Már a felső tíz százalékban is egyre jobban nyílik az olló, olyan mértékű a leggazdagabbak vagyonosodása

Az elmúlt 20 évben az a tendencia jellemezte a magyar háztartásokat, hogy a felső 10, de különösen a felső 1 százalék hatalmas mértékben halmozza fel a vagyont, miközben a lakosság jelentős része gyakorlatilag az egyről a kettőre sem tud lépni. Mostanra azonban olyan mértéket vett fel a vagyonfelhalmozás, hogy még a gazdagok között is szakadás kezd kialakulni. 

A Blochamps Capital privátbanki elemzőcég szerint a 100 leggazdagabb magyar - a teljes lakosság 0,001 százaléka – által felhalmozott vagyon a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékát teszi ki. Ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak vagyona több mint ötszörösére nőtt húsz év alatt – írja az elemzést szemléző Telex. 

Ráadásul miközben a háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona 2005 és 2025 között 47 ezerről közel 97 ezer milliárd forintra nőtt, azaz nominálisan megduplázódott, a top 100-ban található ember vagyona ez alatt az időszak alatt csaknem tízszeresére növekedett, 1181 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra. 

Még a gazdagok között is nyílik az olló 

A különbségek azonban már a gazdagok között is kezdtek megjelenni, a leggazdagabbak ugyanis gyorsabban növelik a vagyonukat, mint az „átlagos” gazdagok. Az elemzőcég arra jutott, hogy a legfelső néhány tucat magyar pénzügyi és gazdasági súlya annak ellenére is aránytalanul gyorsan nőtt, hogy a gazdaság növekedése elég visszafogott volt. 

A közlemény szerint a Blochamps 2020-ban már jelezte, hogy mindössze öt év alatt, 2025-re legalább megduplázódik a teljes privátbanki vagyon, miközben a 47 000 privátbanki számla mögött ugyanúgy 25 000–30 000 ügyfél maradna – mostanra pedig már tudjuk, hogy ez így is történt. Az elemzőcég már akkor felhívta arra a figyelmet, hogy a gazdagodásra nem a teljes vagyonos réteg, hanem csak egy szűk, az állammal jó kapcsolatot ápoló elit réteg képes. 

Fotó: Facebook /  Várkonyi Andrea