Mire számíthat Ukrajna, ha Trump valóban békét akar?
Donald Trump politikai narratívájának már évek óta hangsúlyos eleme, hogy az ő elnöksége alatt nem törtek ki háborúk, a világban pedig béke honolt. Az orosz-ukrán háború kitörése után központi témává emelte, hogy az ismételt győzelme után 24 óra alatt békét teremt. Józan gondolkodású ember ezt eddig sem vette komolyan, egy ilyen diplomáciai bravúr nem realitás. Ennek számtalan oka van, de a legfőbb az, hogy Putyinnak egyszerűen nem érdeke a háború befejezése.
Donald Trump kampányának már évek óta hangsúlyos eleme, hogy az ő elnöksége alatt nem törtek ki háborúk, a világban pedig béke honolt. Az orosz-ukrán háború kitörése után központi témává emelte, hogy ha ő az elnök akkor ez a konfliktus meg sem történik, de ha már megtörtént, akkor az ismételt győzelme után 24 óra alatt békét teremt. Józan gondolkodású ember ezt eddig sem vette komolyan, egy ilyen diplomáciai bravúr nem realitás. Ennek számtalan oka van, de a legfőbb az, hogy Putyinnak egyszerűen nem érdeke a háború befejezése. A trumpi instant békével kapcsolatos várakozásokat az orosz adminisztráció legfelsőbb köreiből is igyekeztek hűteni.
Október elején Mike Johnson republikánus házelnök így nyilatkozott: "Ha Trump elnök nyer, akkor úgy gondolom, valóban le tudja zárni ezt a konfliktust. Tényleg. Szerintem felhívja Putyint, és elmondja neki, hogy ebből elég volt." Dimitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese az X-en erre így reagált: "És mi van ha Putyin még nem? Ukrajnának kapitulálnia kell, és nem csatlakozhat a NATO-hoz." Medvegyev ma reggel is igyekezett leszögezni ugyanezen a platformon, hogy a háború céljai változatlanok és el fogják érni őket. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Trump korábbi szavairól ma úgy nyilatkozott, hogy az Ovális Irodába belépve meg fog változni a hangnem, a korábbi kemény szavait pedig a választási verseny magyarázza.
Azonnali béke tehát nem realitás, mire lehet akkor számítani Trumptól a háborúval kapcsolatban?
Mielőtt erre rátérünk, határozzuk meg, mit értünk béke alatt. Azt vegyük alapvetésnek, hogy az ukrán állam szuverenitása megmarad, még ha nagy valószínűséggel kénytelenek lesznek lemondani a jelenleg már megszállás alatt álló területekről. A tűzszünet természetesen nem megoldás, mert az csak időben eltolja a harcok kiújulását. A béke alatt így csak azt érthetjük, ha a megállapodás létrejötte után, Ukrajna olyan biztonsági garanciákat kap, amelyek évtizedes távlatban elrettentik az oroszokat az újabb inváziótól. Ennek két módja lehet: Ukrajna azonnali NATO tagsága vagy harcképes nyugati alakulatok hosszútávú állomásozása Ukrajnában. Más megoldások nem jelentenek békét, erre pedig maga az orosz invázió ténye a bizonyíték. Erre utalt Zelenszkij is október közepén amikor arról beszélt , hogy az országa biztonságát garantálni hivatott Budapesti Memorandum kudarc. Ukrajna akkor lemondott a nukleáris fegyvereiről, ennek eredményeként pedig most a létéért küzd, Oroszország agresszor lett, a nyugati partnerek pedig békében élnek. Zelenszkij így vagy a NATO-tagságot, vagy pedig az ukrán nukleáris arzenál visszaépítését vetette fel megoldásként.
A tartós béke tehát csak ezen körülmények létrejötte esetén képzelhető el. Az orosz nyilatkozatok alapján viszont az ukrán NATO-tagság és a fegyverkezés is sérti Moszkva érdekeit. A béke gyors megteremtése így már önmagában is lehetetlen küldetésnek tűnik, de Donald Trump előtt még más kihívások is állnak. Az első rögtön az, hogy rá kellene vennie a feleket a harcok beszüntetésére, hogy a fenti biztonsági struktúráról egyáltalán tárgyalni lehessen. Ukrajna esetében ez könnyűnek tűnhet, az amerikai támogatások leállása után az ukrán állam és a hadsereg belátható időn belül az összeomlás szélére kerülne. Ez sem egy azonnali folyamat lenne, ráadásul a saját biztonságukért aggódó európai államok egészen biztosan fenntartanák a saját hozzájárulásukat az ukrán szabadságharchoz, így még ebben az esetben is hónapokig elhúzódó harcokkal kellene számolnunk. Ha Trump ezt meglépi, akkor viszont Putyin kérhet egy kávét, hiszen az orosz hadseregnek még könnyebb dolga lenne az újabb területek elfoglalásában, miért állnának meg?
Trump igazi problémája tehát először az, hogyan győzi meg az oroszokat a harcok beszüntetéséről, majd a tárgyalási feltételek elfogadásáról. Egészen biztosan számíthatunk majd hetekig, hónapokig tartó diplomáciai üzengetésekre, aminek a vége viszont minden lesz majd, csak béke nem. Az oroszok jelenleg lendületben vannak, ahogy telik az idő, egyre nagyobb a nyereségük. Ha Trump valódi békét akar, akkor nemigen látszódik más megoldás, mint hogy Putyin számára olyan költségessé teszi a háborút, ami lehetetlenné teszi számára a hadműveletek fenntartását. A gyakorlatban ez nemigen jelent mást, mint a fegyverszállítások növelését egy nagyságrenddel, ami nem idegen tőle Ukrajna esetében. Erről a lehetőségről Trump is beszélt már korábban a Fox Newsnak adott interjúban:
"Nagyon jól ismerem Zelenszkijt, és még jobban ismerem Putyint. És jó kapcsolatom volt, nagyon jó, mindkettőjükkel. Én azt mondanám Zelenszkijnek, hogy nincs tovább. Meg kell egyeznie. Putyinnak azt mondanám, ha nem egyezel meg, akkor sokat fogunk neki adni. Ha kell többet fogunk [adni Ukrajnának], mint amennyit valaha is kaptak."
Amennyiben tehát Trump valóban el akarja hozni a békét az orosz-ukrán háborúban egyelőre nem igazán látszódik más megoldás, mint az USA támogatásának fenntartása, sőt növelése. Nehezen elképzelhető, hogy Putyin feladná a birodalmi ambícióit Donald két szép szeméért.
Ukrajna számára az igazi kockázat azonban az újrázó elnök kiszámíthatatlansága. Ezen a skálán viszont már nagyon szélessé válik a lehetséges kimenetelek spektruma, amibe az amerikai csapatok Ukrajnába küldésétől kezdve az állam magára hagyásán át az európai partnerek zsarolása a támogatásuk felfüggesztésére is belefér, csak a fantázia szab határt. Egyéb információk hiányában egyelőre tehát csak a kampányban elhangzottakból indulhatunk ki. A fentiek alapján pedig, ha Trump nem akarja egy óriás külpolitikai kudarccal és a saját narratívájának nyílt szembeköpésével kezdeni a ciklusát, akkor jelen tudásunk szerint nem várható az amerikai támogatások tartós felfüggesztése - már csak az amerikai ipar gazdasági érdekei miatt sem. Miután pedig Trump rájön, hogy a Putyin iránti rajongása egyoldalú, az orosz elnök pedig nem fog neki szívességet tenni, a fegyverszállítások intenzitásának növekedése várható.
De még egyszer. Ez csak akkor lehet így ha Trump valóban békét akar, és ezt a folyamatot végig is akarja vinni. Ha nem, akkor az egy másik cikk lesz az európai és a globális világrendet érintő katasztrófa forgatókönyvekről.