„Halottnak a csók” – nem állítják meg a kocsma-válságot a vidéki vendéglátóhelyekbe ölt kormányzati milliók

Jól látszik: nagy a baj, ezen pár millió forint nem segít – mondják a szegmens szakemberei. A KSH adatai szerint - a Covid-járványnak is köszönhetően - 2020 óta csaknem 1200 italbolt tűnt el a térképről országszerte. 

„A vidéki vendéglátást teljesen elintézte a dohányboltok hosszú évek alatti térnyerése” – mondta a kontroll.hu-nak Zsendovits Ábel, a Szimpla Kert ügyvezetője. A szakember szerint mivel a dohánytörvény a dohánybolt környékét, termékkörét, nyitvatartását szabadon hagyja, így sem a helyi önkormányzatok, sem más szerv nem szabályozhatja működésüket. 

A versenyelőny egyértelmű. Zsendovits Ábel szerint az 1000 fő alatti települések kocsmáinak a társadalmi szerepe leépült, és ezt 3 millió forintból nem lehet visszaépíteni.

A dohánytörvény nem csak a kocsmákat lehetetlenítette el, hanem az embereket is kitolta az utcára – mondta el a kontoll.hu-nak Mann Dániel, a belvárosi Grund tulajdonosa. A társadalom megoldása lett a dohányboltban vásárolt alkohol elfogyasztása. 

„Ez egy rövid ellátási lánc, és közben még mindig a vendéglátóegységeket ütik a dohányboltosoknak a működése miatt.”

A két szakember abban egyetértett, hogy nem oldja meg a vidéki kocsma-krízist ez program, ugyanis, amíg a dohányboltban gyorsabban, olcsóbban kapja meg a vendég a hideg sörét, akkor ott fogja megvenni, és a bolt előtt issza meg, mert nincs szüksége „élményre”. Szerintünk a kérdésre egyedül a dohánytörvény mielőbbi, alapos módosítása lenne a megfelelő válasz. 

Kovács László a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a kocsmázás már nem „divat”. A kormány új programja nem fog több vendéget csábítani a vidéki vendéglátóhelyekre.

 „Ez társadalompolitikai téma, de az én meggyőződésem, hogy nem tudja hosszútávon visszacsábítani a vendégeket. Nem fognak változtatni ezen a fiatalok, nincs szükségük a kocsmákra. Volt, amikor a kocsma volt a kistelepüléseknek az információs központja. A kocsmáknak van egy pejoratív felhangja, miközben jó közösségi helyszín volt régebben. Ez változik, mint minden körülöttünk, hogy a kávéházak világa is elmúlt, és ez is így fog elhalni. A gyerekeknek, fiataloknak nincs szükségük rá.”

Kovács László azt is hozzátette: a nagyvárosi kocsmák ugyan nem vehetik fel a támogatást, pedig szükségük lenne a segítségre, és ezen a téren is lenne min korszerűsíteni. Ő viszont sok szakemberrel szemben úgy véli, a vidéki vendéglátóknak nagy segítséget jelenthet a nemrégiben bejelentett kormányzati program.

„Vidéken óriási segítség a támogatás, és szépen fel lehet újítani a kocsmákat. Ez is egy nagy dolog, hogy nem borul fel a struktúra és nem lesz még több munkanélküli. Általában nyugdíjas, vagy nyugdíj előtt álló idősebb emberek üzemeltetik a kocsmát. Azt tudom elképzelni, hogy a támogatást inkább kávégépre, sörcsapra, hűtőre költik majd.  Abban viszont nagyon sokat segít, ha vehet egy új hűtőt vagy munkabért fizethet belőle.”

Vidéken járva bárki számára észrevehető, hogy a régi, klasszikus értelemben vett kocsmák helyett a kisboltok és közvetlen környezetük szolgál az italozás helyszínéül, de nem csak itt a nagyobb városokban is megfigyelhető a jelenség. 

Az önkormányzatok panasztétel esetén helyben betilthatják a köztéri alkoholfogyasztást, de a kisboltok éjszakai nyitvatartását is megakadályozhatják. De, hogy adott esetben egy non-stop boltnak ne kelljen éjszakára bezárnia, kaphat engedményt: vállalja, hogy eset 10 és reggel 6 óra között nem árusít alkoholt. 

Ezeket az önkormányzati szabályozásokat a kereskedelmi törvény teszi lehetővé, ám ez nem vonatkozik a már korábban is a probléma egyik fő forrásának nevezett dohányboltokra, azok működését ugyanis a dohánytörvény szabályozza.

Fotó: Facebook / Zichyújfalu