Baby boomerekkel vágtázunk a patrióta univerzumba

A hatvan év feletti nők igazi nagymamák, ők tudják csak mennyi szalicil kell egy sárgabarckbefőtthöz. A közvéleménykutató intézetek mérései alapján a nyugdíjasok a legaktívabbak választói csoport, közülük is a vidéki nők támogatják leginkább a kormánypártot.

Közvetlen az X-generációsok előtt születtek azok, akiket ma a baby boomerek csoportjába sorolunk. Az ötvenes és hatvanas évekre tehető gyermekkoruk nem sikeredett túl fényesre, már akkor is volt a világon jobb hely, mint Magyarország, nem is kevés. A szabadságról alig hallottak, a fegyelemről annál inkább, abban a világban nem sokan tegezhették otthon a szülőket. Soha ekkora különbség nem volt, mint köztük és az előző generáció között, míg szüleik háborús sebeiket nyaldosták, hozzájuk köthető a kontrollált lázadás, vagy legalább is ami a nyugati hippikorszakból átszivárgott a vasfüggönyön.

Az eladósorba kerülő lányok Illés és Metró koncerteken sikítoztak, ők töltötték meg élettel a Tabánt, táncoltak önfeledten az ötórai teákon. Fiatalon szültek, húszas éveik végére már többgyermekes családanyák, nem kevesen olyan házasságban éltek, amiből jobb lett volna inkább szabadulni, de a válást nem merték felvállalni. Megszokták a kemény, néha kilátástalan munkát, lételemük lett az önfeláldozás. 

Gyerekeiket általában kis korkülönbséggel szülték, és generációs minták alapján nevelték a szocialista valóságra. A Kádár-korszakban nőként már megkapták az egyenjogúságot, megtanultak tájékozódni bármilyen hierarchiában, túlélni és megtűrni a hatalmat.

Ebből a korosztályból került ki a rendszerváltás legtöbb vesztese, a korábbi keretek széttörtek, az intézmények megszűntek, a stabil hátterek semmivé foszlottak. Az új világban az üzleti szférában csak azok tudtak elhelyezkedni, akik képesek voltak a változásra, hajlandóak voltak erőn felül is fejleszteni tudásukat. Többségüknek a semmiből kellett újrateremteni mindent, munkahelyet, megélhetést, biztonságot, emberi kapcsolatokat, és volt akiknek ez nem sikerült. 

Ha nem is voltak minden esetben a legjobb édesanyák, nagyszülőként már mindent megtesznek az unokákért. A generációkutatók szerint szeretetnyelvük az etetés, és nem az ölelés, vagy a simogatás, babusgatni sosem tudtak. Szeretnék élvezni az életet, de mivel nem tudják hogyan kell azt tenni, feladatokat adnak maguknak, és igyekeznek azoknak megfelelni. Bátrak és erősek, csak egy dologtól tartanak, a változástól, hogy ismét fel kell építeniük a világukat, és nem marad rá elég erejük, idejük.

Magyarországon a baby boomer nők 10-15 évvel élnek tovább, mint a korábbi veterán generáció tagjai, és korosztályukban hét évvel élik túl férfitársaikat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a rák, a szívproblémák, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint sokkal nagyobb mértékben fordul elő ebben a korosztályban, mint a megelőzőkben.  

A KSH szerint tavaly 2 423 017-en részesültek nyugdíjban vagy más ellátásban, beleértve a megváltozott munkaképességűeket és azokat is, akik árvaellátást kaptak. A hagyományos értelemben vett nyugdíjasok száma a hivatalos adatok szerint 2,2 millió, ebből valamivel több mint 1 millió  400 ezren vannak a nők.

A tavalyi öregségi nyugdíjak átlaga 230 940 forint, ennél megközelítőleg négyszázezren kapnak többet, azaz egymillió nyugdíjas él havi 230 ezernél kevesebb pénzből. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy amíg a fővárosban 275 000 forinttal számolhat egy idős honfitársunk, addig az Alföldön élőknek megközelítőleg 210 ezer forintból kell gazdálkodni. A nők nyugdíja pedig összességében 11 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké.

A társadalombiztosítás és az egészségügy számára egyre nagyobb terhet jelentő Kárpát-medencei baby boomer szorgosan éli mindennapjait. Mos, főz, takarít, segít az unoka nevelésében, ő az, akire minden esetben lehet számítani, aki minden olyan terhet magára vállal, amit senki más. 

Szabadidejében gondosan kikeresi a szívecskét a magyar zászló mellé, felkeresi kedvenc propagandaoldalát, és megteszi a támogató bejegyzését, hiszen kötelességének éli meg. 

Aki bátrabb, a névtelenség homályában politikai ellenfele oldalára is odaszúr valamit, hiszen első a haza. Néha elveszti a fonalat olyan apróságok kérdésében, hogy ki akar békét, és ki akar háborút, de kicsire nem ad, van elég dolga. El kell tennie a sárgabarackot is, mert a boltban mostanában egy befőtt ára bizony négyjegyű szám.

Címlapkép: Facebook