Varsóban lobbiznak civilek, hogy az EBESZ ellenőrize a választások tisztaságát

Az aHang ma Varsóban az EBESZ konferenciáján a 2026-os magyar választások teljeskörű megfigyelését kéri. A nemzetközi missziót csak a magyar állam hivatalos meghívására indíthatja az európai szervezet. 

Kedden szólalnak fel az aHang képviselői az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) többnapos varsói konferenciáján, ahol is a civil kezdeményezés azt kéri, hogy az EBESZ 2026-ban is valósítson meg teljes körű választási megfigyelő missziót Magyarországon, ami nemcsak a választások napjára terjedne ki, de az azt megelőző és követő időszakra is, hogy valódi képet adhassanak mind a hazai, mind a nemzetközi közösség számára a választások hitelességéről. 

Kérésük megtámogatásaként mostanra már mintegy 61 ezer aláírást gyűlt össze petíciójukon. Az online petíciók és kampányok indítására szakosodott civil szervezet úgy érzékeli, hogy a jelenlegi politikai környezet még kiszolgáltatottabbá teszi a magyar választási folyamatot a visszaélésekkel szemben, ezért is lehet indokolt a választási megfigyelők jelenléte a jövő évi magyarországi voksoláson.

Szerintük a kormányzat folyamatosan fellép a független média ellen, közpénzből finanszírozott kampányokat folytat, és a választási szabályrendszert is a saját előnyére torzítja, mindez pedig oda vezetett, hogy az állampolgárok bizalma tovább csökkent a választások tisztaságát illetően.

Szerintük a megváltozott politikai erőviszonyok miatt egyre nagyobb a politikai nyomás a hatalom megtartására, az elmúlt hónapokban pedig több jel is arra utalt, hogy a kormányzat minden eszközt be kíván vetni pozíciójának megőrzése érdekében – beleértve az állami erőforrások kampánycélú felhasználását, a médiaviszonyok további torzítását. 

Az aHang hangsúlyozza annak kockázatát is, hogy a választások nem lesznek minden szempontból tisztességesek és átláthatók. 

Egyébként az EBESZ a 2022-es választások előtt már egyszer példátlan döntést hozott az uniós országokon belül: az előzetes jogi és politikai helyzetértékelés alapján indokoltnak tartotta, hogy hosszú és rövid távú megfigyelőkből álló, teljes körű misszió kísérje figyelemmel a választások lebonyolítását Magyarországon. 

A választási megfigyelők akkor komolyabb visszásságokat nem észleltek, kifogásokat is inkább az „igazságos versenyfeltételek” hiánya miatt fogalmaztak meg. Olyan témákat említettek akkor a szervezet munkatársai, melyek 2026-ban is a választások lehetséges neuralgikus pontjai lehetnek.

Így az egyik fő probléma volt, hogy a kormánypártok üzenetei sokszor összemosódtak az állami kommunikációval. Szóvá tették továbbá a kampányfinanszírozás átláthatatlanságát is a megfigyelők, de problémák voltak az úgynevezett „harmadik felek” (third-party entities) szerepével kapcsolatban, valamint azzal, hogy ki fizeti a kampányhirdetéseket, különösen online vagy közösségi médiában. 

A szervezet megfigyelői úgy érzékelték, hogy kedvezőbb volt a kormánypártok számára a mediahozzáférés lehetősége, mint az ellenzék számára, különösen, ami a közmédiát illeti. A főbb versengő politikai szereplők közötti vitákat is kevesellték. A jogorvoslati lehetőségekben is találtak bizonyos hiányosságokat, és azt is megjegyezték, hogy a választási kerületek határainak néhány eleme sem a nemzetközi sztenderdek szerint lettek kialakítva. Úgy látták továbbá, hogy a zsúfoltság miatt néhány szavazófülkében nem volt biztosított a szavazás teljesen titkos volta sem. 
Az aHang mostani szerepvállása ugyanakkor bizonyos szempontból szimbolikusnak tekinthető, hiszen a szervezetet magyarországi missziójára csak az adott állam hivatalos megkeresése után kerülhet sor. 

Az EBESZ ugyanis nem küldhet megfigyelőket saját hatáskörben, a szervezet választási megfigyeléseinek elindítását civil szervezetek nem, hanem az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) dönti el, előzetes vizsgálódás, és egy adott ország hivatalos meghívása alapján.