon”.