Gyorsan nőnek a bérek, de még mindig sereghajtó Magyarország az EU-ban

Márciusban tovább gyorsult a magyar dolgozók nettó keresetének emelkedése: az adókedvezmények és az alacsony infláció hatására a reálbérek közel 10 százalékkal nőttek. Miközben a vásárlóerő látványosan javul, a GKI szerint Magyarország továbbra is az uniós bérlista végén kullog, ezért a következő évek legfontosabb kihívása a fenntartható bérfelzárkózás lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 márciusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 779 800 forint volt, ami 9,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset ennél is gyorsabban, 11,3 százalékkal emelkedett, elérve az 546 ezer forintot.

A nettó bérek gyorsabb növekedésének hátterében elsősorban a kibővített családi adókedvezmények és az új személyijövedelemadó-mentességi szabályok állnak. A háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 40 év alatti kétgyermekes anyák kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővítése jelentősen növelte a hazavihető jövedelmeket.

A mediánkeresetek szintén dinamikusan emelkedtek. A bruttó mediánbér 609 ezer forintra nőtt, ami 10,7 százalékos emelkedés, míg a nettó mediánkereset 432 100 forintot tett ki, 13,2 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A medián azért fontos mutató, mert pontosabban tükrözi az átlagos dolgozó helyzetét: a munkavállalók fele ennél többet, fele kevesebbet keres.

A vállalati szektorban továbbra is erős a bérdinamika. A cégeknél átlagosan 8,4 százalékkal emelkedtek a keresetek, amit részben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése hajtott. A vállalatok a bértorlódás elkerülése érdekében a magasabb fizetési kategóriákban is kénytelenek voltak béreket emelni.

A gyors béremelkedés és a 2 százalék alatti infláció együttese látványos reálbér-növekedést eredményezett: márciusban a keresetek vásárlóereje 9,3 százalékkal javult. Ez a dinamika megközelíti a 2024-es szinteket, amikor még 13 százalék körüli bruttó béremelkedés volt jellemző.

A GKI Gazdaságkutató szerint ugyanakkor a kedvező folyamatok ellenére Magyarország továbbra is jelentős lemaradásban van az Európai Unióhoz képest. A 2025-ös adatok alapján a magyar éves bruttó átlagbér 21,3 ezer euró volt, amivel az ország ugyan megelőzte Szlovákiát, de még mindig elmarad Csehországtól és Lengyelországtól. Az uniós rangsorban a minimálbér a második legalacsonyabb, az átlagbér pedig a harmadik legalacsonyabb volt.

A kutatóintézet szerint 2010 és 2019 között látványos reálbér-felzárkózás zajlott Magyarországon: a bruttó átlagkereset reálértéke 55 százalékkal, a minimálbéré 67 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány, az energiaválság és az infláció azonban megtörte ezt a folyamatot. A fordulat 2024-ben érkezett el, amikor az infláció csökkenése ismét érdemi reálbér-növekedést tett lehetővé.

A GKI arra figyelmeztet: a további béremelések fenntarthatósága attól függ, hogy a vállalatok képesek-e kigazdálkodni a növekvő bérköltségeket. A túl gyors minimálbér-emelés ugyanis egyes cégeknél elbocsátásokhoz vagy a foglalkoztatás visszafogásához vezethet.

A szakértők szerint a hosszú távú megoldást a termelékenység javítása jelentheti. Csak így lehet úgy folytatni a bérfelzárkózást, hogy közben a gazdaság versenyképessége és a munkahelyek stabilitása se kerüljön veszélybe.