Lengyel Tibor: Lassan már a mentőszolgálatot kell újraéleszteni a beteg helyett

A fővárosi sürgősségi ügyelet ellátását már régóta csak a vidéki mentőegységek ideiglenes átvezénylésével lehet megoldani. Ennek terheit most az OMSZ vezetése úgy próbálja szétteríteni, hogy minden régióból minden nap kötelezően Budapestre kell majd küldeni négy mentőautónyi személyzetet. Az OMSZ-szóvivő Győrfi Pál szerint ezzel mindent megoldanak, ezzel szemben Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke szerint a mentőszolgálat már sok esetben olyannak tűnik, mintha a haláltusáját vívná.

Egy Hadházy Ákos birtokába jutott belső körlevél tanúsága szerint a vidékről átirányított mentősöknek egy ilyen fővárosi műszak 16 óra, de természetesen jóval korábban kell kezdeni, különösen azoknak, akik az ország távolabbi vidékeiről érkeznek Budapestre. A levélből nem derül ki, hogy mikortól számít a rendes munkaidő és a túlóra, vagyis kifizetik-e azokat az órákat, amikor a mentősök elindultak munkába, de még nem léptek szolgálatba Budapesten – írta Facebook-bejegyzésében a független országgyűlési képviselő, aki ígéretet tett arra, hogy ezzel kapcsolatban hivatalosan is meg fogja keresni az Országos Mentőszolgálat vezetését, de már előre sejti a válaszát „a silány propagandistává züllött szóvivőnek”, ami feltételezése szerint az lesz, hogy ő támadja az életmentőket. 

„A mentés problémái abból fakadnak, hogy a kormány nem ad rá elég pénzt. Ez egy nehéz és felelősségteljes munka, amit meg kellene fizetni. Nem pedig luxus irodaházakra, repülőtérre, Vodafone-ra meg propagandára költeni, pláne nem rendszerszinten szétlopni az adófizetők forintjait!” 

– zárta bejegyzését az ellenzéki honatya.

Tavasszal indul a mentősök fővárosba vezénylése, ami kemény menet lesz

Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a szervezés már folyik, várhatóan március-áprilistól indul az új rendszer, amelyben naponta 25-30 vidéki mentőegység segíti ki Budapesten az Országos Mentőszolgálatot. Mióta a mentők látják el a sürgősségi ügyeletet, a fővárosban látványosan megemelkedett az esetszám, amit már nehezen tudnak ellátni, ezért lesz szükség arra, hogy a vidéki mentőállomásokon dolgozók is részt vegyenek a munkában.

Az új rendszerbe minden vidéki mentőállomáson dolgozó ápolót és gépkocsivezetőt bevonnak majd. Nekik egy előre látható beosztás szerint 2-3 havonta egy alkalommal kell Budapesten szolgálatba állniuk – állította a szóvivő.

Vidékről csak a személyzet utazik majd Budapestre, és meghatározott állomásokon kapnak mentőautót a feladatuk elvégzéséhez. A mentősök szolgálati autóval utaznak a fővárosba, ott veszik fel a mentőgépkocsit, a műszak végén pedig a szolgálati autóval térhetnek haza. A közzétett körlevél szerint a vidéki mentősöknek két órával a műszak megkezdése előtt, már reggel 7 órakor Budapesten kell lenniük, majd 9 órakor kezdik meg a 16 órás szolgálatukat. Ennek végeztével kell leadniuk a mentőautót az állomáson, majd ezt követően indulhatnak haza.

Az utazással együtt így sokaknál több mint 20 órás munkanap is összejöhet. A fárasztó műszakkal kapcsolatban Győrfi Pál annyit mondott, hogy „több budapesti mentőállomásunkon vannak kialakítva szálláshelyek bajtársaink részére, amennyiben a fővárosban töltik az éjszakát”.

Győrfi Pál szerint kiszámíthatóbb rendszer jön

Kardinális kérdés a megfelelő pihenőidő mellett az is, hogy beleszámítják-e a munkaidőbe a vidéki mentősöknek a fővárosba utazás idejét, és az is, hogy hogyan számolják el a túlórákat, adnak-e plusz díjazást a rendkívüli szolgálatért. 

„Természetesen minden ilyen költséget kifizetünk a bajtársainknak, az utazási idejüknek megfelelő bérköltséget is megadja a bajtársaknak a mentőszolgálat és melegétkezés biztosítását is tervezzük” – válaszolta a szóvivő, aki szerint a feladatok számától függően van lehetőség a kötelezően kiadandó pihenőidőn, étkezési időn kívül a pihenésre. 

Győrfi Pál azt is hozzátette, hogy vidéki mentősök nem túlórák terhére végzik munkájukat, hanem alapóráikon belül fognak a fővárosban dolgozni: „Várhatóan évente csak néhány alkalommal kell egy-egy bajtársunknak Budapesten szolgálatot teljesíteni, külön pótlék ezért nem jár.”

„Folyamatosan nő a mentők esetszáma, ami 2024 végén már naponta 3800 körül volt országosan. Arányában a legtöbb feladat – körülbelül napi 1300-1400 eset – a fővárosban van, eközben a vidéki mentőállomások terheltsége alacsonyabb. Most mindenki számára kiszámíthatóbb rendszer jön létre” – ezt már a Trádiónak adott interjúban fejtegette Győrfi Pál.

MOMSZ-elnök: inog az egész rendszer, Győrfi pedig hazudozik

Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke a Kontrollnak nyilatkozva annyit mondott Győrfi Pál nyilatkozatáról, hogy az egy izzadságszagú magyarázkodás, ami azt a célt szolgálja, hogy a teljesen alkalmatlan vezetőség baklövéseit próbálja elfedni. 

„Ami a lényeg, hogy az a rendszer, amelyben a vidéki mentők Budapestre besegítenek, már több mint tíz éve működik. Ez kezdetben a peremállomásokról történt, utána bevonódott egész Pest megye, majd szépen-lassan kiterjedt az egész országra oly módon, mint amikor egy seb elfertőződik. Odáig fajult ez a történet, hogy most már az ország legtávolabbi részeiből is elindulnak a mentősök besegíteni a fővárosi mentésbe” 

– mondta lapunknak Lengyel Tibor.

A MOMSZ elnöke rámutatott, hogy az a 25-30 autó, amit most már Győrfiék is elismernek, az eddig is ennyi volt, sőt olykor valamivel több is. 

Rétvári Bence államtitkár két évvel ezelőtt nyolc mentőegységről beszélt, amelyek besegítenek a fővárosban, holott már akkor is a sokszorosa volt ez a valóságban. Lengyel Tibor aggályosnak tartja azt is, hogy csak most tisztázta az OMSZ szóvivője, hogy lesz hol tisztálkodniuk, táplálkozniuk és pihenniük a vidéki mentősöknek, de ezzel korábban nem törődtek.  

„A mentőautók egy része túlórából járt fel Budapestre, most viszont kihangsúlyozták, hogy alapórából rendelik fel ezeket az egységeket. Azt senki ne gondolja, hogy ezek a mentőautók vidéken nem fognak hiányozni! Az adott mentőállomásokhoz megállapított számú mentőautó van rendelve, hiszen így lehet biztosítani egy-egy körzet mentését. Ha onnan azokat kivesszük, teljesen egyértelmű, hogy akkor a mentési erőt elvonjuk. Szóval nincs itt semmi újdonság, de annyira inog már az egész rendszer, hogy muszáj volt valamilyen meseszerű történetet bedobni” 

– mondta Lengyel Tibor, aki szerint a mentőszolgálat már sokszor azt a benyomást kelti, mintha a haláltusáját vívná: 

„Ezért lenne fontos az, hogy ne jussunk el addig a pontig, hogy már a beteg helyett a mentőszolgálatot kell majd újraéleszteni, de olyan a helyzet, mintha ennek a határán állnánk.” 

Lengyel szerint a kiszámíthatóság semmilyen szinten nem erőssége a mentőszolgálatnak. 

„Győrfi úr a kommunikációja alapján egy teljesen párhuzamos valóságban él, vagy pedig tudatosan hazudik. Ő különben egy örök túlélő, aki kormányokon átívelően tölti be ezt a pozíciót, a feljebbről jövő akaratnak teljes mértékben behódolva minden időben. A legnagyobb baj az, hogy a hazugságaival nap mint nap a saját bajtársait köpi szembe. Kígyót-békát kiabál ránk azért, mert mi a valóságot közvetítjük az emberek felé.”

Kunetz Zsombor melegebb éghajlatra küldte Győrfiéket

Az OMSZ szóvivőjének rádióinterjúra reagált a közösségi oldalán Kunetz Zsombor is, aki arra az ordító ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy Győrfi Pál arról beszél, az új munkaerő felvétele igen nehéz, hiszen "aki hozzánk jön dolgozni, lehet, hogy mondjuk nem keres többet, mint a másik munkalehetőségnél, de itt ő egy hősként dolgozhat". 

„Győrfi Pál viszont nem így képzeli a hőssé válást, ő inkább milliókat keres”

– fűzte hozzá az egészségügyi elemző, majd így folytatta: „Szó mi szó, lázas szófosásban próbálja azt is bizonygatni, hogy nem is olyan rossz a vidéki dolgozóknak, hogy naponta 25-30 mentőegység több órás országjáráson vehet részt azért, hogy a maradék idejükben Budapesten, helyismeret nélkül kergethessék a torokfájós, körömgombás betegeket.”

Az OMSZ szóvivője szerint egyébként Kunetz Zsombor mindig csak kritizál, ahelyett, hogy konstruktív javaslatokat adna a helyzet megoldására. Erre csak annyit reagált az egészségügyi elemző a Facebookon, hogy most konstruktív javaslattal élne: 

„Pali, menjetek a picsába főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többen ne legyen közötök az egészségügyhöz, éppen elég kárt okoztatok!”

Az év elején már bőven voltak problémák

Mint arról a kontroll.hu elsőként beszámolt, január 7-én délután teljesen leállt az Országos Mentőszolgálat szerverével a kapcsolat, ami miatt hosszú ideig megszűnt a biztonságos mentésirányítás. A központi telefonszámokon sok esetben nem tudták fogadni a segélyhívásokat, és nem tudták elérni a hivatalos rendszeren keresztül a központból a mentőautókat sem. 

A kaotikus helyzetben a mentőszolgálat ügyeletesei közül többen is a saját mobiltelefonjaikat kezdték el használni, valamint a tetra-telefonokon kezdtek el kommunikálni a vidéki irányítócsoportokkal és mentőegységekkel, annak érdekében, hogy felmérjék a bevethető egységeik helyzetét. Papírra kezdték el felírogatni az eseteket, és ahhoz keresgélték a legközelebbi mentőket. 

Az Országos Mentőszolgálat csak este adott ki egy közleményt, amely szerint pusztán fennakadás történt a rendszerben egy hálózati elem hibája miatt, amit részlegesen elhárították, a teljes helyreállítás pedig folyamatban van. Lapunk azonban úgy tudja, hogy a mentésirányítók már korábban is folyamatosan jelezték az OMSZ vezetősége és az egészségügyért felelős Belügyminisztérium felé, hogy az informatikai rendszer elavult, és van olyan szoftver, amit a kora miatt már frissíteni sem lehet.

Fotó: OMSZ