Heretaposás, gyerekekkel szembeni erőszak – De hol volt a rendőrség?

Ájulásig tartó verések, szexuális visszaélések, megalázó büntetések és gyermekprostitúció gyanúja szerepel a Magyar Helsinki Bizottság összegző jelentésében, amely az elmúlt évek gyermekvédelmi eseteit gyűjti össze. A dokumentumban bemutatott ügyek jelentős részénél azonban nem derül ki, hogy történt-e érdemi rendőrségi eljárás vagy jogkövetkezmény, noha több eset súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel.

Magyar Péter kedden Facebook-oldalán irányította a reflektorfényt a Magyar Helsinki Bizottság jelentésére, amely az elmúlt évek gyermekvédelmi rendszerében feltárt visszaéléseket összegzi. A 78 oldalas dokumentum 2025 novemberére készült el, alapját sajtóbeszámolók, rendőrségi iratok, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2023-as jelentése adja – ez utóbbi, vagyis az AJBH Jelentés a gyermekvédelmi szakellátásba vett, nevelőszülői gondoskodásban élő gyermekek ellátásával összefüggésben című anyaga a dolgozat gerince.

Azonban számos esetben nem ad egyértelmű választ arra, hogy a bántalmazások és veszélyeztetések nyomán indult-e rendőrségi eljárás.

Azokat a történeteket gyűjtöttük össze, ahol a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, történt-e érdemi hatósági beavatkozás. Az AJBH 2023-as jelentésében több esetnél egyértelműen jelzi is, hogy ezek a feljelentések megtörténtek, épp ez a kettősség keltette fel érdeklődésünket. Cikkünk megjelenése előtt megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, hogy a felsorolt esetekben indult-e érdemi rendőrségi eljárás. Amint válasz érkezik, cikkünket frissítjük.

Fontos megjegyezni, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala gyermekbántalmazási ügyekben hivatalból köteles feljelentést tenni, ahogy az AJBH-nak az esetekről beszámoló gyermekvédelmi intézmények fenntartói is.

Airsoft, heretaposás, vetkőztetés

A Helsinki Bizottság gyűjtése szerint a Kalocsai Gyermekotthonhoz több gyermekbántalmazási ügy is köthető. Egy 2014-es, gyereknap alkalmából szervezett eseményen airsoft lövöldözést tartottak, ahol nem a bentlakók szórakoztak, hanem maguk a gyerekek voltak a „célpontok”. A jelentés korábbi beszámolókat idéz, amelyek szerint a lövöldözésben az intézmény vezetéséhez tartozó személyek is részt vettek.

„Voltak a vezetőség tagjai közül is, akik lövöldöztek, és hangosan röhögtek közben.” – idéz a jelentés több ott dolgozót.

Ugyancsak a gyűjtésben szerepel, hogy egy nevelő csípőfogóval tekerte a bentlakók mellbimbóit, más esetekben pedig „autós játékot” játszottak velük úgy, hogy a gyerekek heréjét használták gázpedálként. A Helsinki Bizottság összefoglalójából nem derül ki, hogy ezekben az ügyekben indult-e rendőrségi eljárás.

Nem tisztázott a hatósági eljárás sorsa egy 2016-os esetben sem, amikor egy bentlakót alsóneműre vetkőztettek, és napokig nem engedték felöltözni. A jelentés ezt az esetet is a dokumentálatlan következményekkel járó ügyek között említi, noha felvetődik a kiskorú veszélyeztetésének kérdése.

A Kalocsai intézményben hittanoktatás is zajlott. A jelentés szerint az órákat az a Mészáros István tartotta, akiről már évekkel korábban felmerült, hogy egy ministránsfiút molesztálhatott. A gyűjtés idéz egy, az intézményben elhangzott kijelentést is:

„Itt mindenki tudja, hogy milyen az atya, csak senki nem akarja tudomásul venni.”

A hírekből az ismert, hogy az ügyben nem jutott el jogkövetkezményig. Az egyes sérelmek bekövetkezte után 7 évvel indult nyomozásokat megszüntették, az akkori kalocsai gyerekotthon-vezető ma is ebben a pozícióban van.

„Ötvenes évekbeli büntetőtábor”

A Debreceni Javítóintézetről készült vizsgálati anyag szerint az intézményben katonás rend uralkodik. A falakon kifüggesztett szabályok részletesen rögzítik, mit tehetnek és mit nem a bentlakó gyerekek. A plakátokon szerepel többek között: „30 mp van kiállni az ajtó elé vigyázzban”, „Vonulás alatt nincs nézegetés”, étkezésnél „Nincs repeta”, „Nincs beszéd”, valamint „Azt csinálod, amit mondanak” és „Mindenhez engedélyt kérsz”.

A vizsgálatot végző szakember az intézményt olyannak írta le, amely az ötvenes évekbeli büntetőtáborokra emlékeztet, és szerinte a rendszer önkényes gyakorlatokra ad lehetőséget. A feljegyzések szerint megalázó büntetéseket is alkalmaztak: előfordult, hogy a gyerekeknek guggoló pózban, kinyújtott karral kellett kitartaniuk, vagy fogkefével kellett a padló fugáit sikálniuk. A jelentés nem tér ki arra, hogy ezek miatt indult-e rendőrségi eljárás.

Ebből az intézetből nevezték ki a Szőlő utcai javítóintézet új igazgatóját – erről a Jelen írt.

Benji-bot

Egy zalaegerszegi gyermekotthonban egy 11 éves fiút az egyik nevelő bambuszbottal fegyelmezett. A jelentés szerint a gyerek fejét, hátát és kezét ütötte az eszközzel, amelynek nevet is adott: Benji-bot. Amikor egy másik gyerek tanúskodni akart a történtekről, a nevelő azzal fenyegette meg, hogy nem kap befogadó nyilatkozatot az intézménytől. A dokumentumból nem derül ki, hogy az ügyben történt-e rendőrségi beavatkozás.

Láncra verve, mint egy kutyát

A gödi TOPHÁZ otthonban a jelentés szerint munkaerőhiány miatt egy ön- és közveszélyes bentlakót az ágyához láncoltak. Az intézményben az alapvető higiéniai feltételek is hiányosak voltak: két gyerekre jutott egy fogkefe, miközben az ellenőrzések idejére elkülönítve, névvel ellátott eszközöket tartottak fenn.

A Szombathelyi Büntetés-végrehajtási Intézetről szóló részben a Helsinki Bizottság azt rögzíti, hogy súlyos, öntudatlanságig tartó verések évente több alkalommal előfordulnak, míg az enyhébb bántalmazások rendszeresek.

A Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthonban egy dolgozó ököllel ütötte meg egy gyerek fejét. Itt belső vizsgálat indult, amely végül arra a megállapításra jutott, hogy nem történt bántalmazás; rendőrségi eljárásról a jelentés nem tesz említést.

Fojtogatta, letörte a körmeit

Az AJBH több nevelőszülőknél történt bántalmazásokat is rögzített. Egy 2023-as békési ügyben egy nevelőszülő hatéves nevelt lányát fojtogatta, letörte a körmeit, és elvette a mobiltelefonját. A bántalmazást a gyermek nagyszülei észlelték és jelezték. A dokumentum szerint a gyermek gyámja azonnali gondozási hely változtatását kezdeményezte, rendőrségi eljárásnak nincs nyoma.

Szökésért szexuális szolgáltatás

A Helsinki Bizottság több olyan szexuális visszaéléses ügyet is felsorol, ahol a nyomozás nem indult meg, vagy később megszüntették. A legismertebb ezek közül a bicskei gyermekotthon esete.

„Volt olyan gyermek, akinek – nevelői nyomásra – írásban kellett nyilatkoznia arról, hogy hazudott. A rendőrség a nyomozást megszüntette.” – áll a jelentésben.

A Rákospalotai Javítóintézetből egy 15 éves lány szeretett volna megszökni. A jelentés szerint egy gyermekfelügyelő segítséget ígért neki, szexuális szolgáltatásért cserébe. Az igazgató a próbaidős dolgozó munkaviszonyát azonnal megszüntette, feljelentést azonban – az intézmény hírnevére hivatkozva – nem tett.

Fotó: TJ