„Ha előre jutunk az öregedéskutatásban, akkor minden betegség alapjait könnyebben megérthetjük”

Dr. Kerepesi Csaba kutatásvezető eredetileg matematikus volt, de doktori tanulmányai során inkább biológiai, informatikai területre koncentrált. Jelenleg a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetnél vezet kutatócsoportot. Elsősorban öregedéskutatásairól, de újabban a fiatalítás tanulmányozásáról is ismert. Szerinte elképzelhető, hogy a közeljövőben nagy áttörésekre számíthatunk ezeken a területeken. 

Matematikusként végzett, majd az ELTE Informatikai doktori iskolájában kezdett el kutatni. Hogy kerül egy matematikus a bioinformatika irányhoz közel?

Egy ponton elkezdett érdekelni az egészséges élet, leszoktam a dohányzásról, jobban odafigyeltem erre. Korábban az elméleti matematika érdekelt, de eldöntöttem, hogy betegségek leküzdésébe szeretnék segíteni matematikai háttérrel. Először nem tudtam, hogy hogyan kezdjek bele, de felkerestem bioinformatika kutatókat, matematikai háttérrel és ők segítettek elindulni ezen a területen. Ilyen volt Szabados Tamás docens a BME-ről, Grolmusz Vince professzor ELTE-ről. Kiderült, hogy nagy adathalmazok elemzésével előre lehet vinni a biológia tudományát, és ezzel az orvostudományt. Nagy szükség van matematikusokra ilyen téren, mert kevés az olyan szakember, aki matematikai, informatikai háttérrel biológia témákban is jártas. Pont az volt az előnye, hogy informatikusként olyat tudtam bevinni erre a területre, amit a biológusok nem. Adathalmazok elemzéséhez inkább informatikusok értenek, de ők kevésbé érdeklődnek a biológia iránt. Azóta már Magyar Bioinformatikai Társaság elnökségi tagja is lettem, ez lett a kutatási területem, és az öregedéskutatás érdekel legjobban. Az öregedéskutatás egy „jolly joker” a betegségek kutatásában. Később a megfiatalodást is kutatni kezdtem. Most már a diákjaimmal együtt tesszük ezt. Azóta már van bioinformatika szak is egyetemeken, szóval nagyon újító ez a terület. A matematikai gondolkodás, a precizitás, a modellezés fontos.

Hogy indult el az öregedéskutatás területén?

Körülbelül hét éve lehetett, amikor találtam egy előadást, Vellai Tibor professzortól, és ő emlegette azt, hogy ez a terület egy „jolly joker” a betegségek legyőzésében. Hiszen ezzel a kutatásterülettel megértjük az összes időskori betegséget. Nagyon sokféle betegség van, rákból is több mint száz típus. Ez most a trend, hogy az öregedés alapjait kell megérteni, azzal majdnem minden betegséget megérthetünk és kezelhetünk. Aztán kerestem a publikusan elérhető adathalmazokat a témában és azok elemzésével kezdtünk, mesterséges intelligenciával. Mi a kutatásban modelleket építünk és alkalmazunk, hogy meghatározzuk a biológiai életkort ezekből az adatokból. 

Mi a különbség a biológiai életkor és a valós között?

Biológia életkorunk eltérhet a megszokott életkorunktól, vagy más néven a kronológiai életkorunktól és akkor gyorsabban öregszünk valamiért. Ezt mesterséges intelligencia modellekkel lehet mérni. Ez a célunk, hogy pontosan mérjük a biológiai kort, és felhasználjuk személyre szabott kezelésben. Van egy együttműködésünk a Semmelweis Egyetemmel, ahol szívinfarktusos betegeket vizsgálunk, biológiai életkort mérünk vérkép és fotó alapján. Azt kutatjuk, hogy hogyan tudjuk felhasználni ezeket az adatokat a személyre szabott kezeléseknél. 

Azt már tudjuk, hogy ha akár ránézésre idősebbnek tűnő személynél rosszabb lesz a kimenetele egy szívinfarktusnak, mint annál, aki fiatalosabb. Így a kezelést is ahhoz szabhatják.

Abban is segíthet, ha valakinél gyorsult az öregedés, akkor talán megijed és megváltoztatja az életmódját. 

Az edzés és a helyes táplálkozás lassítja az öregedést. Sok zöldség, gyümölcs, kevés zsír és nehéz hús fogyasztása, amit általában tudunk az egészséges táplálkozásról, ezeket érdemes betartani.

A sportolókat például vérkép alapján vizsgáltuk és kimutatták az eredmények, hogy egyértelműen lassabban öregednek, még azok is, akik kifejezetten nagy igénybevételnek vannak kitéve. Tehát a nagyon intenzív sport, hosszú távon az öregedés szempontjából előnyös.

A kimagasló stresszfaktorokat is mérték, de az állandó stresszel mi a helyzet, az milyen hatással van ránk, ami a mindennapi életünkben van jelen?

Valóban a Covid, vagy sürgősségi műtétek, illetve a terhesség, mint erős stresszfaktort mértük a kutatások során, ami biológiai életkorunkat növeli, de később ez visszaáll a normál szintre. A szívinfarktusos betegeknél is megállapíthattuk, hogy a vérkép alapján befolyásolja a stressz az életkort. A hosszú távú stresszről az feltételezhető, hogy gyorsítja az öregedést. De erre még további vizsgálatokra van szükség. Ezt ráadásul nehéz mérni, inkább kérdőívek alapján lehet.

Itt foglalkozásokat lehet nézni, vannak stresszesébe foglalkozások például, ha fotók alapján vizsgáljuk a biológiai életkort, akkor a híres embereknél (akiknél sok fotót találhattuk a neten, így könnyebb felhasználni őket) a sportolók tűnnek a legfiatalabbnak és elég stresszes foglalkozásoknál az üzleti életben dolgozók, pénzügyi szektorban vagy akár az egyetemi tanárok is idősebbnek tűnnek a koruknál a modelljeink szerint. Ezt is kutatjuk, hogy lehet ez.

Az epidemikai kutatások azt mutatják, hogy az iskolázottság lassabb öregedéssel van összefügésben és ugyanez a jövedelemmel kapcsolatban is igaz. Az alacsony jövedelműek kevesebb ideig élnek és az öregedés is gyorsabb lefolyású náluk. Itt van egy kis ellentmondásos dolog, hogy fotók alapján miért tűnnek a magas jövedelműek, jól iskolázottak idősebbnek, de ezt is még vizsgáljuk. A kutatás olyan, hogy megválaszolunk egy kérdést és jön másik tíz helyette.

Az öregedéskutatás mellett a fiatalodáskutatás is előtérbe került önöknél.

Ha elképzelünk egy kezelést, ami megfiatalít, azt úgy lehetne igazolni, hogy a biológiai életkort mérünk előtte és utána. Ezt lehet a teljes testre vagy külön a sejteket is nézni. 

A megfiatalítás kutatásnak inkább megelőző célja lehet, hiszen a fiatalok kevésbé lesznek betegek. Ha fiatalon tartjuk magunkat nem kapunk el komoly betegségeket. A legtöbb betegség az öregedés okozza. A károsodások fölhalmozódása, valamilyen betegség kialakulását eredményezi. Viszont, ha fiatalok maradnánk, a testünk megmaradna 25 évesnek, akkor elvileg nem lennénk betegek, nem kapnánk rákot, szívinfarktust stb. Legfeljebb fertőzések alakulhatnak ki. Aktivak maradhatnánk, sokáig élhetnénk, nem betegségektől szenvedve. 

Cél, hogy minél tovább éljünk? Tudja ezt az emberiség okosan kezelni egyáltalán?

Ha hosszabban, életerősen és aktívan élünk tovább, és fiatalosan éljük le az életünket, az mindenképpen előnyös a társadalom számára. Akkor nem kellene annyi gyógyszert sem szedni és a gazdaságnak is jót tenne.

Benne van a lehetőség, hogy akár ezer évig is éljünk, de akkor nagyon megszaporodna a népesség. Ezt is lehet egyszerűen szemlélni. De ha másképp közelítjük meg, az elmúlt 100 évben csökkent a spermiumszám a férfiaknál, és nálunk is csökkent a népesség. Lehet, hogy a kihalás felé tendálunk és egy pontosan túl nem is tudunk szaporodni. Igy, ha megállítjuk az öregedést, az megmenthet minket. Inkább egy pozitív képet tudok elképzelni. 

Mi a fő célja a kutatásainak? Lehet egyáltalán olyat kitalálni, hiszen nagyon szerteágazó ez a terület?

Ez a tudományterület majdnem mindenkit érdekel.  Mindenkit más miatt. Van, aki fiatalon szeretne élni sokáig, és van, aki azt mondja, hogy növekedjen 10 évvel az egészséges életszakasz. Erre már üzletágak is épülnek. Sokan azt várják, hogy ne a maximális életszakaszt, hanem az egészséges életszakaszt növeljük meg. Ez már rengeteg gazdasági hasznot eredményezne, és jól is éreznénk magukat tőle. Az is egy motiváció, hogy ez egy óriási eredmény lenne, ha már kis mértékben lassítanánk az öregedést. Modell állatokban már vannak biztató eredmények, pl. patkányoknál és egereknél.

Nemrég nyertünk egy pályázatot, és elindítottuk a HUN-REN-SZTAKI-SE Megfiatalodás kutatócsoportot Pircs Karolina (Semmelweis Egyetem) kutatólaborjával együttműködve. Élő emberi idegsejteket szeretnénk megfiatalítani és mesterséges intelligencia alapú öregedésórákkal modellezni. 

Alzheimer, demencia és ás öregkori betegségek gyógyítására lenne jó. A megelőzés mindenképp működne, de talán vissza is lehetne fordítani a betegségeket.

Van más kutatás, amihez hasznos az önök kutatása? Nemzetközi szinten vannak együttműködések?

Folyamatosan együttműködünk a volt harvardi professzorommal, Vadim Gladyshevvel. Steve Horvathtal, aki magyar származású kutató és öregedés kutatásban nagyon nagy név. 

Azon is dolgozom, hogy a fizikát hogyan lehet belevinni az öregedéskutatásba. Nemrég egy konferenciafelhívásra jelentkeztem azzal, hogy az entrópia fizikai jelenség fontos az öregedéssel kapcsolatban is.

Az entrópia növekedés azt jelenti, hogy a testünk idővel afelé tendál, hogy kevésbé legyen rendezett, a károsodások hatására kezdenek a sejtjeink szétesni és egyre kevésbé lesznek egységesek. Mérjük mikrobiológia szintjén is, vagy hálózatos szinten is. Minden sejtben van hálózat és mind kapcsolatban van egymással és ezért működik a sejt. Ezek a hálózat kezdhetnek szétesni és ez hozzájárul a sejt alul működéseshez és a betegségek gyarapodásához. Ezzel a megközelítéssel fogok előadást tartani. 

Ehhez jó lenne kollaborációkat kialakítani. Meghívtak néhány kiemelt kutatót, akikkel együtt szeretnék gondolkodni, és kialakítani egy koncepciót, hogy a fizikát hogyan lehet hatékonyan használni. Ez is azt mutatja, hogy más tudományágak bekapcsolása is hasznos lehet, hogy segítsük az emberiséget a betegségek elleni harcban.

Ön szerint lesz olyan a közeljövőben, amikor mindenki számára elérhetőek lesznek ezek az eredmények?

Jelenleg emberek kezelés nincs validálva a megfiatalító kezelés. Bryan Johnson azonban, egy milliárdos vállalkozó azzal népszerűsíti a fiatalítás kutatást, hogy magán próbál ki rengeteg úttörő módszert. Készített egy filmet is a Don’t die címmel, ő kipróbál mindent, ami egerekben, patkányokban biztató volt, és amit a megfiatalító életmód kapcsán tudunk. Van egy speciális étrendje, sokat mozog, sokat alszik és bizonyos gyógyszereket is alkalmaz, mindezt orvosi felügyelet mellett. Csinált vérplazmakezelést is.

Azt látjuk, hogy a fiatal vér az egereket megfiatalítja, és Bryan Johnson ezt ki is próbálta, de ettől tudományosan nem igazolt, hogy a módszer alkalmazható általánosan.

Az viszont biztos, hogy nagy áttörések előtt állunk, lehetnek a közeljövőben nagy sikerek, akár a vérplazma alkalmazásával is.