Tárt karokkal várják az egykori III/III-asokat is a DPK exkluzív köreibe

A „Szuverenitásvédelmi digitális polgári kör” alapítóiként a kommunista BM III-as Főcsoportfőnökség (politikai rendőrség) fedett tisztjei, mint Kiss-Rigó László és Horváth József is fellelhető a tagok között.

Az Alapjogokért Központ néven futó kormányközeli szervezet adta hírül vasárnap, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök megyéspüspök is fellehető a „Szuverenitásvédelmi digitális polgári kör” alapítói között. A „Szuvvéd DPK-nak” becézett csoport további alapítói Kiss-Rigó László püspök mellett többek közt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő, valamint ifj. Lomniczi Zoltán és Szánthó Miklós jogászok is - számolt be róla a Gulyáságyú Média. 

Rajtuk kívül alapító még Horváth József nyugállományú vezérőrnagy, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, aki a rendszerváltás előtti a kommunista III/III tisztje volt. 

„A Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör azért jött létre, hogy a magyar patrióták közösséget alkotva álljanak helyt, és létrehozzák a nemzeti szuverenitás digitális védőbástyáját a globalisták által kisajátított algoritmus ellen. Csatlakozzon mindenki, aki hiszi, hogy a szabadság nem múlt, hanem jelen és jövő – hogy megvédése nemcsak lehetőség, hanem történelmi felelősség is egyben” – írják az alapítók. 

Kiss-Rigó Lászlót 1989. július 4-én az állambiztonság nyilvántartásba vette mint hálózati személyt, erről tanúskodik az ún. hatos karton. Az adatlap alapján „Kiss-Rigó az együttműködést szívesen vállalta, mert lojális volt az őt beszervező rendszerhez” - erről is beszélt Ungváry Krisztián történész az alábbi videóban. A rendszerváltás miatt az „ügynöki karrier” persze nem tarthatott sokáig.

Megafonosok és a bukott államfő is becsatlakozott

Az egykori III/III-as ügynökök mellett olyan megafonos propagandisták is csatlakoztak a „Szuvvéd DPK”-hoz, mint Déri Stefi vagy Kötter Tamás, illetve az M1-en számtalanszor feltűnő kormányközeli elemző, if. Lomnici Zoltán. Ismert név még Pokol Béla egykori alkotmánybíró, aki az Alkotmányvédelmi Tanács felállításával jogállamokban korábban nem látott akadályt gördítene egy egy új Tisza-kormány elé, ha az a jogállamiság helyzetén akarna változtatni, elvonva a jogköröket a kormányzattól és az Országgyűléstől.

A plagizált disszertációjába belebukott köztársasági elnök, Schmitt Pál életrajzában is hatalmas kérdőjelek találhatóak, amelynek ugyancsak Ungváry Krisztián járt utána. A szocializmusban is látványos karriert befutó Schmitt biográfiájából hiányzik az 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe.

Fotó: Facebook / Alapjogokért Központ