Kormányrendelettel zárná le Budapest harcát a kormány a szolidaritási hozzájárulás kapcsán

Egy veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet lényegében ellehetetleníti a Budapest és az állam közötti jogvitákat a szolidaritási hozzájárulás ügyében, és a folyamatban lévő pereket is megszüntetné. Karácsony Gergely szerint a lépés példátlan beavatkozás a bíróságok munkájába, amely súlyosan sérti a jogállamiságot.

Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a szolidaritási hozzájárulás körüli, évek óta zajló jogvitákra reagál. A veszélyhelyzetre hivatkozó szabályozás egyértelművé teszi, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség”, amelynek teljesítése nem lehet vita tárgya.

A rendelet indoklása szerint az Alkotmánybíróság már több alkalommal vizsgálta az elvonás jogintézményét, és nem találta azt alaptörvény-ellenesnek. A szöveg konkrétan hivatkozik egy idei végzésre és egy tavalyi határozatra is, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel, nem sérti az önkormányzati jogokat, és nemzetközi példák is alátámasztják.

A kormányrendelet ennél tovább is megy és kimondja, hogy az összeg megállapítása, beszedése és elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai része, az ehhez kapcsolódó intézkedések pedig nem minősülnek hatósági aktusnak. Ennek következményeként ezek ellen sem közigazgatási per, sem azonnali jogvédelem nem indítható.

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy nemcsak a jövőre nézve érvényes, hanem a folyamatban lévő bírósági eljárásokra is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a Budapest által korábban kezdeményezett perek a rendelet értelmében okafogyottá válhatnak.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt.” 

Szerinte a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva hozott olyan rendeletet, amelynek kifejezett célja Budapest bíróság előtti fellépésének ellehetetlenítése.

A főpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelet visszamenőleges hatályú, és kifejezetten előírja a bíróságok számára a folyamatban lévő ügyek megszüntetését. Álláspontja szerint ez hallgatólagos beismerése annak, hogy a főváros jogi érvei megalapozottak, és a korábban levont összegek visszajárnának a budapestieknek.

Karácsony szerint a lépés súlyos precedenst teremt: „Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni.” Hozzátette azt is, hogy a kormány ezzel nyíltan nekirontott a jog uralmának, és abban bízik, hogy a bíróságok képesek lesznek ellenállni ennek.

A Kontroll megkeresésére Dr. Stánicz Péter, ügyvéd és alkotmányjogász úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az állami beavatkozás egy folyamatban lévő peres eljárásba súlyosan sérti az alkotmányosság alapelveit, a jogállamiságot és az abból levezetett jogbiztonságot, abszolút alkotmányellenes, nincs olyan alkotmányos indok, amely feljogosítja a jogalkotót arra, hogy ilyen módon közvetlenül beavatkozzon egy már zajló bírósági eljárás elbírálásába. Hangsúlyozta azt is, hogy a jogalkotói akarat nem írhatja felül a bíróságok függetlenségét, ez ugyanis a jogállamiság egyik alappillére. Az alkotmányjogász szerint bár nem teljesen példátlan, hogy hasonló gyakorlatokkal nemzetközi szinten is találkozni, ezek rendszerint sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az alkotmányos elveket. Rámutatott: ha az állam egy jogvitában félként, egyenrangú szereplőként vesz részt, nem élhet vissza azzal, hogy egyúttal jogalkotói hatalommal is rendelkezik. Különösen súlyosnak nevezte a mostani esetet, mivel a rendelet nem az alkalmazandó jogszabályi kereteket jelöli ki, csupán előírja az eljárás megszüntetését, vagyis „igazából jogalkotással előírják, hogy a bíróságnak milyen döntést kell hoznia egy konkrét, egyedi ügyben”.

A szolidaritási hozzájárulás jogszerűségéről régóta vita zajlik a kormány és Budapest között. A főváros 2023-ban indított pert az éves befizetési kötelezettség miatt, amelynek eredményeként a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben mondta ki: az állam jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot, valamint mintegy 6 milliárd forint kamatot Budapest számlájáról. Bár a Kúria később minden pontban helybenhagyta ezt az ítéletet, a pénzt a főváros nem kapta vissza.

Az ügy az Alkotmánybíróság előtt is megfordult, amely nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely ugyanakkor azt állítja, hogy a testület döntése érdemben nem foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival, ezért Budapest tovább folytatta a jogi küzdelmet.