Szépen kerestek az autópályák fenntartásán a NER tagjai 2025-ben is

Milliárdos hasznot termelt Mészáros Lőrincnek az autópálya-üzemeltetés 2026-ban, de Szíjj László sem panaszkodhatott. A két üzemeltető cég nyereséges volt - a pénz egy részét osztalékként vették ki a tulajdonosok.

2025 sem zárult veszteséggel a 2022-ben kiosztott autópálya-koncessziót 35 évre elnyerő cégeknek. Már a kiírásakor Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót sejtették végső befutóként, végül valóban a korábbi miniszterelnök barátjának és a Szijjártó Pétert jachtoztató vállalkozónak az érdekeltségével kötötték meg a több ezer milliárd forintos megállapodást.

A Mészáros-féle Opus-csoporthoz tartozó MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság 16 milliárdos mérlegfőösszeg mellett termelt 2025-ben 3,27 milliárd forintnyi nyereséget. A nyilvánossá tett alapítói határozat szerint ebből 1,7 milliárd forintot ki is vettek osztalékként, ami a zrt.-t alapító Konzum Highway Magántőkealapot illeti meg teljes egészében.

A Konzum Highway Magántőkealap törvényes képviseletét az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. látja el. aminek a közpénzből dollármilliárdossá lett Mészáros Lőrinc az egyetlen tulajdonosa.

Jóval kisebb a haszon Szíjj cégénél

Az MKIF VIA Úthálózat Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság 227,8 milliós mérlegfőösszeggel 125 milliós pluszban zárta 2025-öt. Ezt az eredménytartalékba rakta a két tulajdonos, a Themis és a Via Magántőkealap. Mindkettő a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik, ami 100 százalékban Szíjj László tulajdona.

Szíjj László már jóval azelőtt a magyar állami infrastruktúra-fejlesztések egyik legnagyobb nyertese volt, hogy 2020 nyarán nyilvánosságra került: Szijjártó Péter az ő luxusjachtján nyaralt az Adrián.

A fő cége, a Duna Aszfalt a 2010-es évek második felében vált az állami út- és hídépítések meghatározó szereplőjévé. A cég több autópálya- és gyorsforgalmiút-projektben vett részt, köztük az M44-es és M85-ös út egyes szakaszainak építésében, valamint számos nagy értékű közútfejlesztésben. A G7 számítása szerint a Duna Aszfalt 2018 eleje óta önállóan több mint 460 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, konzorciumi partnerekkel együtt pedig a nyertes tenderek értéke megközelítette az 570 milliárd forintot.

Hamarosan újratárgyalás jöhet

A 2022-ben odaítélt, 35 évre szóló autópálya-koncesszió kapcsán a bírálók elsősorban azt kifogásolták, hogy az állam rendkívül hosszú időre egyetlen konzorcium kezébe adja a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és fejlesztését, ami csökkentheti a versenyt, megnehezítheti az ellenőrzést, és évtizedekre jelentős költségvetési terheket róhat az országra. Többen attól tartottak, hogy a konstrukcióban a gazdasági kockázatok jelentős része végső soron nem a koncessziót elnyerő cégcsoportot, hanem az államot terheli. Ezek közül több aggályt később az Európai Bizottság is megfogalmazott, különösen a futamidő hosszával és a kockázatok megoszlásával kapcsolatban.

Magyar Péter többször azt ígérte, hogy kormányra kerülve felülvizsgálják az autópálya-koncessziót és más nagy állami koncessziós szerződéseket. Kritikája szerint a 35 évre szóló megállapodás „haveri kézbe játszott”, indokolatlanul hosszú időre köti meg az államot, és hatalmas közpénzeket irányít át a nyertes üzleti körökhöz. Azt állította, hogy ezek a szerződések az Orbán-rendszer egyik legfontosabb gazdasági örökségét jelentik, ezért átvizsgálnák, újratárgyalnák vagy szükség esetén jogi úton is megtámadnák őket. A TISZA szerint különösen problémás, hogy az állam évtizedeken át jelentős díjakat fizet, miközben a kockázatok egy része továbbra is közpénzből van fedezve.

Kép: ChatGPT