Az Alkotmánybíróság asztalára került az igazságügyi reform

Az Országos Bírói Tanács azt sérelmezi, hogy az igazságügyi reformcsomag előkészítésénél nem érvényesült a testület véleményezési joga. Érvénytelenség miatt kérik a törvény több részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését. 

A 2025. évi XLIX. törvény több rendelkezésének visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke június 26-ai beadványában. Az OBT azért fordult jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a jogszabály előkészítéséért felelős igazságügyi miniszter nem tette lehetővé a bírósági törvény alapján a jogszabály tervezetének véleményezését. A jogorvoslati lehetőséget két éve kapta az OBT, Pecsenye Csaba elnök meg is jegyzi az indítványban, hogy kérelmük precedenst teremt, egyúttal lehetőséget ad az alkotmánybíráknak az OBT véleményezési jogkörét illető garanciák megfogalmazására.

A beadványban úgy fogalmaznak: 

„A rendszeresen lehetetlen időpontban megérkező (jellemzően munkaidő után, különös figyelemmel a hét utolsó munkanapján beérkező) előterjesztések véleményezésére nagyon szűk határidő áll rendelkezésre, ami az elmélyült szakmai álláspont kifejtésére rendszerint nem elegendő. 

Azt a kérdést is felteszik, hogy a közigazgatási egyeztetés során kiküldött e-mail eleget tesz-e a sarkalatos törvényben meghatározottaknak, és ennek következtében az Országos Bírói Tanács valóban betöltheti-e a szerepét a jogalkotási folyamatban?

Az indítvány szerint a sérelmezett törvényi rendelkezések közjogi szempontból érvénytelenek, így Alaptörvény-ellenesek. Az OBT kiemeli, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem az igazságügyi miniszter eseti döntésén, hanem sarkalatos törvényi rendelkezésen alapul. 

„Semmilyen garancia nincs a véleményezés érdemi mivoltára, hiszen a tervezet terjedelmétől függetlenül kizárólag az előterjesztő jóindulatán múlik a véleményezési határidő kijelölése” – állítja a bírói tanács.

A testület úgy véli, hogy az Alkotmánybíróságnak kulcsfontosságú szerepe van a törvények alkotmányosságának és a jogrendszer stabilitásának biztosításában.

„Amennyiben az Alkotmánybíróság nem függeszti fel a felhívott rendelkezések hatálybalépését (és például bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per vagy a vagyoni elégtétel jogintézménye a bírósági határidő túllépésekor), majd az Alkotmánybíróság jogorvoslati kérelemről hozott döntése a hatályba lépett jogintézmények formai szempontú megsemmisítését eredményezi, akkor az az igazságszolgáltatás működését kiszámíthatatlanná teszi” – figyelmeztet az OBT, amely azt is kiemeli, hogy a bírósági törvény alapján az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül döntenie kell az ügyben.

Az Országgyűlés június 11-én fogadta el a kormány igazságügyi csomagját.