Az LMP sokadik, de talán utolsó halála
Megszűnt az LMP parlamenti frakciója, miután Csárdi Antal a hétvégétől hivatalosan is független képviselőként tölti ki a mandátuma maradékát. A Lehet Más a Politika mint az Orbán-Gyurcsány dichotómia ellen létrejött politikai formáció csillaga már többször is leáldozott. Lehetséges, hogy ez most történt meg utoljára.

Megszűnt az LMP parlamenti frakciója, miután Csárdi Antal a hétvégétől hivatalosan is független képviselőként tölti ki a mandátuma maradékát. A Lehet Más a Politika mint az Orbán-Gyurcsány dichotómia ellen létrejött politikai formáció csillaga már többször is leáldozott. Lehetséges, hogy ez most történt meg utoljára.
A múltba visszatekintve hajlamosak lehetünk úgy tekinteni az LMP-re, mint egy olyan politikai erőre, amely mindig is belesimult a baloldali ellenzék kánonjába. Pedig mikor a párt 2009-ben megalakult, az alapítók egy, az akkor fennálló elit elleni projektet kívántak létrehozni. Ekkor a formáció körül még voltak olyan aktorok mint Karácsony Gergely, Szabó Tímea, vagy ha a kulturális dimenzióra tekintünk, említhetjük Lányi Andrást, Farkas Attila Mártont vagy Puzsér Róbertet. A párt vezetője az ügyvédből lett politikus, Schiffer András lett.
A párt első igazi megmérettetése a 2009-es európai parlamenti választások voltak. Ennek a kampánynak az LMP a Humanista Párttal szövetséget kötve vágott neki, listavezetőjük Szabó Tímea volt. A 2009-es EP-választásokon az LMP-HP koalíció 2,63%-os eredményt ért el, mellyel ugyan mandátumot nem szereztek, viszont legyőzték az SZDSZ-t, ezzel már maguk mögé utasítva az akkori kisebbik kormánypártot.
A formáció első politika halála a 2014-es választások előtt történt. Bajnai Gordon visszatérésével felmerült egy esetleges ellenzéki összefogás lehetősége. Ez megosztotta az LMP-t, kettő szárny alakult ki, a törésvonalat pedig a támogatás vagy az izoláltabb politikája jelentette.
Amíg Schiffer András úgy gondolta, hogy tárgyalni lehet, ám összefogni nem, addig a párt egy vokális része, Szabó Tímea és Karácsony Gergely vezetésével pedig úgy gondolta, közösen kell dolgozni a frissen létrejött párttal. Így az LMP 14 fős frakciójából nyolcan kiléptek, majd megalapították a Párbeszéd Magyarországért nevezetű pártot.
Így hiába jutottak be az Országgyűlésbe, az LMP politikusai frakció nélkül találták magukat, ám egy 2013-as AB döntésnek köszönhetően, mely úgy határozott, hogy minden párt, amely eléri a belépési küszöböt, jogosult a frakcióra, az LMP képviselőcsoportja újjáalakulhatott. 2016-ban aztán Schiffer András kilépett a pártból, visszaadta mandátumát, és visszavonult az aktív politizálástól.
Ez viszont nem jelentette azt, hogy a párt vezető, pontosabban vezetők nélkül maradt volna. Hadházy Ákos és Szél Bernadett személyében két karakteres politikus osztotta meg egymás között az elnökséget. A ‘18-as választásokon az összefogás kérdése ismét felmerült, hála Márki-Zay Péter meglepetésszerű győzelmének a hódmezővásárhelyi időközi választáson. Végül aztán az összefogás nem valósult meg, csak részleges koordináció történt az egyéni választókerületekben. Az LMP így is megugrotta a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt.
Az LMP 2018-as választások után nem sokkal szétesett. Sallai Róbert Benedek, az épp ekkor leköszönő országgyűlési képviselőjük fizikailag is megtámadta Hadházy Ákost. Az eset április közepén történt, Hadházy Ákos pedig június huszadikán elhagyta a pártot. Szél Bernadett pár hónapra rá, október elsején döntött úgy, hogy kilép a pártból. Innentől kezdve az LMP vezéralakja Ungár Péter lett.
Ungár azon kívül hogy a 2018-22-es parlamenti ciklus legfiatalabb képviselője volt, több szempontból sem volt megfelelő választás a kialakuló vákuum betöltésére. Köszönhető ez nagyrészt annak, hogy Ungár a NER holdudvarában nőtt fel, édesanyja az a Schmidt Mária, aki már a kezdetek óta hű szövetségese Orbán Viktornak.
Az Ungár személye körüli kérdőjelek, a két meghatározó politikus elvesztése, továbbá velük együtt a meghatározó, megfogható tematizálás visszaesése oda vezetett, hogy 2019-ben az LMP már nem szerzett mandátumot az EP-választásokon, pusztán 2,64%-ot értek el, a 2022-es országgyűlési választásokon pedig csatlakoztak az ellenzéki összefogáshoz, melyből aztán csak négy képviselőjük jutott be a Parlamentbe, így a DK-nak kellett “kölcsönadni” egy képviselőt, hogy megalakulhasson újra az LMP-frakció. Ezt tekinthetjük az LMP egy újabb halálának.
Meglátásom szerint pedig a mostani történés a párt végső búcsúja. Amíg a ‘13-as eset után volt az LMP mögött egy társadalmi bázis, amivel a következő választáson ismét meg tudták ugrani a küszöböt, ez mostanra elveszett.
A legfrissebb mérésekben az 1 százalékot tudják elérni. A Lehet Más a Politika bizonyítéka annak, hogy a legnagyobb hiba, amit egy, a magát az Orbán-Gyurcsány rendszer ellen meghatározó párt megtehet, az az, hogy a kettő szereplő közül bármelyiknek is a kezét nyújtja.
Fotó: Facebook / LMP