Merre tart a hibrid forradalom a technofasizmus ellen?
Véleménycikkünk szerzője szerint Hadházy Ákos tüntetéssorozata zsákutcává vált, ez pedig visszatükröződik a hídfoglalásos akciókon résztvevők számában is. Ilyen körülmények közt nem is csoda, hogy a választók döntő többsége inkább a másik lehetőséget választja és afelé a politikai mozgalom felé fog haladni, amelyik azt ígéri, hogy óriási munkával, de választásokon győzi le a fennálló hatalmat.

Mielőtt belekezdenénk, rögtön az elején szögezzük le, az autoriter rendszerekkel szembeni bármilyen ellentartás üdvözlendő, az eszközöket és azok eredményét, valamint a hatékonyságukat azonban érdemes helyén kezelni az értelmezés során.
Jelenleg két eltérő stratégia látszik az ellenzéki színtéren. A Tisza viszi a megkezdett útját, mondják a saját történetüket, nem mennek bele a kormány által felkínált játékokba, kimaradnak a korábbi ellenzék megmozdulásaiból. Saját akciókkal, széles aktivista bázison igyekeznek elérni a lehető legtöbb embert. A közvélemény kutatások és a Fidesz egyre zavartabb kapkodása láttán az elképzelés sikeres.
A másik látható irányt képviseli Hadházy Ákos, akinek az alap állítása: a kormány nem váltható le választásokon. A választások előtt ezért először ki kell kényszeríteni az egyenlő(bb) pályát és el kell érni a kormánynál, hogy lemondjon a hatalomtechnikai eszközeinek egy részéről. A gyülekezési jog korlátozása után belekezdett egy tüntetéssorozatba, hogy megmutassa, ez lehetséges. A hívószó a kínai arcfelismerő rendszerek használata nyomán, a technofasizmussal szembeni ellenállás lett.
Több alkalom után a kormány a tüntetés korlátozásával reagált, majd praktikusan megtiltották Hadházynak a tüntetést. Kedden ennek nyomán egy majdnem teljes érdektelenségbe fulladó megmozdulás következett, ahol néhány százan kimentek Hadházyval a Ferenciek terére. Az eseményt a Momentum mentette meg (nem először Hadházy tüntetései során), amikor a tömeg egy részét átvitték a Szabadság hídra, amire a rendőrség nem volt felkészülve és így legalább egy apró fricskát kapott a rendszer. Hadházy egyedül átsétált az Erzsébet-hídon.
Május elsejére meg lett ugyan hirdetve egy újabb tüntetés, de talán nem nagy merészség feltételezni, ahogy eddig, így ezután sem lesz elég ez arra, hogy a kormányt bármilyen meghátrálásra késztesse.
Kezdjük rögtön azzal, hogy a tüntetések hívószava önmagában is ellentmondásokat tartalmaz. Hibrid forradalom a technofasizmus ellen. Ez valljuk be nem túl szexi és már értelmezni is nehéz. A techfasizmus eleve egy megfoghatatlan dolog, amihez nem igazán lehet könnyen viszonyulni. Mi is pontosan a fasizmus? Hogyan lesz ebből tech? Ez ellen kellene ráadásul hibrid forradalmat véghez vinni, ami pedig szintén egy körülményesen meghatározható dolog.
Hadházy állítása, hogy a hibrid forradalom a nagy tömegek békés demonstrációja, ami meghátrálásra kényszeríti a rendszert. Ha valakinek Hupikék Törpikék karácsonyi külön epizódja jut eszébe, ahol a törpikék a karácsonyfát körbe állva egymás kezét fogva énekléssel győzik le a gonoszt, az ne érezze úgy, hogy a megközelítése rossz.
A forradalom a társadalom lázas állapota, amikor a feszültség és a tehetetlenség akkorára duzzad, ami nem tesz lehetővé semmilyen más megoldást, mint az elnyomó hatalommal szembeni felkelést. A forradalom az forradalom, nincs békés formája, az eredménye szükségszerűen erőszak. A sikere kétséges. Forradalom vagy van, vagy nincs, egyes, vagy nulla.
Az elmúlt hónapokban Európában is számtalan megmozdulást láthattunk, ahol a lakosság százezres nagyságrendben tüntetett a fennálló hatalom ellen heteken vagy hónapokon keresztül, lényegében eredmény nélkül. Magyarországon ilyesminek még a közelébe sem jutottunk. A modern autokratikus rezsimek pontosan tudják, hogy még erőszakra sincs szükségük, az emberek előbb-utóbb megunják és hazamennek. Elfogynak a forrásaik és kénytelenek visszatérni az életükhöz.
A szervezők a legtöbb esetben nem tudnak elérhető célokat kitűzni, vagy ha igen, a célok nem teljesülése esetén nem tudnak következményeket létrehozni. A tüntetéssel a résztvevőknek ugyanúgy ajánlatot kell tenni, mint bármilyen politikai cselekvéskor. Gyere ki, ez a problémánk, ezt szeretnénk elérni, ez fog történni, ha nem érjük el. Felesleges tüntetést szervezni, ha valaki ezekre nem tudja a választ. A düh pillanatnyi levezetésére persze remek egy kis sétálás a városban.
Hadházy tüntetései már ezek miatt is eleve csekély létszámot vonzanak, de nem segít a másik alapállítása sem: a Fidesz nem váltható le választáson.
Ha ezt az állítást elfogadjuk akkor a lehetőségek száma meglehetősen korlátozott lesz:
1., a választó elfogadja, hogy ebben a rendszerben él és ez ilyen;
2., emigráció;
3., forradalom.
Ha egy szavazónak azt mondják, a kormány választáson nem leváltható, akkor gyorsan végig fog érni ezen a három lehetőségen, ami után le fogja vonni a következtetést, ezek számára mind túl költségesek. A jelenlegi állapot fenntarthatatlan, az emigráció óriás anyagi, logisztikai és érzelmi vállalás, a forradalom pedig annyi kockázatot hordoz az egyénre nézve, amit felsorolni is nehéz. Arról nem is beszélve, hogy bár a helyzet Magyarországon rossz, de korántsem annyira rossz, hogy az felkelésbe torkolljon.
Összefoglalva: ha a kormány nem váltható le választáson, akkor ezek lehetőségek az átlag választó számára gyorsan zsákutcává válnak, ez pedig visszatükröződik a tüntetéseken résztvevők számában is.
Ilyen körülmények közt nem is csoda, hogy a választók döntő többsége inkább a másik lehetőséget választja és afelé a politikai mozgalom felé fog haladni, amelyik azt ígéri, hogy óriási munkával, de választásokon győzi le a fennálló hatalmat.
Fotó: Facebook / Hadházy Ákos