Kiírták a választás rendjét, tisztázódik a politikai paletta

A 2026-os választás előtt egyre több ellenzéki párt jelenti be stratégiáját: az MSZP képviselői mind a 106 egyéni körzetben elindulnának, a Demokratikus Koalíció ugyancsak teljes országos lefedettséget ígér, a Momentum viszont nem állít listát. A Tisza Párt lendülete minden szereplő számításait befolyásolja, miközben a kormány a választási szabályokat is véglegesítette.

Kunhalmi Ágnes: indul, de megszavazná Magyar Pétert

Kunhalmi Ágnes, az MSZP volt társelnöke és jelenlegi XVIII. kerületi képviselője az Indexnek adott interjúban jelentette be, hogy jövőre is elindul egyéniben. Mint mondta:
„Ha Magyar Péter megnyeri a választást, a parlamentben kész vagyok megszavazni miniszterelnöknek, tehát senkinek nem kell attól tartania, hogy az én mandátumom veszélyeztetné a rendszer-, és kormányváltást.”

Kunhalmi szerint a választói azt várják tőle, hogy képviselje az érdekeiket, ezért nem adhatja fel indulását. Úgy látja, hogy a Tisza Párt szavazói megosztottak: listán sokan Magyar Péterre voksolnak majd, de egyéniben a kerületi eredményei miatt őt támogathatják. A politikus ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a Tisza egyeztessen legalább a 2022-ben mandátumot szerző ellenzéki képviselőkkel, különösen annak fényében, hogy szerinte a Fidesz és a Mi Hazánk között létezhet háttéralku.

Komjáthi Imre: a Tisza-cunamitól függ minden

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke a Népszavának arról beszélt, hogy ő is elindul Borsod 4-es választókerületében. Leszögezte: az MSZP minden körzetben jelöltet állít, de ha kiderül, hogy máshol esélyesebb ellenzéki jelölt van, tárgyalnának a visszalépésről.
„Ha valami olyasmi látszana, hogy egy elemi Tisza-cunami mindent elsöpör, akkor újragondolunk mindent” – fogalmazott.

Komjáthi szerint a listás közvélemény-kutatások félrevezetők, mert nem mutatják meg, hogy egyéni körzetekben mennyit számít a jelöltek ismertsége és tapasztalata. Úgy véli, 20 MSZP-s politikus biztosan esélyes lenne a Fidesz legyőzésére, de hozzátette: minden tárgyalás alapja az, hogy a párt ne adja fel teljesen önálló identitását. A DK-val való koordinációt valószínűnek nevezte, a Tiszáról pedig azt mondta: „nem kőbe vésett, amit most mondanak, a politikában mindig van helye a változásnak.”

A DK mindenhol indul

A Demokratikus Koalíció közleménye szerint mind a 106 választókerületben saját politikust indítanak, mert a céljuk, hogy mindenhol legyen baloldali alternatíva a jobboldali ellenzéki pártokkal szemben.
Gyurcsány Ferenc pártelnök korábban úgy érvelt: a Fidesz, a Tisza, a Jobbik és a Mi Hazánk konzervatív, keresztény vagy szélsőséges értékei mellett szükség van szociáldemokrata ajánlatra is. A DK szerint Orbán Viktor csak akkor győzhető le, ha a baloldali szavazók sem maradnak képviselet nélkül.

Momentum: nem indulnak, de maradnának a politikában

Ezzel szemben még júniusban úgy döntött a Momentum, hogy nem indul a 2026-os választásokon. A párt küldöttgyűlése szoros szavazáson, 57:43 arányban fogadta el a javaslatot, hogy se listát, se egyéni jelölteket ne állítsanak.

A döntés hátterében a párt támogatottságának mélypontja áll: a közvélemény-kutatók 2–4 százalék közé mérték a Momentumot, ami nem lenne elég a parlamenti bejutáshoz. Az álláspontot Fekete-Győr András, a párt alapítója vetette fel nyilvánosan, ami fegyelmi eljáráshoz is vezethet ellene. A párt szerint viszont így nem osztják meg az ellenzéki szavazatokat, és segítik a kormányváltás esélyeit.

A Momentum jövőjéről még dolgoznak a vezetésben: elképzelhető, hogy kormányváltás esetén kívülről próbálnak majd nyomást gyakorolni a Tiszára, hogy az alapjogi és választási reformokban érvényesüljenek a liberális értékek.

Két másik kisebb párt: az MMM nem, a Második Reformkor indul

Közben a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt nem indul a választásokon, míg a Vona Gábor-féle Második Reformkor Mozgalom jelezte: 2026-ban saját listát és jelölteket állítanak.

A választási szabályok is megjelentek

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent Tuzson Bence igazságügyi miniszter két rendelete, amelyek a 2026-os országgyűlési választás részletszabályait rögzítik.

A rendeletek meghatározzák a választási irodák feladatait, a pénzügyi elszámolás rendjét, az informatikai rendszerek működtetését, és szabályozzák a szavazóköri beosztások módosítását is. A dokumentum rögzíti, hogy az NVI a választások előtt 40 nappal köteles támogatási előleget biztosítani, valamint meghatározza a szavazatszámlálók juttatásait is.

Bár a konkrét időpontot Sulyok Tamás köztársasági elnök tűzi majd ki, Orbán Viktor tusványosi pólóján már szerepelt egy dátum: 2026. április 12.