Republikon Intézet: népszerű, de nem többségi ideológia a konzervativizmus
A magyarok nagy része konzervatív, de hasonló a szocialisták és a liberális értékrendet vallók aránya a társadalmon belül. Az év végi kutatás szerint inkább nyugat, mint a teljes semlegesség, de semmiképp sem kelet, az igazságos kormány pedig elsősorban egyenlőséget teremt és betartja a törvényeket.
Nem többségi ideológia Magyarországon a konzervativizmus, de magasan a legnépszerűbb. Ez derül ki a Republikon választói értékrendet vizsgáló kutatásából. Az intézet a belpolitikailag eseménydús tavalyi év miatt tartotta indokoltnak felmérni azt, hogy a magyar lakosság hogyan határozza meg önmagát.
A kutatás 1000 fő megkérdezésével készült 2024. november 28 és december 5 között, 3,2 százalékos hibahatárral reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A válaszadók
- 39 százaléka jobboldali, konzervatív
- 18 százaléka baloldali, szocialista
- 17 százaléka liberális
- 13 százaléka zöld, környezetvédő
- 14 százaléka bizonytalan.
A konzervatív értékrend az idősebb, alacsonyabb végzettségű, kisebb településen élők körében a legnépszerűbb, de gyakorlatilag minden demográfiai csoportról elmondható az, hogy ők vannak a legtöbben. A községekben élők majdnem fele vallja magát jobboldalinak. A 18-39 év közötti korosztályban 31 százalék a konzervatív értékekkel azonosulók aránya, ezzel megelőzik a többi értékrendet. Viszont ebben a korcsoportban kiugróan magas, 21 százalékos a bizonytalanok aránya.
Forrás: Republikon Intézet
A fővárosban minden negyedik megkérdezett vallotta magát baloldalinak, ez az értékrend a kutatás szerint gyakoribb az idősebbek és a magasabb végzettségűek körében.
A liberalizmus a legnépszerűbb értékrend Budapesten, ott minden harmadik ember vallotta magát annak. Arányuk az érettségizettek és a megyeszékhelyen élők között magasabb az átlagosnál. A településtípusok alapján egyedül a fővárosban vannak többen öt százalékkal a liberálisok, mint a jobboldaliak, a szocialisták pedig ugyanúgy 25 százalékon állnak.
A zöldek minden főbb demográfiai csoportban azonos aránnyal vannak jelen, de a magasabb végzettségűek és a 40-60 évesek körében a leggyakoribbak.
A jó kormány egyenlőséget teremt és betartja a törvényeket
A válaszadóknak többek között egy olyan feladat alapján kellett besorolni magukat, ahol azt kérdezték, hogy milyen egy igazságos kormány. A megkérdezettek 27 százaléka válaszolta azt, hogy "egyenlőséget teremt az emberek között", negyedük pedig a törvények betartását és betartatását választotta. Az egalitárius, azaz senkivel nem kivételező kormányt a válaszadók 14 százaléka választotta, a maradék 26 százalékon osztoztak azok, akik szerint az igazságos kormány az elesettek gondját viseli (szociális), nem avatkozik az emberek életébe (liberális) és érdemeik alapján jutalmazza az embereket (meritokratikus). Utóbbit hat százaléknyian választották és ezt azért tartja különösnek a kutatás, mert ez a gondolat az alapja 2010 óta a Fidesz munkaalapú társadalmának. A megkérdezettek 7 százaléka nem válaszolt.
A társadalom szövetségi politikával kapcsolatban alapvetően a nyugat és a teljes semlegesség táborára bomlik. A megkérdezettek elenyésző része, mindössze három százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak nyugat helyett a kelet felé kellene közeledni. Az emberek csaknem fele, 46 százaléka nyugatpárti, 36 százalékuk pedig függetlenségpárti. A 18-39-es korosztályban a legnagyobb, 5 százalékos azoknak az aránya, akik kelet felé közelednének, de a nyugatpárti és a függetlenségpárti tábor ugyanúgy 41-41 százalékos. A hatvan év felettiek körében elsöprő többsége van jelenlegi magyar szövetségi rendszernek: 56 százaléknyian nyugatpártiak, a sehova se közeledést pedig csak minden negyedik megkérdezett támogatja ebből a korosztályból.
