Tiltakoznak a természetvédők a kormánynál az erdőirtások engedélyezése miatt

Egy több száz paragrafusból álló „salátatörvénybe” elrejtve újra érvénybe léptetné a kormány azt a rendeletét, amit korábban a háborús vészhelyzetre hivatkozva hozott, de még az Alkotmánybíróság is elmeszelte. Három természetvédő szervezet ezért levélben fordult az igazságügyi miniszterhez, hogy vonják vissza a javaslatot, ami többek közt bővítené a tarvágás lehetőségét a védett erdőkben is.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter április 22-én, pont a Föld napján nyújtott be egy 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország Alapítvány szerint több ponton is gyengítené az egyébként sem túl erős magyar környezetvédelmi jogszabályokat. A három szervezet közös közleményéből kiderül, hogy a törvényjavaslat olyan jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek csökkentenék a zöldterületek védelmét és bővítenék a tarvágás lehetőségeit a természetes erdeinkben.

A természetvédők úgy vélik, a javaslat valódi célja az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt 2022-es „tűzifarendelet” egyes, a tarvágást is megkönnyítő rendelkezéseit. Az akkori veszélyhelyzeti kormányrendelet egyes intézkedéseit most annak ellenére emelnék át a normál jogrendbe, hogy azok három éve óriási társadalmi tiltakozást váltottak ki. A felháborodás hatására akkor visszavonulót fújtak, az agrárminiszter pedig korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben.

A tűzifarendelet kapcsán egyébként az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy Alaptörvény-ellenes, ugyanis még a különleges jogrendben fennálló kivételes helyzet sem indokolta az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.

A kormány ennek ellenére most ismét megkísérli fellazítani a vágásos erdőgazdálkodás korlátait. 

A salátatörvényben szereplő javaslatok mindezen felül több más aggályos rendelkezést is tartalmaznak:

többek között megszűnne a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket, és szintén komoly problémát jelenthet a jövőben, ha a Parlament megszavazná az erdők védelmét biztosító, a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét csökkentő törvénymódosítást.

A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen – emlékeztet rá a 24.hu. 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.

„Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban, a megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek. Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait”

– mondta a lapnak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője.

Az MME, az MTVSZ és a WWF a héten a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek levélben is elküldte tiltakozását a tervezett törvénymódosítások ellen.

Fotó: Pixabay