Hat vitatétel a közvélemény-kutatásokról és a választásról

1) Ha most lennének a választások, a Tisza kétharmados többség körüli győzelmet aratna. Tudják ezt a kormányoldali politikusok is, beleértve a magát erről elszóló miniszterelnököt. A kormányfüggő „szakemberek” érthetőleg igyekeznek ködösíteni. A függetlenek – kevésbé érthetőleg – ímmel-ámmal mondják ki, ha egyáltalán, azt, ami pedig nekik is nyilvánvaló a számokból. Ezzel – akaratlanul – a Fidesz narratíváját erősítik.

2) A kormányfüggő intézeteknek a függetlenekétől radikálisan eltérő számai nem a jelenlegi támogatottságra vonatkoznak, hanem jóslások arra nézve, hogy mi lesz majd az eredmény. Korább ez csak módszertani leírásba rejtve szerepelt, ma már publikusan is elhangzik. Ezeknek a számoknak a figyelembevétele a közvélemény-kutatások jelenlegi átlagának kimutatásánál hiba, ami miatt a Fidesz mostani támogatottsága a valóságosnál kedvezőbbnek tűnik.

3) A Fidesznek a jóslás szerinti győzelemhez 8-10 százalékkal kellene erősödnie. Ennek minimális esélye van. Csekélyebb, az ellenzék kétharmados többségének elkerülését viszont lehetővé tevő erősödésben azért bízhatnak őszintén, de cinikus módon a kormánypártok és propagandistái, mert tudják, hogy csalnak. Ezt azonban nem prezentálják elég világosan és közérthetően a független közvéleményformálók.    

4) Van csalás, amely a fennálló törvények értelmében is illegális: ilyen több százezer ember szavazatának kizsarolása vagy megvétele (amit megkönnyítendő törvényt is módosítottak); ilyen a közpénz, a titkosszolgálatok és más állami szervek pártcélokra való felhasználása; ilyen a bírósági döntések végre nem hajtása.  „Csak” illegitim további százezreknek olyan információs burokba zárása, amelyben bármilyen hazugság elhitethető. A leginkább immorális azonban az ország tönk szélére juttatása gáttalan osztogatással. Ezért van 2022 óta más pályán az ország, mint régióbeli társai; most pedig ellenzéki, de nem kétharmados győzelemre számítva kezdik a felperzselt föld taktikáját alkalmazni.

A hazai féldemokratikus körülmények között más a szavazó és más a választó. A Fidesz szavazóinak legalább harmada nem ténylegesen választó. Nélkülük egynegyed körüli eredményt sem érne el a Fidesz. A többségben lévők, a választók miatt le lehet győzni a Fideszt; a kisebbségben lévő, de jelentős számú csak szavazó miatt nehéz.  

5) Egzakt módszert alkalmazó – és nem hasraütésszerűen dolgozó, esetleg félelmeiket projektáló – mandátumkalkulátorok jól jelzik, hogy adott országos eredményt feltételezve melyik választókerületben körülbelül mi várható. A jelenlegi számok alapján a kerületek bő felében egyértelműen a tiszás jelölt esélyes. Körülbelül tizenöt szilárdan fideszes. Ha a huszonöt-harminc billegő kerület jó háromnegyedét a Tisza nyeri, a Fidesznek nincs egyharmada a parlamentben. Sajnos, az ellenzéki szavazók jó része számra sem világos, hogy most ez a realitás. Bizonytalanabb, hogy milyen változást hoz egyrészt a kormány visszaélése a hatalommal, másrészt a Tisza Párt kreatív kampánya és több tízezernyi önkéntesének munkája.

6) A Fidesz esélyeit nemcsak a kormánypropaganda, hanem a független elemzők és újságírók is gyakran jobbnak mutatják a valósnál. Jórészt pszichikai okokból: a múlt csalódásai miatt. Ez azonban a Fidesz malmára hajtja a vizet.

Két nagy párt küzdelme esetén a választók pártszimpátiája és várakozása nem eshet távol egymástól sokáig: az egyik „magához húzza” a másikat. Jelenleg igen nagy az eltérés (a Medián szerint most 51 % biztos szavazó választaná a Tiszát, de csak 39 % számít a győzelmére, 44 % a Fideszére). A Fidesz stratégiájának egyik fő eleme annak sulykolása, hogy jól állnak. Erre ráerősít sok független véleményformáló pesszimizmusa.

A választók között már varázstalanodott a Fidesz, de az értelmiség jelentős részét -  úgy tűnik - még mindig megbabonázza. 

Szerző: Zalatnay István teológus, filozófus, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt elnökhelyettese

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)

Fotó: Facebook / Magyar Péter