Hiába sikeresek a független magyar filmesek, továbbra sem számíthatnak állami forrásokra

Miközben Magyarország vonzza a külföldi filmgyártókat és a nemzetközi sztárokat, a hazai filmek közül azok készülhetnek el nagyobb eséllyel, amelyek igazodnak az Orbán-politikához – állapítja meg cikkében a tekintélyes brit lap, a The Guardian. 

A brutalista három Oscar-díjat nyert. A film mögött álló egyik cég, a Proton Cinema ennek ellenére nem jut érdemben állami támogatásokhoz Magyarországon, mikor saját filmen igyekezne dolgozni. Ezzel a problémával pedig több, a kormánytól független alkotó is küzd.

A Proton Cinema több nemzetközi filmes sikert tudhat magáénak. 2019-ben a Florence Pugh főszereplésével készült Midsommar, - ami egy, a kritikusok által elismert horror - remek példa erre. Ugyanakkor, ellentétben sok országgal, ahol az ilyen alkotásokat gyártó cégek bőkezű állami támogatásra vagy adókedvezményekre számítanának, a Proton hazai filmjei „nagyrészt önfinanszírozásúak” - mondta Petrányi Viktória, a cég társalapítója a The Guardiannek.

Ezt a helyzetet az NFI, az az a Nemzeti Filmintézet alakította ki. Ez azon szervezet, mely az állami támogatások szétosztását felügyeli. Az utóbbi években a kormányfő és pártja ideológiája számára kedves filmek jutottak hozzá az adófizetői forráshoz. 

Jancsó Dávid, az A brutalista vágója arról beszélt, egy kormányzat eldöntheti, hogy ezen forrásokat díjnyertes filmekre, vagy propagandára fordítja. Szerinte a magyar kormány az utóbbi mellett tette le a voksát. Ez még Orbán alatt sem volt mindig így.

A szocializmus utáni magyar film aranykorát Andy Vajna alakította. A Terminátor és a Die Hard franchiseban elvégzett munkája után a producer hazatért Hollywoodból, 2011-től pedig a Fidesz-kormány megbízottjaként, a nemzeti filmipar megújításával foglalkozó kormánybiztosként kapott pozíciót. Jancsó szerint részben Vajna munkájának köszönhető, hogy Magyarország „meglepően sok tehetséges filmest” nevelt fel, köztük azt a Nemes László rendezőt és forgatókönyvírót, akinek Saul fia című filmje elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Bafta-díjat. 

Andy Vajna 2019-ben bekövetkezett halála után azonban a kormányzati támogatásokat szétosztó, félig független intézményt felváltotta az NFI, amely közvetlenül a miniszterelnöki kabinetiroda égisze alatt működik. Ennek köszönhetően hiába keresett célpont az amerikai, ázsiai és európai filmesek számára Magyarország festői helyszínei, a magyar alkotók azt mondják, nehezen tudják megvalósítani saját ötleteiket.

A tavaly mozikba került Futni mentem című film tökéletes példa erre. Az alkotás egy gyászoló anyáról szól, aki úgy dönt, lefutja a maratont. A film a rendszerváltástól számított legnépszerűbb magyar alkotás. Mostanra már több, mint nyolcszázezren látták. A rendező, Herendi Gábor azonban elmondta, a filmet minimális adományokból, szívességekből forgatták. A büdzsé azért volt ennyire szűk, mert az NFI elutasította a forgatókönyvet. 

Herendi úgy gondolja, hogy az alacsony költségvetés nem teremt jó atmoszférát egy forgatáson. Hozzátartozik ehhez az is, hogy a fizetések az átlag alatt voltak a produkcióban.

Jancsó szerint a központosított finanszírozás által aránytalanul érintett egyik csoport a fiatal művészek, akik nehezen tudnak helyet biztosítani a jól fizető, államilag finanszírozott produkciókban. Berényi Andor, egy fiatal rendező, akinek első filmje nem kapott NFI támogatást, egyetértett ezzel. 

"Azt mondják, ez a független film aranykora. De ez a modell nem működik az új rendezők számára, akik nem kérhetnek szívességet vagy támogatást” - mondta.

Berényi politikai okokra gyanakszik a filmje támogatásának elutasítása miatt, amely egy, a bűnözés felé forduló férfiról szól, aki így akarja finanszírozza az apja számára az idősek otthonában való elhelyezést. Berényi jelenleg keresi a módját, hogy leforgathassa az alkotást, még ha csak rövidfilmként is. 

„Ha valaki művészetet akar alkotni, és ki akar fejezni valamit a társadalomról, azt nem fogják elhallgattatni. Meg fogják osztani a történetüket, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy közben tönkremennek” - tette hozzá Berényi.

Az NFI 2024-ben 6,5 milliárd forintot osztott szét. A legnagyobb összeget, 2,7 milliárd forintot egy 2022-es kabuli magyar katonák mentőakcióján alapuló dráma, a Sámán-hadművelet kapta, melyet a hadsereggel együttműködve forgatnak. Az állami támogatásban részesülők között gyakran szerepelnek történelmi alkotások is, amelyek Helmeczy Dorottya, a Megafilm producere szerint a nemzeti identitás szempontjából fontosak.  

„A történelmi filmeken keresztül megtalálhatjuk magunkat és gyökereinket a múltban” - mondta.

Helmeczy és a Megafilm számos produkciója kapott támogatást az NFI-től. Ezek közé tartozik a Tündérkert című sorozat, amely a Romániához tartozó Erdély történetéről szól, valamint a Béke - a nemzetek felett című dokudráma, amely Trianonról szól. „A magyar filmgyártás nem önfenntartó, hanem állami támogatást igénylő rendszer” - mondta Helmeczy a magyar közönség számára készült filmekről. Hozzátette azt is, hogy ezek ritkán hoznak jelentős profitot.

Februárban, a fóti filmstúdió új komplexumának megnyitóján Orbán Viktor kiemelte, a főváros Európa második legkeresettebb forgatási helyszíne. A kormány 42 milliárd forintot fektetett a fóti telephely bővítésébe, amely a The Witcher és a Szegénylegények című filmek díszleteként is szolgált. 

„A film nemcsak ipar, hanem művészet is, a művészet pedig szabad” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, a bővítésből minden magyar filmes profitálni fog.

A cikkben szereplő Berényi Andor, a Kontroll műsorvezetőjeként korábban Herendi Gábor, Szimler Bálint és Till Attila rendezővel szintén a független filmesek helyzetéről beszélgetett az AMI A CSÖVÖN BEFÉR című műsorunkban, ami itt is visszanézhető: