Minden eddiginél többe kerülhet idén a magyar adósságfinanszírozás
Több mint háromszor annyit kell az állampapírok kamatai után fizetnie a magyar államnak, mint 2019-ben. Az elszállt államadósság miatt a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosai havonta több száz milliárd forint kamatot kapnak, azaz ennyibe kerül az országnak a költségvetési hiány finanszírozása. Ezt nevezte korábban jó hírnek Orbán Viktor, hiába megy a pénz egy része külföldre.
Várhatóan 3836 milliárd forintot kell az állampapírok kamatai után fizetnie a magyar államnak. A 24.hu szemlézte a Népszava írását, ami arra emlékeztet, hogy a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosai havonta több száz milliárd forint kamatot kapnak, azaz ennyibe kerül az országnak a költségvetési hiány finanszírozása.
A kamatkiadások a költségvetési kiadások mintegy tizedét, 9,8 százalékát teszik ki. Ennek a pénznek a jelentős része nem növeli a jólétet és külföldre távozik az írás szerint. Pedig nem volt ez mindig így: 2010-től 2019-ig még évi 1100 milliárd forint körül ment el az államadósság finanszírozására. A kiadások a koronavírus-járvány után szálltak el. Tavaly már 3613 milliárd forintot költöttek kamatfizetésre, idén pedig várhatóan 3836 milliárd forint megy el erre a célra.
Ez részben azért van, mert a kormány az államadósság növelésével pörgette volna a gazdaságot. A növekedés 2022-re leállt, azonban az államadósság a 2019-es 31 155 milliárd forintról csaknem 60 ezer milliárdra emelkedett 2024 végére. Az eladósodás egyik oka, hogy elszálltak a kamatkiadások, amit Orbán Viktor év elején még jó hírként próbált meg beállítani.
Arról a jegybankelnöki pozíciót 2013-tól egészen máig vezető Matolcsy múlt héten beszélt, hogy a kormány és a jegybank közötti együttműködés épp 2019-ig működött, és utána többször a kormány akaratával szembemenve sikerült megmentenie az MNB-nek a magyar gazdaságot. Nagy Márton, aki korábban Matolcsy alatt dolgozott, a 2024-es davosi fórumon még gazdaságfejlesztési miniszterként képviselte a magyar kormányt. Az EU egyik legszegényebb országának tárcavezetőjeként akkor azt tanácsolta kollégáinak, hogy a hiánycél kárára is fontos pörgetni a gazdasági növekedést, ahogy azt Magyarország is teszi.