Háromszor annyit költhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal a tavalyihoz képest

Még több pénzt verhet el tavalyhoz képest a kormány politikai bunkósbotjaként működő Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az mfor.hu írta meg, hogy a szervezet költségvetésében 2024 és 2025 között több tétel megemelkedett. Munkabérre például kétszerannyit, 2,2 milliárd forintot fordíthatnak, mint tavaly. Ennek ellenére a dolgozói létszám a 2024-es 101 főhöz képest csak 120-ra nőtt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a bérköltségen kívül más tételek is emelkedtek. Dolgozói költségtérítésre 4,7 helyett már 27,6 millió, nem saját foglalkoztatottak bérére 9,1 helyett 24 millió forint jut. Harmincszorosára nőtt a szakmai anyagok beszerzésére szánt forrás, 400 ezer forintról 12 millióra. Szakmai tevékenységeket segítő szolgáltatásokra az idén 840 millió forintot költhetnek el a tavalyi 23 millióval szemben. Háromszor annyi pénz jut ingatlanbérlésre és -lízingre, 131 millió helyett 336 millió forint.

A reklámkiadásokat 110 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelték az országgyűlési választás előtti évben.

Kétmilliárd forinttal több, hárommilliárd forint mehet el az idén a hivatal működtetésére dologi kiadások címszó alatt. Az adóforintokból fenntartott, putyini mintára létrehozott szervezet kiadásai egy év alatt csaknem megháromszorozódtak, 2,5 milliárdról, 6,2 milliárd forintra emelkedtek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt 2023 végén hozta létre egy Alaptörvény-módosítással az országgyűlés fideszes többsége. A Lánczi Tamás vezette szervezet 2024 februárjában azzal a céllal kezdte meg működését, hogy "óvja Magyarország politikai, gazdasági és kulturális önrendelkezését", azonban eddig szemmel láthatóan csak a kormányzatnak kellemetlen ügyeket feltáró szerkesztőségek vegzálásáig jutottak a közpénz-milliárdokból.

Ez a szervezet lehet az, amely segíthet a Fidesznek végleg elhallgattatni azokat a hangokat, akik a kormányt kritizálják. A múlt héten benyújtott törvényjavaslat alapján listázhatják és anyagilag ellehetetleníthetik a részben külföldről támogatott szervezeteket, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint veszélyezteti az ország szuverenitását. Azt a javaslat nem részletezi, hogy mi számít külföldi támogatásnak, így sokan attól tartanak, hogy az a Youtube-bevétel is annak számít például, amelyet számos médiavállalkozás a videók megtekintése közbeni reklámokért kap az amerikai platformtól.

Arról ebben a cikkben írtunk, hogy a kormány más olyan területekre sem átall pluszmilliárdokat csoportosítani, ahonnan 2026-ra nagyobb támogatást várhat.

Fotó: Youtube/Hír TV