Új korszak veheti kezdetét az MTA életében is a Tisza Párt győzelmével

A Magyar Tudományos Akadémia egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését – írja pénteki közleményében az MTA, amelyet számtalan alkalommal alázott meg a Nemzeti Együttműködés Rendszere 2019 óta. 

„E célok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében az MTA vezetése megbeszéléseket kezdeményez a Tisza Párt vezetőivel, szakértőivel, és megerősíti, hogy a nemzet tanácsadójaként teljes tudásbázisával a megalakuló új kormány rendelkezésére áll. A Magyar Tudományos Akadémia minden információt, felmérést és stratégiai tervet igény szerint hozzáférhetővé tesz az új kormány számára, és együttműködik egy, a tudományos közösség szakmai véleményével összhangban álló és többségének támogatásával megvalósítható tudománypolitika megalapozásában. 

Egy olyan tudománypolitikáéban, amely az akadémiai szabadság kiteljesítése mellett bekapcsolhatja a magyar kutatási szféra egészét az európai tudományos és felsőoktatási együttműködésekbe, és amely a társadalom, a gazdaság és a nemzeti kultúra fejlődésében kulcsszerepet betöltő tudományos kutatást prioritásként kezeli” – írják az MTA-közlemény végén, amelyet természetesen Freund Tamás MTA-elnök is ellátott a kézjegyével.

2019 óta ment az MTA ellehetetlenítése

A polgári értékektől már fényévekre eltávolodott Orbán-kabinet 2019-ben zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát: amennyiben nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Az MTA rövid ellenállás után kénytelen volt engedni, az állam pedig „hálája jeléül” 2019 és 2022 között 17 milliárdról 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, 30 százalékos béremelést is biztosítva.

„A kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az ELKH, MKH, majd HUN-REN MKH néven az Akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam. Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének magántulajdonában maradtak. A Kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára” – írták az MTA Kommunikációs Főosztályának közleményében 2024 novemberében. Az akkor tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kormány célja a kutatói autonómia csorbítása és egy fideszes kinevezettekből álló testület ciklusokon átívelő bebetonozása, ami ellen egy nyilatkozatban tiltakoztak. Szerintük ez a tervezet befejezi a kutatási intézethálózat szétverését, amely a kutatóhálózat MTA-tól való elcsatolásával kezdődött, és az egyetemek sajátos „privatizációjával” folytatódott.

Saját alaptörvényét sértette meg a kormány

Az illiberális rezsim hatalmas buzgalmában azt hozta fel ürügyként, hogy a „kommunista örökséget akarja kigyomlálni” az MTA és a kutatóintézetek kapcsolatából, mert azok szerintük szovjet mintán alapulnak. Alapvetően viszont arról volt szó, hogy egy óriási hagyománnyal és komoly presztízzsel bíró szervezetet akartak látványosan megalázni a harmadik kétharmados felhatalmazás mámorában. Az MTA tagjai alkotmányellenesnek tartották a drasztikus kormányzati beavatkozást, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, hiszen nem rendelkezhettek már a saját tulajdonjogukkal és azokkal az ingatlanokkal sem, amelyekben a kutatók dolgoztak.

Az Alkotmánybíróság nem sietett az akadémikusok segítéségére, csak három évvel később állapították meg azt, hogy a kormányzat alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, amivel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. 

Az Országgyűlésnek 2023 júliusáig kellett volna döntenie a tulajdonról, ám később sem történt meg. Helyette a kormány most 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért. Az értékesítendő ingatlanok a 2019 óta törvényi kötelezettségénél fogva ingyenes használatba adott, kutatási célt szolgáló, jelenleg is a kutatóintézetek által használt épületek.

Állampárti delegáltakkal teletömött irányító tanács

Az egykori akadémiai hálózat Maróth Miklós vezetése alatt ELKH néven működött, majd 2023-ban Gulyás Balázs elnöklése alatt átnevezték HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra. Pár évvel ezelőtt még arról szólt a fáma, hogy az ELKH/HUN-REN 11 tagú irányítótanácsát közösen jelöli az MTA és a kormány. Azóta viszont 7 tagúra szűkült a tanács, és nem meglepő módon eltűntek azok az emberek, akik fel mertek lépni a destruktív kormányzati intézkedésekkel szemben. A kormány új törvényjavaslatában a tagok mandátuma hat évre szól, és még hat évre újraválaszthatóak lennének, természetesen központi kinevezettekről van szó. 

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter 2024. november 7-én küldte át a HUN-REN-elnökének az átalakítás konkrét törvénytervezetét, aki azt aznap este továbbította a kutatóintézeti főigazgatóknak, akiknek az ereiben meghűlt a vér a 444.hu beszámolója szerint. Sokuk szerint a szöveg annyira aggályos, hogyha azt elfogadják, vezető kutatók hagyhatják el a kutatóhálózatot, magukkal víve az országból a legrangosabb és legnagyobb finanszírozású uniós ERC-pályázatokat is. A kormány vételi ajánlatában pontosan ez szerepel: 74,5 milliárd forintot vételárként fizetnek ki, a maradék 5,5 milliárdot pedig beterveznék a jövő évi költségvetésbe többletjuttatásként az MTA-nak.

Schmidt Mária sem kímélte az MTA-t, amit sztálinistának nevezett

2025 tavaszán Látószög elnevezésű blogján Schmidt Mária keményen kritizálta az intézményt, a többi között azt írta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Tagjai olyan privilégiumok sorát élvezik, amelyek élethossziglan járnak nekik, vagyis életjáradékot kapnak. A Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója írásában arra reagált, hogy az MTA gazdasági és jogtudományok osztálya néhány hete állásfoglalást adott ki, amelyben azt írták:

Ha Orbán Viktor májusban részt vesz a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülésén, akkor a poloskázós március 15-i beszéde elleni tiltakozásul a résztvevők számottevő része elhagyná a termet.

Schmidt Mária nettó politizálásnak tartja az állásfoglalást, úgy véli a tudósok kiválasztva érzik magukat arra, hogy egyre sűrűbben szólaljanak meg olyan kérdésekben, amihez semmi közük. A történész azt is felrótta, hogy nem magánemberként szólalnak fel, hanem az intézmény tekintélye és kollektív védelme mögé bújnak, hogy „gyávaságukat leplezzék”. 

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint Freund Tamásnak és az MTA vezetésének ellen kell állniuk a nyílt fenyegetésnek, arra figyelmeztetnek, hogy a NER nem játszhatja magánkézre a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóhálózat vagyonát, ahogy tette többek között a Nemzeti Bank és a Neumann János egyetem esetében.  Hozzátették, hogy a Magyar Tudomány Évét a kormánynak nem az Akadémia szétverésével kellene ünnepelnie.