Zsolti bácsi-ügy: a kormány villámgyors ellentámadása üzenet mindenkinek, aki megszólalna

Rekordidő alatt készült egy „jelentés”, rendőrségi fellépések és politikai támadások indultak ellenzéki szereplők ellen. Pedofil vádakra és a Szőlő utcai javítóintézet híresztelt politikai szálaira a villámgyors ellentámadás üzenete világos: bárki, aki a gyermekvédelem hiányosságairól vagy a politikusokat érintő pletykákról beszél, könnyen a kormányzati célkeresztben találhatja magát.

A Szőlő utcai javítóintézetben kirobbant botrány – amelynek során az intézmény igazgatóját, Juhász Péter Pált emberkereskedelem és prostitúció gyanújával tartóztatták le – önmagában is megrázó ügy. Az azonban, ahogy a kormány a napokban reagált a körülötte terjedő pletykákra, politikai értelemben még nagyobb hullámokat keltett.

Le kell szögezni, semmi tényszerű nem tudható jelenleg, hogy a kormány bármely tagja hatással lett volna Szőlő utcai történésekre, valamint a pletykaként terjedő másik történetben, a „Zsolti bácsi” ügyben.

Azonban a kormány heves reakciója még nagyobb figyelmet irányított ez esetre, ebben a cikkben pedig végigvesszük, mi lehet a politikai célja ezzel.

A kabinet rekordidő alatt „vizsgálati jelentést” tett közzé, amely egyszerre cáfolta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest érintő vádakat, és támadta azokat az ellenzéki és független közszereplőket, akik akár érintőlegesen is szóba hozták az ügyet.

A háromoldalas dokumentumot Tuzson Bence miniszter mutatta be, miközben a kormányrendelet, amely felhatalmazta volna őt a vizsgálatra, csak órákkal később lépett hatályba. Ez a furcsa időrend komoly kétségeket vetett fel: mintha a jelentés előre elkészült volna, és csak utólag „papírozták le” a jogi alapját – erről Bárándy Péter nyilatkozott a 24.hu-nak. A gyorsaság azonban önmagában is üzenetértékű, hogy a kormány minden erejével meg akarja előzni, hogy a pedofilügyekkel, gyermekvédelemmel kapcsolatos pletykák kontrollálatlanul terjedjenek, egyúttal gondolati mankókat is adni akarnak szimpatizánsaiknak, hogy miért ellenzéki kreálmány, ami a híreket uralja. 

Nem véletlen, hogy a jelentés külön kiemelte Jámbor András ellenzéki képviselőt. Jámbor saját közlése szerint ő volt az, aki még a parlamenti napirend előtt YouTube-videóban kezdeményezte a vizsgálóbizottság felállítását, miközben a kormány úgy állította be, mintha utólag csatlakozott volna a pletykákhoz. Noha ő épp azt kérte a politikusoktól, hogy ne a pletykákkal, hanem a világos kérdéssel foglalkozzanak: hogyan volt lehetséges, hogy a javítóintézetet Juhász Péter Pál vezethette, noha évtizedek óta érték gyanúsítások gyermekvédelmi szakemberek jelzései alapján. A képviselő szerint a kormány „gagyi megfélemlítése” is bizonyítja, hogy

a cél nem a valóság feltárása, hanem a kritikus hangok elhallgattatása.

A Kontroll megkeresésére Jámbor András jelezte, hogy képviselőként nem kapott értesítést, hogy eljárást indítanának vele szemben és a mentelmi jogát sem kérték ki a hatóságok.  Szerinte „Kocsis Máté személyes bosszúja”, hogy bevették a jelentésbe, mert évek óta a Fidesz nem tud érdemi eredményeket elérni a főváros VIII. kerületében. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben arról beszélt, hogy „eddig soha nem látott megtorlás” vár azokra, akik a Szőlő utcai ügy kapcsán alaptalan vádakat terjesztenek – jelezve, hogy a kormány nem hagyja szó nélkül a Semjén Zsoltot érintő pletykákat.

„A gyermekvédelemben már így is hatalmas a megfélemlítés. Tuzson Bence tevékenysége aggasztó, hogy akár egy nyomozás tanúmeghallgatásaira utaló információkat is közzétehet. A jövőben ki vállalná a tanúskodást a gyermekvédelemben, ha a kormány – aminek tagjainak felelőssége is felmerülhet – ellenőrzik egy nyomozás állapotát? – tette fel a kérdést Jámbor András.

Ezzel a gyermekvédelmi szakemberek, mint a politikusok érintettségéről beszélő Kuslits Gábor, vagy az aggályokat kihangosító Molnár László kisebb eséllyel vállalhatják, hogy a nyilvánossághoz vagy a hatóságokhoz forduljanak.

Kémvád, összeesküvés

Hasonló mintázat figyelhető meg Káncz Csaba ügyében is. A geopolitikai elemzőt a jelentésben gyakorlatilag külföldi titkosszolgálati kapcsolatokkal hozták hírbe, sőt egyes kormányközeli médiumok egyenesen „brit kémként” állították be. Bár erre kézzelfogható bizonyíték nem került elő, a kormányzati kommunikáció így is elérte a célját, a közvélemény előtt erős kétséget ébreszteni minden olyan szereplő iránt, aki hozzászólt az ügyhöz.

A kormány egyértelművé tette: aki megszólal, könnyen a „nemzetközi összeesküvés” részeseként találhatja magát a kormánypárti narratívában.

A célkeresztbe került Dobrev Klára is, aki jutalmat ajánlott fel, ha valaki bizonyító erejű információval áll elő arról, „Ki az a Zsolti bácsi?”. A kormányoldal szerint az ő politikai köreihez kapcsolódó médiumok és szereplők terjesztették a Semjén Zsoltot érintő állításokat. Az ellenzéki vezető így szimbolikusan is a „fővádlottak” közé került, még ha közvetlen bizonyíték erre sem került elő. A támadás azonban világosan illeszkedik abba a mintába, hogy a kormány igyekszik azonnal magasabb szintű politikai konspirációként beállítani a történteket.

Mindez különösen azért erős fegyver, mert a pedofil- és gyermekvédelmi ügyek a Fidesz számára kommunikációs értelemben is „kriptonitnak” számítanak a kegyelmi ügy óta. Az elmúlt években a kormánypárt saját narratíváját is a gyermekvédelmi témákra építette, így bármilyen, politikusokat érintő gyanú kiemelt veszélyt jelent.

Az ügy tehát még korántsem ért véget. A Szőlő utcai intézetben zajló rendőrségi vizsgálat hivatalos eredményeire várni kell, de a politikai dimenzió már most körvonalazódott: a kormány minden eszközzel igyekszik leállítani a botrány további terjedését, és példát statuálni azokkal, akik érintik a témát.