Létminimum alatt él a magyarok 40 százaléka

A magyar lakosság közel fele nem rendelkezik annyi jövedelemmel, amely elérné a létminimumot, vagyis nem fér hozzá az alapvető, de emberhez méltó életvitelhez szükséges javakhoz és szolgáltatásokhoz. A KSH 2015-ben megszüntette a létminimum hivatalos számítását. Az MSZP – a Policy Agenda 2020-ig végzett munkájának folytatásaként – újraszámolta azt.

A létminimum egy társadalmi és gazdasági **környezettől** függő, tehát időről időre változó – ám igenis mérhető – szegénységi mutató, ami megmutatja, hogy milyen jövedelemre van szüksége a társadalom egyes tagjainak ahhoz, hogy a létszükségletek mellett társadalmi szükségleteiket is finanszírozni tudják. Több terméket és szolgáltatást is figyelembe vesz, melyek hat csoportra oszthatók:

• élelmiszer (ajánlott tápanyagbevitel alapján),
• ruházkodás,
• lakhatás,
• közlekedés,
• egészségügyi és kulturális alapszolgáltatások (tv- és internet-előfizetés, átlagos könyv ára, újságárak, stb.),
• oktatás és egyéb alapszükségletek költségei.

Az MSZP szerdán ezen költségek alapján mutatta be, családi helyzet szerint mekkora jövedelemre van szüksége egy átlagos magyarnak. Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese és szociálpolitikai szakértője szerint

• egy négytagú családnak (két felnőtt, két kiskorú gyermek) havonta nettó 544 ezer forint jövedelemre,
• egy nyugdíjas házaspárnak havonta nettó 291 ezer forintra,
• egy egyedülálló, gyermektelen fiatalnak legalább nettó 187 ezer forintra van szüksége a nullszaldós megélhetéshez.

A fogyasztói kosarak kialakítása a KSH eredeti normatív élelmiszerkosarán alapult – ez most is elérhető, de az MSZP is **kiegészítő** árfigyelést végzett. Az árakat 60 különböző helyszínen, három hónapon keresztül gyűjtötték; vizsgálták a szupermarketek (Spar, Interspar, Auchan, Tesco), diszkontok (Lidl, Aldi, Penny) és kisboltok (Coop, CBA, Príma) árait is. A kutatás szakmai vezetője Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke volt.

„Az I. és II. jövedelmi ötödbe a KSH táblázata alapján 3 794 000 fő tartozik. Ezekben a jövedelmi szintekben az átlagosnak tartott havi jövedelmek nem érik el (vagy épphogy közelítik) a létminimum értékét (187 ezer Ft/hó/fő). Így minimum a lakosság két ötöde – azaz 40 százaléka – létminimum alatti összegből él.” – mondta Korózs Lajos.

A KSH egy másik szegénységi mutató, az úgynevezett szegénységi küszöb számításával 2023-ban 1 millió 400 ezerre tette a szegények számát Magyarországon. Azonban ezek az adatok épp tavasszal kérdőjeleződtek meg, amikor számos szegénységkutató jelezte: egy módszertani – rosszabb esetben szándékos – hiba miatt százezrek kerültek statisztikailag a szegénységi küszöb fölé. Részben ez is indokolja, miért érdemes az MSZP számításait figyelembe venni.

Nagyon megütötte a szegényeket a válság

Belyó Pál ismertetése szerint nagyon keveset költenek a magyarok ruházkodásra (a jövedelmük 2–3 százaléka), oktatásra és művelődésre (7–10 százalék) vagy vendéglátásra (3 százalék). Hogy mennyire látványosan nőnek a társadalmi különbségek, azt jól példázza, hogy a leggazdagabb közel egymillió ember a hazai tőkejövedelmek 90 százalékát birtokolja, míg a többi, közel kilencmillió osztozik a tíz százalékon.

„Szép dolog azzal takarózni, hogy eléri már az éves GDP-t a nettó lakossági pénzügyi vagyon, de e mögött az első tized tagjainak megtakarítása áll javarészt.”

– hívta fel a figyelmet Belyó Pál, aki szerint a jövedelmek igazságosabb elosztására különös gondot kellene fordítania a kormánynak. Az Európa-bajnok infláció nagyban rásegít arra, hogy a társadalom 40 százaléka éljen a létminimum környékén vagy az alatt. Egy szemléletes példa szerint csak az év első hónapjaiban 25 százalékkal drágult egy töltelék nélküli palacsinta hozzávalóinak ára, ami teljesen másképp érinti a gazdagabbak vásárlói kosarát és a hétköznapokat, mint a szegényekét.

Mivel a magyar lakosság közel 90 százaléka saját tulajdonú lakással rendelkezik, ezért ennek megfelelően a fogyasztási szerkezetéből indultak ki, vagyis nem tartalmaz bérleti díjat vagy lakáshitel-törlesztést. Belyó szerint a létminimum kiszámítása nemcsak gazdasági kérdés, hanem alapvető társadalmi tükör is, amely pontos képet ad arról, hogy hányan élnek ma Magyarországon a megélhetés határán vagy az alatt.

Nyugdíjas konzultációt indít az MSZP

„Mi ezt a feladatot elvégeztük, és 2020-tól visszamenőleg kiszámítottuk a létminimumot. Szeretnénk kiemelten foglalkozni a nyugdíjas háztartásokkal, ezért elindítunk egy nyugdíjaskonzultációt, amihez egy honlapot is elindítottunk a mai naptól. Megkérdezzük az érintettek véleményét is arról, hogy milyen változások kellenének a megélhetésük javításához.” – közölte Korózs Lajos, hozzátéve, hogy a kisgyermekes családokkal is kiemelten kívánnak foglalkozni a szocialisták a következő hónapokban.

A Kontroll kérdésére Korózs Lajos elmondta, hogy a KSH tíz évvel ezelőtt semmilyen érdemi választ nem adott arra, miért hagyott fel a létminimum-számítással, holott ezzel kapcsolatban számos interpelláció is elhangzott az ellenzéki politikusok részéről. „Létezik egy KSH-ról szóló törvény, de még erre sem hivatkoztak, miközben adatszolgáltatási kötelezettségeik lennének. Ezt követően úgy változtattak a módszertanokon, hogy nem voltak elegánsak – ilyen esetben ugyanis a régi módszertannal is el kellett volna végezni a számításokat, és mindkét eredményt nyilvánosságra kellett volna hozni.” – jegyezte meg az MSZP elnökhelyettese.

A témában korábban Mellár Tamással, a KSH volt elnökével, jelenlegi országgyűlési képviselővel beszélgettünk: