Bőven ezer fölött jár már a halálos áldozatok száma Nepálban

A kínai–nepáli határon bekövetkezett pusztító árvizek Nepálban legalább 1050 ember életét követelték – közölte kedden a katasztrófavédelmi hatóság –, emellett közel négyezren eltűntek. A kínai állami média korábban megerősítette, hogy Tibetben 16 ember vesztette életét, így a múlt szerdai katasztrófa halálos áldozatainak száma összesen 1066-ra emelkedett.

Az ENSZ egyik főtitkár-helyettese arra figyelmeztetett, hogy a Himalája régióját súlyos veszély fenyegeti a jövőbeli gleccserárvizek miatt. A Nepálban és Tibetben bekövetkezett árvizek elárasztották a vízerőműveket, ami Nepál áramtermelő kapacitásának körülbelül 10 százalékát tette tönkre. Most attól tartanak, hogy a folyópartok egész szakaszai, ahol több millió ember él, gyakorlatilag lakhatatlanná válhatnak – számolt be róla a The Guardian.

A kutatók 2020-ban 47 potenciálisan veszélyes gleccsertavat azonosítottak Nepálban, Kínában és Indiában – de a valós számot ma már jelentősen magasabbnak tartják. „A veszélyben lévő lakosság száma több millióra rúg” – mondta Ganeshan Wignaraja, hivatkozva az ENSZ Fejlesztési Programja és partner szervezetei által júniusban összeállított frissített adatokra.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) előzetes becslése szerint a katasztrófa legalább 2,2 millió tonna törmeléket hagyott maga után, beleértve épületrészeket, sziklákat és üledéket. „A törmelék mennyisége jól mutatja a pusztítás mértékét és azt a kihívást, amellyel a közösségek szembesülnek, amikor megtisztítják otthonaikat, utcáikat és köztereiket, és megkezdik az újjáépítést” – áll a jelentésben.

A Nepálban eltűnt személyek listáján 592 külföldi szerepel, köztük hegyi túrázásra érkezett turisták és a tibeti szent Kailás-hegyen lelki békét kereső hindu zarándokok, akik olyan országokból érkeztek, mint India, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada. A külföldön élő rokonokat felkérték, hogy végezzék el a DNS-profilozást egy engedélyezett laboratóriumban, és „küldjék el a DNS-profil elektronikus másolatát a nepáli rendőrség hivatalos e-mail-címére”.

Nepált kért is segítséget, meg nem is

Nepál a múlt héten elutasította a külföldi részvételt az általános keresési és mentési munkálatokban, de kijelentette, hogy speciális szolgáltatásokra és fejlett technológiai támogatásra van szüksége olyan területeken, mint az életjel-érzékelő készülékek, a nagy hűtőkamrák és az előre gyártott hidak. Több mint 42 millió dollár értékű segély áramlott be az országba, és Nepál jelenleg más országok szakértőivel együttműködve segíti a mentési műveleteket.

A fővárosban, Katmanduban, tömegek álltak sorba, hogy eltűnt hozzátartozóikat keressék, és egy kórház előtti hosszú falra fényképeket tettek ki, abban a halvány reményben, hogy élve megtalálják őket. Nepál miniszterelnöke, Balendra Shah kijelentette, hogy a katasztrófa rávilágított arra, hogy cselekedni kell a klímaválság ellen. Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Kína második segélyszállítmányát Nepál számára várhatóan szerdán szállítják ki, amely drónokat, DNS-vizsgálati és víztisztító berendezéseket tartalmaz. Hozzátette, hogy kínai DNS-vizsgálati szakértők is segítenek Nepálnak a holttestek azonosításában. Peking kijelentette, hogy továbbra is „erőteljesen támogatja” Nepál katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit, és védi a két ország közös érdekeit.

A Reuters hírügynökség értesülése szerint a múlt heti pusztító áradások előtt három hónappal, május 27-én kínai és nepáli szakértők találkoztak Katmanduban, hogy megvitassák a határvidéken fennálló katasztrófakockázatokat, és egyeztessenek arról, hogyan lehet a leghatékonyabban figyelemmel kísérni és kezelni az áradásokhoz hasonló veszélyeket. A résztvevők közös kockázatcsökkentő intézkedéseket szorgalmaztak, ideértve a gleccsertavak leltározását és a veszélyek térképezését, de két nepáli tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a találkozó után nem kaptak Kínától annyi információt a gleccserkockázatokról és a vízszintekről, amennyit szerettek volna.

A Vöröskereszt becslése szerint több mint 93 ezer embert érintett a katasztrófa, ami tovább fokozza az aggodalmakat, hogy az éghajlati válság destabilizálja a hegyvidéki és sarkvidéki régiók geológiai viszonyait. A nepáli miniszterelnök kijelentette, hogy az árvíz „példátlan és pusztító természeti katasztrófa” volt, és hogy ezért is nehéz teljes körűen felmérni a károkat.