Békeköltségvetés kontra fegyverkezés: az Orbán-kormány nagyhatalmi vágyai a lőszergyártásban

A német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall vezérigazgatója szerint már Magyarország is felkerült a világ sakktáblájára a lőszergyártás tekintetében. De az Orbán-kormánynak még ennél is nagyratörőbb tervei vannak a magyar védelmi fejlesztések tekintetében, miközben a miniszterelnök a „béketábort” vezeti és jövőre életbe lép a „békeköltségvetés”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022 decemberében mérföldkőnek nevezte a hazai és európai biztonságot szolgáló robbanóanyag- és lőszergyártó komplexum létrehozását Várpalotán, amelynek alapkövét ekkor helyezték el. A magyar védelemipar fontossága miatt a honvédelmi miniszter elmondása szerint torokszorítónak érezte ezt a pillanatot, mellesleg megjegyezte azt is, hogy európai szinten is fontos űrt tölthet be ez a lőszergyár. A tárcavezető hozzátette, hogy itt fogják gyártani a Lynx harcjárművek és a Leopard harckocsik lőszereit is.

„Magyarország mától innovatív és hightech hadsereget épít. A védelmi ipar jelentősége leírhatatlanul fontos, hiszen megvásárolhatjuk az eszközöket, és toborozhatunk katonákat, de az, hogy ez egy önmagát kiszolgálni képes, biztonságosan működő, független rendszer legyen, ehhez nagyon fontos, hogy hazai lőszergyár létesüljön” – mondta két éve Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója kiemelte, hogy ezzel a vállalással Magyarország nem csak saját védelme, hanem a közös európai védelem biztosítása érdekében is fontos lépést tett.  A német hadiipari mamutcég vezetője rámutatott arra, hogy a védelmi iparban hiányzó terület a lőszergyártás, ezért hazánk kiemelt szerepet tölt be a NATO és a régió biztonságának a szavatolásában. A 250-300 millió eurós befektetés kapcsán ekkor megjegyezte, hogy a tervek szerint 2024-25-ben kezdődhet meg a gyártás.

Az orosz-ukrán háború felgyorsította a lőszergyártást is 

Idén júliusban aztán ünnepélyes keretek közöttát is adták a várpalotai gyárat, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, hogy mostantól Magyarország önellátó lesz a 30 milliméteres közepes kaliberű lőszergyártás terén, amely nemcsak a Lynx-ekhez, hanem más, a NATO által használt harcjárművek toronyfegyverzetéhez is alkalmazható, így egyúttal fontos exporttermékként is megjelenik.

A tárcavezető szerint a kontinensen elenyésző számú olyan lőszergyár működik, mint a várpalotai, amit a hazai hadiipar egyik ékkövének nevezett. A közeljövőben mintegy 50 munkavállalót foglalkoztathatnak az üzemben, de a termelés későbbi felfutásával több százra nőhet majd az itt dolgozók létszáma.

A miniszter szerint Európa felismerte, hogy nem tétlenkedhet, hanem újra kell építenie teljes védelmi-ipari képességeit, és ezen belül kiemelten a lőszergyártást is előtérbe kell helyezni. Az Ukrajnának lőszert és fegyvereket szállító európai országok tevékenysége azt eredményezte, hogy a stratégiai lőszerkészletek lecsökkentek, ezáltal az európai védelmi ipar alig tud lépést tartani a felduzzadó igényekkel.

Mivel a várpalotai komplexum megépítésének tervei már a háború kitörése előtt készen voltak, így Magyarország a megfelelő partnerekkel és szövetségesekkel viszonylag gyorsan a végrehajtás útjára lépett. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a várpalotai üzem további elemekkel is bővül a következő hónapokban és években, így a háború hatására talán a legjobban hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is itt gyártják majd a már említett harckocsi lőszerek mellett.

A Rheinmetall vezére szerint is hatalmas durranás a magyar lőszergyár

Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója is megerősítette, hogy világméretű exportot terveznek a közepes kaliberű lőszerek és a 155 milliméterig terjedő kaliberek tekintetében. Évente több, mint 240 ezer harckocsi-lőszert és kisebb kaliberek esetében milliós darabszámot is tudnak majd Várpalotán legyártani, amivel Magyarországnak komoly részesedése lesz a világ lőszergyártásában. A 30 milliméteres lőszergyár egy 300 millió eurós beruházás, de a Rheinmetall - a német-magyar vegyesvállalaton keresztül - összesen 500 millió eurót fektet be Várpalotán, hiszen összesen 54 milliárd eurós megrendelési állományuk van, amit ki kell kielégíteniük a jövőben.

Egy évvel ezelőtt aztán újabb magyarországi lőszergyártási beruházásról írt alá szándéknyilatkozatot az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. valamint az olasz Beretta vállalatcsoport képviseletében a tulajdonos, Pietro Gussalli Beretta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közölte: az N7 védelmi ipari holding és a nagy hagyományokkal rendelkező olasz Beretta vállalatcsoport közti szándéknyilatkozat aláírásával két új – a Magyar Honvédség számára nagyon fontos – lőszerfajtát is Magyarországon gyártanak majd: a 7.62mm-es és a 12.7mm-es lőszer többek között a már jól ismert Lynx és Gidrán harcjárműveink fegyverzetéhez szükséges. 

„Mindkét eszközünk gyártása Magyarországra került, nemsokára pedig már a muníció is itthon készül. A jelenlegi biztonsági helyzetben mindkét lőszertípusra kiemelten nagy igény mutatkozik, a hazai gyártással azonban növelni tudjuk az ellátásbiztonságot. Ezzel egyidőben pedig hosszútávon exportgyártásra is berendezkedhetünk, így növelve és erősítve a magyar gazdaságot” – zárta nyilatkozatát a tárcavezető.

A magyar hadiipari beruházások főszereplője azonban továbbra is a Rheinmetall, amely a „Zrínyi 2026” haderő-fejlesztési program keretében Zalaegerszegen telepített gyárat. Itt többek között a Lynx lövészpáncélosokat gyártanak, amelyekből Ukrajnának is ígért a német cég. Így valahogyan meg is fogják oldani, hogy a „békepárti” Magyarországon gyártott harcjármű eljusson oda, ahol a leginkább van rá szükség.

Az EU is teljesen új fokozatba kapcsolt

Az uniós országok védelmi ipara aktívan növeli a lőszergyártást, és a tervük nem kevesebb, minthogy 2025-re elérik az Oroszország által kilőtt lövedékek számát – jelentette ki Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa. A védelmi iparért felelős európai biztos a tüzérségi lőszergyártás rohamos növekedéséről beszélt, amely már meghaladta az Egyesült Államok gyártási volumenét is.

„Felgyorsítottuk a lőszergyártást. 2023 márciusában évente 500 ezer gránátot gyártottunk Európában, és ez több, mint az amerikaiak kapacitása, akik ekkor csak 300 ezret gyártottak. Azóta mi megdupláztuk a kapacitásainkat” – mondta a biztos, aki szerint nagyrészt az Európai Védelmi Alap a „felelős” a termelés növeléséért. A tisztviselő szerint a Moszkvával fennálló feszültség fokozódása miatt az EU-nak folytatnia kell a védelmi beszerzések növelését összhangban a fenyegetésekkel.

„Január 24-én évi egymillió gránát gyártási kapacitással rendelkeztünk. Az év végére évi 1,7 millió gránát gyártási kapacitással fogunk rendelkezni, 2025-re pedig el kell érni az évi 2,5 millió gránátot. A termelési kapacitás összehasonlítható Oroszországéval” – adott tájékoztatást Breton.

A Rheinmetall az egyik vezető lőszergyártó a világban, és a fegyveripar fő mozgatóereje Európában. A német védelmi óriás azt tervezi, hogy 2024 végére önmaga eléri az évi 700 ezres lőszergyártási kapacitást. Ezek a mennyiségek azonban csak a kezdeti lépések a 2027-re célul kitűzött egymillió lőszer előállításához vezető úton. 

A cég Németországban, Ukrajnában és Litvániában épülő új üzemei ​​is nyilvánvalóan fellendíthetik a termelést. Armin Papperger állítása szerint a cég szinte teljes lőszertermékét Ukrajnába szállítják ezekben a vészterhes időkben.

Miközben tehát a magyar kormány kitart amellett, hogy mi nem küldünk fegyvereket az ukránoknak, a magyar gyárak ugyanolyan hadieszközöket szállít a nemzetközi piacra, mint amilyeneket Kijevnek biztosítanak a nyugati uniós tagállamok, és az itteni lőszergyártás lehetővé teszi, hogy a Kijevet közvetlenül támogató országok feltöltsék a fegyverraktáraikat.

Címlapkép: Facebook