Nincs olyan szám, ami ne tetszene Nagy Mártonnak - a vártnál is nagyobb lehet a hiány
Akár a GDP 4,5 százaléka is lehet Magyarország költségvetési hiánya az osztogatások miatt. A gazdasági miniszter szerint a büdzsét nem veszélyezteti az egy százalék alatti növekedés sem, a kiadások növelésével viszont nem akarják kockáztatni az ország hitelminősítését.


Akár a GDP 4,5 százaléka is lehet Magyarország költségvetési hiánya az osztogatások miatt. A gazdasági miniszter szerint a büdzsét nem veszélyezteti az egy százalék alatti növekedés sem, a kiadások növelésével viszont nem akarják kockáztatni az ország hitelminősítését.
A 2786 milliárdos pénzforgalmi hiány hét hónap alatt jött össze, a kormány eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, de ezt később 4,1-re emelte. Nagy Márton most 4-4,5 százalék közé saccolja, ami nagyjából egybecseng az MNB előrejelzésével, de vannak olyan elemzők, akik szerint a deficit akár az 5 százalékot is meghaladhatja.
A gazdasági növekedés előrejelzését a kormány nemrég 2,5 százalékról csökkentette egyre, és hol van már a repülőrajttal ígért 3-6 százalékos miniszterelnöki ígéret.
Nagy Márton már a 0,7 százalékos éves növekedést lengette be, az alacsony értéket persze Európa gazdasági lassulásával magyarázva, de hozzátette azt is, hogy ez sem lenne jelentős hatással a költségvetésre, mivel a belföldi fogyasztás és az áfabevételek stabilok.
A kormány idén 4,7 százalékos inflációval számol, miközben a miniszterelnök a választási kampányban családi adókedvezményekkel, lakáshitellel és megemelt nyugdíjakkal igyekszik szavazatokat nyerni. A gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, naivitás lenne azt várni egy kormánytól, hogy ne növelje kiadásait a választások előtt, de hangsúlyozta, hogy nem kockáztatják a befektetők bizalmát és az ország hitelminősítését.
Nagy Márton szerint a hitelminősítők "nyugodtabbnak" tűnnek, mióta az ország 3 milliárd eurót vont be a piacról. Az S&P, amely október 10-én vizsgálja felül Magyarországot, áprilisban "negatív kilátást" rendelt a BBB- minősítéshez, ami azt jelenti, hogy egy esetleges leminősítés már a "bóvli" kategóriába sorolná az országot.
A miniszter továbbra is az Európai Bizottságot bírálta az európai gazdaság fellendítésének elmulasztása miatt, és kitart az elektromosautó-gyártás, az árrésstop, valamint a jegybanki politika mellett, aminek az EU egyik legmagasabb, 6,5 százalékos alapkamata köszönhető.