Magyar Péter a FAZ-nak: kikényszeríthető nemzetközi garanciák kellenek a háború lezárásához

Illegális migrációról, az unió reformjáról, orosz energiáról, az orosz-ukrán háborúról és a kárpátaljai magyar kisebbség ügyéről beszélt Magyar Péter abban a terjedelmes interjúban, mely a német kancellárral való találkozást követő napon jelent meg a konzervatív-liberális irányultságú Frankfurter Allgemeine Zeitungban. 

Az interjúban, melyet a 444 szemlézett, a miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország nem fog illegális migránsokat átvenni, és büntetéseket sem fog fizetni ezért, de segíteni fog Európa külső határainak megvédésében az érintett országoknak. 

Elismerte, hogy 2015-ben, a migrációs válság kezdetekor Orbán Viktornak igaza volt, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy sok lehetőség van az illegális migráció megállítására úgy, hogy közben ne sértsük meg az EU szabályait. 

Szerinte a menekültügyi szabályok megsértése miatt hazánkra kirótt napi egymillió eurós bírság más jogi keretek között született, az már nem tükrözi a jelenlegi valóságot, igazságtalan és aránytalan a büntetés, de nehezményezte azt is, hogy más országokkal ellentétben Magyarország nem részesült olyan uniós forrásokból, melyeket az EU az európai külső határok védelmére különített el. 

„Ezt hihetetlenül igazságtalannak tartom. Tárgyalásokat folytatunk, és európai partnereinkkel közösen megoldást találunk arra, hogy megvédhessük a határainkat, és ne kelljen napi egymillió eurós büntetést fizetnünk.” – mondta.

Magyar Péter kifejtette, hogy ellenzi a többségi döntéshozatalt az uniós külpolitikában, az államszövetségi berendezkedés helyett pedig a szuverén tagállamokra épülő EU-t támogatja. 

Az orosz energiával kapcsolatban elsődleges szempontként „az energiabiztonság, az ellátásbiztonság és a lehető legalacsonyabb energiaárak biztosítását” említette hazánk földrajzi meghatározottsága mellett, ugyanakkor hangsúlyozta az energiaforrások szükséges diverzifikációját, és azt, hogy mindennek úgy kell megtörténnie, hogy közben a vállalatok versenyképessége ne csökkenjen, a lakosságot pedig ne fenyegesse az energiaszegénység. 

Az orosz energia beszerzésével összefüggésben arról is beszélt, hogy a háború után pragmatikus kapcsolatokat kell ápolni Oroszországgal, most azonban egyértelmű, hogy Moszkva egész Európa számára biztonsági kockázatot jelent.

„Ukrajna az áldozat, és Ukrajnának joga van a területi integritáshoz.” – erősítette meg Magyar a korábban is hangoztatott álláspontját a háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy ahogy a többi szomszéddal, úgy Ukrajnával is jó kapcsolatokat akarunk ápolni.

Azt mondta, technikai szinten tárgyalásokat folytatnak Ukrajnával, és azon dolgoznak, hogy néhány napon belül megállapodást érjenek el a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatáspolitikai és kulturális jogainak helyreállításáról és biztosításáról. „Néhány kérdést tisztáznunk kell Ukrajnával az ottani kisebbségünkkel kapcsolatban, és remélem, hogy ez a következő napokban sikerülni fog” – mondta, hozzátéve, hogy ezt követően új fejezetet lehet nyitni a két ország kapcsolatában. 

A 1994-es Budapesti Memorandum kudarcából kiindulva Magyar szerint Ukrajnának „valódi, kikényszeríthető nemzetközi garanciákra” van szüksége. Magyarország szerepét azonban korlátozottnak látja, nem küldene sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajnába, és a diplomáciai és humanitárius segítség mellett Magyarország akár lehetne a tárgyalások helyszíne is. 

Az interjú egy nappal azt követően jelent meg a német lapban, hogy Magyar Péter találkozott Friedrich Merz kancellárral.

Kép: faz.net