Stumpf István: a Fidesz elérkezett egy határhoz

A házigazdát sok évtizedes ismeretség köti vendégéhez: Kéri László és Stumpf István közel negyedszázadon át voltak szobatársak a Társadalomtudományi Intézetben, és közben mindketten „bábáskodtak a Fidesz születésénél”. De már jó ideje „más szobában ülnek”, ez kiderült a kontroll.hu YouTube-csatornáján megnézhető beszélgetés - vagy inkább vita - utolsó szakaszában is, amikor a fő téma a szuverenitás volt, és Kéri László ki is hozta a sodrából Stumpf Istvánt. 

Kéri a különböző hatalmi ágakhoz alkotmányosan rendelt döntési jogosultságok átrendezésétől, magyarul a kormányzati mozgástér növelésétől indított, és jutott el a közel tíz éve tartó rendeleti kormányzásig. Stumpf a helyzetleírást nem kifogásolta, annyit jegyzett csak meg, hogy a rendkívüli jogrend idején hozott kormányrendeleteket a parlamentnek utólag jóvá kell hagynia. A kormányzati mozgástér növelésére adott magyarázata nem új, más kormányközeli politikai gondolkodóktól is hallottuk már, hogy véget ért a Pax Americana, az USA hegemóniájának korszaka, és új világrend van alakulóban.

„A világ sosem volt olyan bizonytalan, mint most, háborús időszakban élünk, amikor nem kizárt, hogy rakéta csapódik be az utcába, miközben kilépünk a házból”

- mondta az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki jelenleg tagja a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének. Mindeközben a szavai szerint „idétlen” Európai Unió saját versenyképességét rontja azáltal, hogy a választott politikusokból álló szuverén nemzeti kormányok helyett eurokraták – azaz szerinte senki által meg nem választott hivatalnokok – döntenek százmilliók jövőjét meghatározó ügyekben.

Tökölődés helyett

Az egymásra halmozódó globális vagy kontinentális válságok hatékony kezelése Stumpf szerint gyors kormányzati döntéshozatalt követel, amivel megérkeztünk a rendeleti kormányzás igazolásához.

„Miért kellene „tökölődve” megoldani a problémákat akkor, amikor adott a kellő parlamenti háttér a gyors döntésekhez szükséges felhatalmazáshoz?!”

- érvelt a miniszterelnöki tanácsadó. Kéri visszakérdezett, és azt firtatta, hogy miért gondolja úgy Orbán Viktor és környezete, hogy nemzeti szinten kezelhetők nemzetközi krízisek.

"Senki nem mondja, hogy az említett problémákat szuverén nemzeti keretek között lehet megoldani, hanem a nemzetek együttműködésével lehet megoldani, nem pedig egy nem megválasztott bürokráciának alárendelődve."

- válaszolt Stumpf, de itt nem ért véget a „tudományos brüsszelezés”. Mert így folytatta:

„Előbb-utóbb meg fog jelenni az, hogy gyakorlatilag jogállamisági eljárást kell indítani az Európai Unió intézményei ellen, mert szisztematikusan és rendszerszerűen megsértik az EU alapszerződését."

Az egyetemi világban szocializálódott értelmiségiként Stumpf annyi távolságtartást azért megengedett magának, hogy ő a „nemzeti mozgástér fenntartására törekvő kormányzati filozófiát és stratégiát” védi, és nem az orbáni hatalmi szerkezetet.

„Ennek a politikai rendszernek vagy kormánynak a jövőjét az önkorrekciós képessége dönti el. Meglátjuk majd, hogy alakul.”

- mondta, majd még egyértelműbben utalt a júniusi választások fideszes veszteségeire, amikor úgy fogalmazott:

„Kétségkívül elérkeztünk most bizonyos értelemben - másfél évvel a választások előtt - egy olyan határhoz, ahol lehet konzekvenciákat levonni abból, hogy az előttünk álló másfél évben a Fidesznek mit kell csinálnia ahhoz, hogy újra nyerni tudjon.”

Stumpf érzékeltette azt is, hogy 2026 szempontjából az önkormányzati választások eredménye a lényeges, nem az európai parlamentié.

„Fontos jelzés, hogy vidéken 21 középvárosban bukott polgármesteri posztot a Fidesz”

- jelentette ki Stumpf.

Orbáni hiúság

„Hogyha a Fidesz nyer, akkor úgy kell átalakítani a kormányzást, hogy ez egy erős centrális hatalmat tudjon működtetni egy nagyon törékeny koalíciós szerkezetben.” Ebben az idézetben csak az utolsó három szó árulja el, hogy nem 2010, hanem 1996 előtt járunk.

Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének szavai arról tanúskodnak, hogy az erőteljes központosítás a kezdetektől lényegi eleme a Fidesz hatalomgyakorlásának. Stumpf felidézett 1996-ból egy Orbán Viktorral folytatott beszélgetést, amelyből kiderült számára, hogy az ország irányítására készülő Fidesz-elnöknek arról nem volt elképzelése, hogyha megnyeri a választásokat, milyen kormányzati szerkezetet alakít ki a napi munka elvégzésére. „Itt van, István, csináljátok meg!”, adta ki a feladatot, Stumpfék pedig kidolgozták német mintára a kancellári típusú kormányzati modell „magyar változatát”. 

Kéri erre reflektálva bedobott egy eddig nem ismert „emlékmorzsát” 2008-ból, amikor Orbán Viktor volt a vendége a Kéri egyetemi tanítványaiból verbuvált zártkörű klubnak. Amikor a hallgatóság a vendéget arról kérdezte, hogy miniszterelnökként mit és miért tett, ő hátrafordulva rendszerint Stumpftól tudakolta, hogy „István, hogy volt ez? Hát te kormányoztál.” Bár nem a nyilvánosság előtt, Orbán akkor még felvállalta, hogy a mindennapokban „nem ő vitte a boltot”, hanem a kancelláriaminiszter. 2010 után azonban Stumpf szerint „csípni kezdte a szemét”, hogy a közvélemény továbbra is úgy tartja, hogy a napi rutint a miniszterelnök aktuálisan kijelölt „erős embere” menedzseli.

„Öt évvel ezelőtt azt mondta, hogy most már elege van abból, hogy '98 és 2002 között a Stumpf kormányzott, '10 és '14 között a Navracsics, '14 és '18 között meg a Lázár, most már átveszi a kormányzást. És akkor átalakította a kormányzati belső szerkezetet azáltal, hogy ő próbálta a közigazgatási dolgokat felügyelni, amit egy miniszterelnöktől azért többé-kevésbé nonszensz”

- jegyezte meg Stumpf István.

Túlzott magabiztosság

„A Fidesz mozgósítási képessége nagyon gyenge volt, szemben a szocialistákéval.” Ezt, a mai politikai erőviszonyok ismeretében megmosolyogtató kijelentést a 2002-es választási vereséggel összefüggésben tette Stumpf, megjegyezve, hogy az akkori MSZP-kampány „agya” Ron Werber volt. (szerepe hasonló volt, mint 2010 után a Fidesz-kampányokéban a szintén külföldi Arthur J. Finkelsteiné) Stumpf egy másik fontos oknak a mostanság egyre többet emlegetett hübriszt tartja. Az akkori közvélemény-kutatások ismeretében a Fidesz „túlságosan magabiztosan ment bele a választásba”, fogalmazott. Tanulságként pedig ugyanazt vonta le, mint Orbán Viktor: a hatalom megtartásához nélkülözhetetlen a gazdasági hátország és a lojális sajtó. Stumpf több esetet is sorolt annak igazolásául, hogy szerinte 1998 és 2002 között a véleményformáló, tehát sokak által olvasott vagy nézett médiumok „utaztak rájuk”. Ha kellett, Kéri László „felhasználásával”. Felidézte, hogy 2002-ben Orbán Viktor betegen tartotta meg évértékelő beszédét, amely ezért -  hangsúlyozta Stumpf - a megszokottnál gyengébb volt.

„A Népszabadság téged is megkérdezett címlapon, hogy Kéri úr, mit szól ehhez az Orbán-beszédhez? És erre a válaszod az volt, hogy az, hogy én mit szólok, nem érdekes, de nézzék meg a Stumpf arcát.”

Fact check: 

Stumpf a Kéri-kommentre jól emlékszik. Idézzük a Népszabadság akkori beszámolóját: „Amikor lejött (Orbán Viktor) a pódiumról, Stumpf István arcán mérhetetlen csalódást lehetett felfedezni.” A volt kancelláriaminiszter abban tévedett csak, hogy az újság címlapon hozta Kéri szavait. Nem ott hozta, hanem a 4. oldalon, a belpolitikai rovat első oldalán, címlapon egy másik László, az MSZP akkori elnökének, Kovács Lászlónak a gyorsreakciója szerepelt.

Amikor Gyurcsány párja Kövér volt  

Bár Stumpf István Gyurcsány Ferencet nem említette, amikor érintette a 2002-es MSZP-kampányt, a volt miniszterelnök neve szóba került a beszélgetésben. Kéri László első kérdése ugyanis az volt, hogy „mire emlékszel 1988. november 27-éről?”, majd a választ ő maga adta meg. Azon a napon alakult meg a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanács, a MISZOT Stumpf István elnökletével. Az ernyőszervezet két alelnöke pedig két „pápai gyerek” volt: Kövér László és Gyurcsány Ferenc. 

„Te érezted akkor, hogy ez a két ember iszonyúan utálja egymást?”, kérdezte Kéri, amire Stumpf István azt válaszolta:

„Akkor még szerintem annyira nem utálták egymást. Megvoltak a jelentős különbségek, a Gyurcsány akkor csinálta a Demisz-t (Demokratikus Ifjúsági Szövetség), ami éppen megpróbálta volna felváltani vagy leváltani a KISZ-t. A Laciék pedig benne voltak a Fideszben.”

A több mint egy órás interjúban Stumpf István, aki 2010 és 2019 alkotmánybíró volt, kitért arra is, hogy mi vezetett az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásához. És beszélt arról is, hogy szerinte Orbán Viktor nem bízik az intézményrendszerekben, csak az általa kinevezett személyekben.