Hiába kilincselnek a miniszterek, az Erasmus-ügyet továbbra sem tudják megoldani

Már lassan két éve annak, hogy a modellváltó egyetemektől megvonták az uniós Erasmus+ program finanszírozását. Az indok egyszerű volt: az állam kezéből alapítványokba kiszervezett egyetemek kuratóriumában fideszes politikai kinevezettek és kormánytagok ültek, miközben ezen felsőoktatási intézmények továbbra is részesültek állami támogatásban. Az összeférhetetlenség megállapítása óta eltelt időben az ügy nem oldódott meg, ennek pedig a hallgatók isszák meg a levét, akik mostanra egyáltalán nem vehetnek részt a programban.

Az Erasmus+ program az egyik legnépszerűbb Európai Uniós kezdeményezés, ugyanis ennek keretein belül lehetőség nyílik az egyetemisták számára, hogy egy félévet, vagy akár egy teljes évet külföldön tanuljanak. Akik úgy döntenek, hogy részt vesznek ebben a programban, számukra az EU havi szintű lebontásban ösztöndíjat utal ki, amivel a lakhatásukat és egyéb költségeiket finanszírozni tudják. 

2022. december 15-e után azonban a magyarországi modellváltó egyetemek által benyújtott pályázatok nem kerültek elbírálásra, mivel az EU szerint összeférhetetlen, hogy az állam kezéből lényegében magánalapítványokba kiszervezett intézmények kuratóriumába fideszes politikai kinevezetteket és minisztereket is beültettek, miközben ezek az egyetemek továbbra is részesültek állami támogatásban. A politikai botrány elkerülhetetlen volt. Ekkor még úgy tűnt, a kormánypártok készek arra, hogy tárgyaljanak az üggyel kapcsolatban. 2023 nyarán például az Európai Bizottság szóvivője arról nyilatkozott, intenzív tárgyalások folynak Magyarországgal, a tiltást pedig legkésőbb ‘23 szeptemberéig fel kell oldani, különben az alapítványi egyetemek hallgatói nem jutnak hozzá az ösztöndíjakhoz.

Az EB kérései a már említett politikai kinevezettekre vonatkoztak leginkább. Szerették volna, ha a kinevezések időtartalma korlátozásra kerülne, továbbá egy átmeneti időszakot kértek a már helyükön lévő kurátorok ügyében. Az Európai Bizottság mindezt egy törvénybe foglalva szerette volna látni. Ha ezt a jogszabályt a magyar kormány megalkotja, az Országgyűlés elfogadja és kihirdetésre kerül, akkor az EB feloldja a tiltást. Ez volt az ajánlat, ekkor még azonban a magyar kormány nem válaszolt az aggodalmakra.

Navracsics Tibor 2023 szeptember elején, az eredeti határidő lejárta után azt nyilatkozta az ATV-nek, egyetlen magyar diák sem fog kimaradni az Erasmus programból. Navracsics, - aki korábban uniós biztos is volt - magabiztosan állította, hogy meg fog születni Brüsszelben a megállapodás. 

Ekkor a területfejlesztési tárcavezető 2024 őszét határozta mérföldkőként a tárgyalásokkal kapcsolatban. A kormány berkein belül az ideiglenes megoldás az volt, hogy az állam átvállalja az ösztöndíjak kifizetését az Uniótól a hallgatók számára, hogy részt vehessenek a programon.

A tárgyalások folytatódtak, ám eközben egy új programot is bejelentett a kormány: a Pannónia Program ‘23 decemberében jött létre a modellváltó egyetemisták számára, tízmilliárd forintból. Ez a kezdeményezés szinte teljesen megegyezik az Erasmussal, azzal a különbséggel, hogy ez nem feltétlen csak az EU országaira fókuszál, amint azonnal deklarálták is. Ha most megnézzük a listát, hogy elméletben hova lehet pályázni a programmal, a klasszikus Erasmus+ országok mellett olyan célországokat is láthatunk, mint az Egyesült Államok vagy Ausztrália, ám akár Kínába, vagy egyéb keleti országokba is utazhatnak azok, akik sikeresen pályáznak. Ekkor még Hankó Balázs, a kulturális és innovációs minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkáraként azt hangsúlyozta, a program nem az Erasmus+-t kívánja lecserélni, továbbra is megállapodásra törekednek az Európai Bizottsággal.

2024 januárjában aztán Navracsics Tibor a tárgyalások megrekedéséről beszélt a lengyel állami hírügynökségnek. Navracsics egy három hónapos haladékot kért a modellváltó egyetemek részére, amire az Európai Bizottság érdemben nem reagált. Mivel a keretszerződések ‘24 nyaráig éltek, lett volna idő még tárgyalni. Ám az ügy hónapokra eltűnt a közéleti radarról, áprilisban érkezett csupán egy hír egy jogi eljárás megindításáról, amelyben hat magyar alapítványi egyetem, köztük a SOTE perelték be az Európai Tanácsot a kitiltás miatt.

Eközben változás történt a Kulturális és Innovációs Minisztérium élén, a tárcát eredetileg vezető Csák János lemondott, helyét a már említett Hankó Balázs vette át. Hankó első, az üggyel kapcsolatos megszólalása szeptemberben érkezett. 

Mivel a keretszerződések lejártak, az EB pedig nem fogadta el a kormány kérését, ezért a 24/25-ös tanév hallgatói már egyáltalán nem vehettek részt a programon. Vitályos Eszter kormányszóvivő már augusztusban arról beszélt, a modellváltó egyetemek számára a külföldön támogatott tanulás lehetőségét a Pannónia Program biztosítja. 

Az ilyen programok egyébként nem példanélküliek Európában, az Egyesült Királyságban a brexit után az úgynevezett Turing-programot hozták létre az Erasmusból kikerült brit egyetemistáknak. A 2020-ban bejelentett programot azonban a brit hallgatók nem igazán találják megfelelőnek, mivel az ösztöndíjak későn kerülnek kiutalásra, a jelentkezési folyamat feleslegesen túlbonyolított, továbbá a hátrányos helyzetű diákok számára az egyéb támogatások sem elegendőek arra, hogy részt vehessenek a programon.

Nálunk a kormány szerint ez épp ellenkezőleg alakul, Hankó Balázs szerint a Pannónia jobb, mint az Erasmus. Ezt októberben mondta a miniszter, aki azzal is büszkélkedett, hogy mindeközben a szuverenitási kérdésekben sem kötöttek alkut.

Jelenleg az ügy ott tart, mint januárban. Az Európai Bizottság továbbra is várja a törvényjavaslatot, ami azóta elkészült és Hankó szerint megfelel az EB elvárásainak, csak ők erről nem kaptak értesítést. Eközben pedig Gulyás Gergely a kormányinfón már magyargyűlöletet kiáltott. Navracsics végleg kiszállt a tárgyalásokból, egy újságírói kérdésre azt válaszolta, ő muszáj Herkulesként küzdött az ügy érdekében, viszont mostantól Hankó Balázs és Bóka János uniós miniszter felelőssége az Erasmus letárgyalása.

Jelenleg még nem lehet látni, mennyire lesz hatékony a kormány saját ellenlépése. A következő félévre a kabinet reményei szerint már háromezer hallgató fog részt venni a Pannónia Programban, legalábbis erről beszélt a már említett kormányinfón Vitályos Eszter, aki szerint messzemenő következtetéseket az első turnus végéig nem érdemes levonni.

Erasmus-ügyben tehát a kormány és az EB közötti bürokratikus huzavonán azok a diákok veszítenek a legtöbbet, akik a legtehetetlenebbek: a modellváltó egyetemek hallgatói. Ráadásul mivel jelenleg még a horizonton sem látható a végső megállapodás, így már szinte biztos, hogy két tanévet is érinteni fog a tiltás.

Címlapkép: Facebook/ Navracsics Tibor