Ezért engedheti nehezen Orbán Viktor az eltolt békecsúcsot

Október 16-án Donald Trump bejelentette, hogy a következő béketárgyalásokat az orosz–ukrán háború ügyében Budapesten kívánják megtartani, amibe Oroszország is beleegyezett. Orbán Viktor számára ez úgy tűnt, mint egy menekülőút: lehetőséget adott volna arra, hogy visszaszerezze renoméját mint meghatározó, megkerülhetetlen külpolitikai szereplő. A remény azonban csupán pünkösdi királyságnak bizonyult – mostanra szinte bizonyosan kijelenthető, hogy a közeljövőben nem lesz Budapesten békecsúcs. Ezt pedig egyedül a Fidesz nem hajlandó elfogadni.

Budapest különleges helyszíne az orosz–ukrán kapcsolatoknak. Itt írták alá például az 1994-es Budapesti Memorandumot, amelyben Ukrajna vállalta a területén lévő atomfegyverek leszerelését az ország területi integritásának tiszteletben tartásáért cserébe. A megállapodásban foglaltakat Oroszország húsz évig betartotta – egészen 2014-ig, amikor annektálta a Krím-félszigetet.

Trump második ciklusában világosan látszik, mik a legfontosabb céljai: mindenekelőtt egy olyan politikai örökséget kíván maga mögött hagyni, amelynek koronaékszere egy Nobel-békedíj lehetne. Ezért az amerikai elnök a világ békeközvetítőjeként igyekszik megjelenni, konfliktusról konfliktusra járva próbál megoldásokat találni célja elérése érdekében. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban többször is változott az álláspontja: volt, hogy Putyint „papírtigrisnek” nevezte, korábban pedig Zelenszkijt titulálta diktátornak. A nem éppen konzisztens elnök fejében egyetlen fix pont létezik: szeretné, ha elhallgatnának a fegyverek. Ezért aktívan részt vesz a konfliktus lezárására irányuló törekvésekben – természetesen saját politikai érdekei mentén.

A budapesti békecsúcs ötlete azért volt különösen érdekes, mert Trump és Orbán érdekei ebben az ügyben egybevágtak.

A magyar miniszterelnök pártjának támogatottsága folyamatosan csökken, a Fidesz pedig hiába próbálkozik, képtelen olyan hibába belekényszeríteni Magyar Pétert, amilyet három évvel ezelőtt Márki-Zay Péter maga követett el. Orbán az elmúlt években egyre inkább a külpolitikára helyezte a hangsúlyt, ám ezen a téren is elszigetelődött.

A keleti nyitás politikája, majd az ezt kiegészítő konnektivitás-elmélet eredményeként az uniós tagállamok – Ficot leszámítva – más platformon állnak a legtöbb fontos kérdésben, miközben Orbán időről időre felveti a „huxit” gondolatát is.

Így jutunk el október 16-ához, amikor a magyar kormányfő számára derült égből villámcsapásként érkeztek a „fantasztikus” hírek: Trump és Putyin Budapesten akarják folytatni a tárgyalássorozatot, amelyet augusztusban, Alaszkában kezdtek meg. Orbán – akinek ez a külpolitikai renomé helyreállítását jelenthette volna – kapva kapott az alkalmon, és azonnal kommunikációs eszközként próbálta felhasználni az eseményt. Meg is született az új narratíva: Orbán következetesen a békét képviseli a „háborúpárti” Unióval szemben, s lám, most Putyin és Trump, két szuperhatalom épp a „békepárti” Budapesten készül tárgyalni a háború lezárásáról.

Az érdekegyüttállás azonban nem tartott sokáig. A két hatalom külügyminisztere, Marco Rubio és Szergej Lavrov telefonon egyeztetett egymással. Az eredeti menetrend szerint először ők találkoztak volna személyesen, a budapesti békecsúcs előtt. A beszélgetés után azonban Trump álláspontja megváltozott: először fehér házi források, majd maga a Fehér Ház is megerősítette, hogy elhalasztják a budapesti csúcsot, mivel az elnök szerint „jelenleg nincs szükség” arra, hogy Putyinnal találkozzon.
A bejelentés hidegzuhanyként érte a kormánypárti nyilvánosságot. Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésben közölte: álhír, hogy nem valósulna meg a budapesti béketárgyalás. Úgy tűnik, a külügyminiszter a hivatalos Fehér Házi megerősítést is az információs hadviselés részének tekinti, amire posztjában is utalt. A találkozó elhalasztásának versenyét azonban egyértelműen Orbán Viktor „nyerte”:

„Szijjártó Washingtonban. A békecsúcs előkészületei folytatódnak. Az időpont még mindig bizonytalan. Ha eljön az ideje, megrendezzük.” – írta a miniszterelnök szintén a Facebookon.

Hogy pontosan milyen csúcsot kíván megszervezni úgy, hogy az egyik fél már kijelentette: nincs szükség rá – egyelőre kérdéses. Kijelenthető azonban, hogy Trump zsákutcába csalta Orbánt a béketárgyalások ügyében. Ugyanakkor az amerikai elnökkel is hasonló történt, hiszen az elmúlt napok eseményeinek egyértelmű győztese: Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin egy már bevált taktikát vetett be. Ahogy az alaszkai találkozó előtt is, most is igyekezett elhitetni Trumppal, hogy hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni – csakhogy ezúttal magához az asztalhoz sem kellett leülnie. A budapesti csúcs bejelentését ugyanis az előzte meg, hogy Trump arról beszélt: Tomahawk-rakétákat adnának át Ukrajnának, amivel jelentősen erősödött volna az ukrán hadsereg. Putyin erre reagálva dobta be az újabb tárgyalási kör ötletét. Zelenszkij legutóbbi washingtoni látogatásának így az lett a vége, hogy Trump visszatáncolt a Tomahawk-ügyben, kijelentve: „az amerikaiaknak is szükségük van a rakétákra”, és a cél továbbra is a béke kell, hogy legyen. Innen már csak egy lépés volt Putyin szokásos követelése – a Donbassz régió egészének megszerzése –, amit Trump és Rubio nem tartott tárgyalási alapnak, hiszen Ukrajna már így is kedvezményeket ígért: a jelenlegi frontvonalak befagyasztását egy esetleges tűzszünet esetén. Ez nem volt elég. Így lett a budapesti békecsúcsból füstbe ment terv.
Orbán továbbra is próbál kapaszkodni a „budapesti világesemény” gondolatába. Minden bizonnyal az október 23-i Békemeneten is hallhatunk erről. A kérdés azonban adott: ha valóban meg is valósulna egy budapesti békecsúcs, vajon jelenthetne-e valódi visszautat Orbánnak és a Fidesznek?
 

Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor