Életre-halálra akarom ezt csinálni… Elhunyt Szilágyi Tibor

Életre-halálra akarom ezt csinálni… Elhunyt Szilágyi Tibor

84 éves korában elhunyt Szilágyi Tibor. A Kossuth-díjas színművész több mint 150 színházi, és 120 filmszerepet alakított. Saját korábbi mondataival emlékezünk rá. 

Azért nehéz Szilágyi Tiborról múlt időben írni, mert akik ismerhettük, azt éreztük, hogy ő sosem fog elmenni. Bármikor találkoztam vele, mindig volt egy (de általában jóval több) jó poénja. Akárhogy mentek az évek, ő az idősebb generációnak megmaradt Sátori főhadnagy a Kántorból, a fiatalabbnak pedig Oszi Bácsi az Üvegtigrisből. A még fiatalabbaknak pedig ő volt Dooku gróf hangja a Star Warsból. Meg még mennyi minden…

Olyan szerencsés vagyok, hogy 2009-ben, a Kékfény riportereként, leghíresebb munkájáról, a Kántor sorozatról kérdezhettem. Ebben a legendás nyomozókutya gazdájának főnökét alakította. Négy hónapig forgattak Madaras Józseffel, illetve a Kántort megformáló rendőrkutyával, Tuskóval. Szilágyi azt mondta, hogy mérhetetlenül jólnevelt eb volt, de egyszer azért megharapta. Tizenhét évvel ezelőtt így emlékezett vissza.

„Tuskó rendőri állományban lévő kutya volt, akit szabadságoltak a forgatások idejére, de ha mondjuk mennie kellett nyomkövetésre, akkor elvitték. Nem tudom emlékszel-e, arra a jelenetre, amikor zárt térben vagyunk, és kifelé lövöldözünk. És persze onnan meg ránk lőnek. Szóval, ahogy a forgatókönyvben le volt írva, elővettem a pisztolyt és viszonoztam a kinti lövéseket. És bár a kutya tudta, hogy engem nem illik bántani, mert hetek óta együtt vagyunk, de azért odaugrott és megcsípett, mert hát mit csinálok én? Úgyhogy sántítottam vagy két hétig, mert 300 kilopondos harapása volt. Mondtam is neki: hát kolléga úr, miért éppen engem?”

Ez az utolsó mondat jól mutatja, hogy milyen is volt a Szilágyi Tibor féle humor. 2017-ben, amikor újra interjúzhattam vele, a Tetthely című műsornak, arról is mesélt, hogy még mindig sokan a „Kántoros nyomozónak” tartják, de ez nem zavarja őt. 

„Hát ez egy érdekes dolog, mert most már meglett emberek és asszonyok jönnek hozzám, hogy művész úr, magán nőttem fel! A Kántor, ha hirtelen belegondolok, ez 1975-ben készült, azért az nem ma volt. De az emberek nem felejtenek. Úgy kerültem bele, hogy Nemere László rendezte, akivel nagyon jó barátságban voltunk. Én azt hiszem, hogy ez volt talán az első ilyen bűnügyi sorozat Magyarországon. A rendőrség maximálisan támogatott bennünket. Amilyen autójuk, technikájuk volt, azt mindent ideadtak. Arra azért megkértek minket, hogyha lehet vigyázzunk a cuccra, mert nincs túl sok tartalék.”

Szilágyi másik felejthetetlen szerepe, Oszi bácsi az Üvegtigris sorozatban. Több közös jelenete volt Rudolf Péterrel, aki szomorúan nyilatkozott most a Kontrollnak. 

„Tibi egy egészen specifikus színész alkat volt, aki egyszerre tudott intellektuális embert és behemótot is játszani. Horvay Pista bácsival még a rendszerváltás előtt nagyszerűen játszotta az értelmiségi darabokat. De nagyon szerettem a másik oldalát is. Alázattal, és jókedéllyel játszottunk az Üvegtigrisben, amit nem lehetett volna önirónia nélkül megcsinálni. De nekem nagy élmény volt az is, amikor Sopronban az ő igazgatása mellett megrendezhettem a Vágy villamosát. Tibiben volt harmónia igazgatóként is, ami külön megbecsülendő. A szakmának és nekem személyesen is nagy veszteség az elvesztése.” 

Szilágyi Tibor volt az az ember, aki másokat is szívből tudott dicsérni. S bár maga is Kossuth-díjas volt, élete végéig voltak példaképei. 2019-ben, a József Attila Színházban találkoztunk. Bár majdnem ötven évvel korábban elszerződött onnan, még mindig szeretett visszajárni, beugrani egy kávéra a büfébe. 

„Azért volt különleges itt játszani, mert elképesztő társulat volt. Gobbi Hilda, Mádi-Szabó Gábor, Kaló Flórián, Bodrogi Gyula, Voith Ági, Szemes Mari, Kállai Ilona, Láng József, hát kiket soroljak még? Ma már kevesen tudják, de ez akkor egy külvárosi színház volt. Sinkovits Imre az 56-os letiltása után nem véletlenül kezdhette itt újra a színházi létet, és nem valamelyik ünnepelt belvárosi helyen. Jó volt a társulat, jók voltak a rendezők, sok volt a néző. De tudod miért szerettük mi nagyon? Azért, mert egymást is szerettük. Összejártunk. De éjjel-nappal. És én itt játszhattam el vagy tíz évvel később a Diplomata előtt című darabot, olyan Katákkal, mint Margitai Ági és Bánsági Ildikó. Imádtam! De ha egy embert kell innen kiemelnem, az mégis Bodrogi Gyuszi, aki csodálatos. Most is mondtam neki az előbb, amikor összefutottunk, hogy te vagy a legfiatalabb. Ő az egyike azok keveseknek, akik ezt életre-halálra csinálják ezt a szakmát, és már régen nem pénzért.”

Hogy Szilágyi Tibor is életre-halálra csinálta, azt alighanem az is jelzi, hogy a közönség és a szakma is szerette. 84 évet élt.