EUobserver: Orbán Európát is elárulva összejátszhatott az oroszokkal

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezései a Kárpátalján működő magyar katonai hírszerző sejtről komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország nyugati politikai és katonai szövetségeken belüli helyzetével kapcsolatban.

Május 9-én az SZBU nyilvánosságra hozta, hogy a hírszerző sejt - amely két ukrán állampolgárságú informátorból állt, és amelyet egy magyar katonai hírszerző tiszt irányított - feladata az volt, hogy adatokat gyűjtsön Kárpátalja katonai biztonságáról, beleértve a szárazföldi és légi védelem sebezhető pontjainak azonosítását. A sejtet arra is utasították, hogy mérje fel a lehetséges forgatókönyveket arra vonatkozóan, hogyan viselkednének a kárpátaljai lakosok abban az esetben, ha a magyar csapatok békefenntartó vagy NATO-erőként lépnének be a régióba. 

A sejtnek más feladatai is voltak, például, hogy információkat gyűjtsenek arról, milyen katonai felszerelések vagy fegyverek kaphatók a feketepiacon Kárpátalján, vagy hogy mi a helyzet a régió magyar nemzetiségű lakosságával. Kárpátalja mintegy 100 ezer magyar nemzetiségű embernek ad otthont, akik a régió lakosságának körülbelül 10 százalékát teszik ki.

A sejt 2024 szeptemberében vált aktívvá, de fő informátorát már 2021-ben beszervezte a magyar katonai hírszerzés. A sejt tevékenysége és időrendje arra utal, hogy Magyarország ukránellenes akciói közvetlenül kapcsolódtak Oroszország Ukrajna elleni háborújához, és hogy Magyarország arra készült, hogy politikai befolyását kiterjessze Kárpátaljára.

Történelmileg Kárpátalja az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, majd az első világháború után Csehszlovákiához került. 1939 márciusában, Csehszlovákia náci feldarabolását követően Magyarország Hitler hallgatólagos jóváhagyásával annektálta Kárpátalját. A Harmadik Birodalom bukása után a régió 1945-ben a Szovjetunióhoz került.

Orbán és Putyin ebben is egy húron pendül

Orbán Viktor álláspontja Kárpátaljáról mint történelmileg magyar területről teljes mértékben egybecseng Vlagyimir Putyin orosz elnökével, aki Ukrajnát mesterséges államnak tekinti, és azt állítja, hogy nyugati területei jogosan Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoznak. 2008-ban az orosz elnök állítólag azt javasolta Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek moszkvai látogatása során, hogy Ukrajnát osszák fel Lengyelország és Oroszország között - írja a EUobserver. 

2014-ben, miután Oroszország annektálta a Krímet, Vlagyimir Zsirinovszkij, ismert orosz parlamenti képviselő levelet küldött Magyarország, Lengyelország és Románia külügyminisztériumának, amelyben Ukrajna felosztását és területeinek Oroszország és a három ország közötti felosztását javasolta.

Az ukrán informátor 2021-es beszervezése a magyar katonai hírszerzés által a háttérben zajlott, amikor Oroszország aktívan készült az Ukrajna elleni háborúra.

2022. február 1-jén, mindössze három héttel Oroszország teljes körű inváziója előtt Orbán Viktor Moszkvába látogatott, és találkozott Putyinnal. Többórás megbeszélésük pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de állítólag az európai biztonságról és Oroszország Ukrajnára gyakorolt növekvő nyomásáról is szó esett.

Orbán tudhatott a készülő orosz invázióról?

Két nappal az orosz invázió előtt a magyar védelmi minisztérium bejelentette, hogy meg nem határozott számú katonát vezényel az ukrán határhoz. Hivatalosan a bevetést elővigyázatossági lépésnek minősítették, amelynek célja a határbiztonság megerősítése, a fegyveres csoportok bejutásának megakadályozása és az esetleges menekültáradat kezelése. Tekintettel az SZBU közelmúltbeli leleplezéseire Magyarország rosszhiszemű tevékenységéről, a csapatmozgás hivatalos indokoltsága már megkérdőjelezhetőnek tűnik.

Talán túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar hadsereg 2022 februárjában meg akarta volna szállni Kárpátalját. Orbán valószínűsíthető célja az lehetett, hogy magyar rendőrökkel és „békefenntartókkal” töltse ki a térségben keletkező potenciális biztonsági űrt, ha az orosz „különleges katonai művelet” folytán sikerülne napokon vagy heteken belül bedönteni az ukrán államot - írja a brüsszeli hírportál.

„Továbbra sem világos, hogy a magyar katonai hírszerzés miért döntött úgy, hogy 2024 szeptemberében aktiválja a sejtjét, de a lépés valószínűleg az orosz háborús fejleményekhez kapcsolódott”

- állapította meg Anton Sehovcov ukrán politológus, egy bécsi székhelyű elemzőintézet (Demokratikus Integritás Központ) igazgatója.

Minden illiberális út Moszkvába vezet

Egyrészt a kárpátaljai ukrán szárazföldi és légi védelemre vonatkozó adatok nem sokat használnának a magyar hadseregnek, amely nem rendelkezik olyan kapacitással, hogy katonailag szembeszálljon Ukrajnával. Az egyetlen szereplő, aki valószínűleg hasznot húzhatna az ilyen hírszerzési információkból, az nem más mint Oroszország.

Másrészt a magyar műveletet befolyásolhatták azok a várakozások, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás belpolitikai válságot idézhet elő az Egyesült Államokban, ami stratégiai ablakot nyitott a Kreml számára, hogy közelebb jusson ukrajnai céljaihoz. Egy ilyen forgatókönyv esetén a „békefenntartóknak” álcázott magyar csapatok a régió stabilizálásának ürügyén bevonulhatnának Kárpátaljára - írja a CEU-n is oktató politológus.

Emmanuel Macron francia elnök ekkor már felvetette az európai békefenntartók Ukrajnába telepítésének ötletét, amennyiben Oroszország jelentős előrenyomulást hajtana végre a központi régiókban. Ebben a kontextusban Orbán „békefenntartó” kezdeményezése sok naiv megfigyelő számára akár legitimnek is tűnhet.

„Bármi is legyen Magyarország pontos taktikája, Ukrajnának most konkrét bizonyítéka van arra, hogy Orbán Viktor ukránellenes fellépése messze túlmutat az EU katonai és pénzügyi támogatásának puszta blokkolásán, illetve Ukrajna EU-integrációhoz vezető útjának akadályozásán” 

- vonja le a konklúziót Sehoncov, hozzátéve, hogy Magyarország hírszerzési műveleteinek mértéke és jellege egyre inkább valószínűvé teszi, hogy Orbán közvetlenül együttműködik Putyinnal Oroszország Ukrajna - és tágabb értelemben Európa - elleni háborújában. Ennek a lehetséges összejátszásnak az EU vagy a NATO által vezetett átfogó kivizsgálása nemcsak indokolt, hanem sürgősen szükséges is.

Fotó: kormany.hu