Szélmalomharc a ChatGPT ellen: kézzel kell majd írni a diákoknak

Egyre több iskolában szembesülnek azzal a problémával a tanárok, hogy felesleges beadandókat és házi dolgozatokat íratni a diákokkal, mert a gyerekek úgyis a ChatGPT-t használják hozzá. A probléma kiküszöbölése érdekében 2025-ben egyre több tanár dönt úgy: ismét kézzel kell írni a fogalmazásokat. 

A tanároknak is új megoldásokhoz kellett folyamodni, már ami a számonkérések formáját illeti. „A csalások kivédése miatt újra visszatértünk ahhoz, hogy a füzetben, kézírással kell megírniuk a diákoknak a fogalmazásokat”, mondta a Telexnek egy angoltanár.

Ha a diákok az órán írnak fogalmazást, akkor nem használhatnak okoseszközt, ha pedig otthon, akkor legalább le kell írniuk kézzel, amit a ChatGPT megírt. Egy középiskolai informatikatanár engedi a diákoknak az MI használatát, mert szerinte mindegy, honnan szerzik meg a tudást, de azt ő sem fogadja el, hogy a feladatot is megoldja helyettük. Ő azt találta ki, hogy belekérdez a beadandóban leírtakba, és ha a diák nem tudja elmondani, mit csinált pontosan, az nulla pontot ér. Úgy fogalmazott, neki mindegy, ki oldotta meg a feladatot, de ha már megvan, akkor tessék meg is tanulni. 

Nádori Gergely, a Tanárblog szerzője, az AKG egyik pedagógusa szerint ha az ember jól ismeri az adott diákot, és alaposan elolvassa az írását, akkor fel lehet ismerni, ha az MI-vel készült. Kovács Gergely, a Fazekas Mihály Gimnázium tanára is így fogalmazott korábban: igenis nagyon feltűnő, ha valamelyik diáknak hirtelen nagyon megváltozik a stílusa és a szóhasználata. És bár a tapasztalatok eddig azt mutatják, a mesterséges intelligencia egyelőre nem tud esszét írni, ez a jövőben valószínűleg meg fog változni. 

„Minden tanárnak meg kell hoznia azt a döntést, hogy milyen mértékben építi be a mesterséges intelligenciát az oktatásba, és mi az a tudás, amit elvár MI nélkül is” – mondta egy informatikatanár. Abban azonban többen egyetértenek, hogy teljesen kiiktatni már valószínűleg nem lehet. Nádori Gergely szerint az a legnagyobb baj, hogy a diákok még csak el sem olvassák a ChatGPT által elkészített feladatot. 

„Amikor bead egy diák egy MI-vel megírt esszét, az esetek többségében el sem olvassa. Tegyük fel, hogy középhaladó angolos, és egyetlen percig nem zavarja, hogy olyan szerkezeteket írt az MI, amiket jó eséllyel még csak meg sem ért. Nem gondolja problémásnak azt sem, hogy a gyenge nyelvtudása ellenére tökéletes az elkészült beadandó nyelvileg. Betölti a feladatot, letölti a megoldást, beadja, és már ott sincs” – írja az AI az oktatásban című könyvében. Nádori Gergely azt is elmondta, szerinte inkább meg kell tanítani a gyerekeknek az MI használatát a tiltás helyett. 

Galambos Attila, az Újpedagógia ügyvezetője, a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója pedig arról beszélt; a mesterséges intelligencia gyorsabban terjedt el, mint ahogy a tanárok fel tudtak volna készülni. 

„A koronavírus-járvány idején a digitalizációval kellett gyorsan felvenniük a tempót, most az az elvárás, hogy a mesterséges intelligenciát is építsék be a tantervbe. De ehhez nem kapnak elegendő segítséget, azt várják el tőlük, hogy autodidakta módon sajátítsák el a készséget. Nem véletlen, hogy sok tanár fizetős magántovábbképzésekre megy, ahol több információt kaphat az MI tanórai használatáról” – fogalmazott Galambos Attila. 

Ennek ellenére egy tavaly készült nemzetközi kutatás szerint a tanárok több mint fele már eddig is használta a mesterséges intelligenciát, és szerintük hasznos lehetne az oktatásban. 

Fotó: Pixabay