Mészáros Lőrincék miatt is drágul tovább Európa legmagasabb útdíja

Jelentősen emelkednek az útdíjak: január első napjától 4,3 százalékkal nőtt a főutak használati díja, majd márciusban újabb, 29,4 százalékos emelés következik. A változás hátterében a fuvarozói érdekképviseletek és a kormány közötti megállapodás áll, amely eltér az eredeti jogszabályi pályától. A törvény szerint ugyanis a gyorsforgalmi utak díja az inflációval, vagyis 4,3 százalékkal nőtt volna, míg a főutaknál egy sokkal drasztikusabb, 54 százalékos emelés lett volna érvényben.

Mindez egy olyan helyzetben történik, amikor Magyarország már az emelés előtt is az uniós élmezőnybe tartozott az úthasználati díjak tekintetében. A gyorsforgalmi utak esetében Ausztria után a második legdrágább volt a magyar rendszer az EU-ban, míg a főutaknál konkrétan Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni. Az összehasonlítás szerint Ausztriában 2025-ben egy 40 tonnás, Euro VI-os, öt tengelyes, légrugós nehéz tehergépjármű után 53,2 eurócent volt a kilométerenkénti díj a gyorsforgalmi utakon, míg Magyarországon ez 39,7 eurócent, az elsőrendű főutakon pedig 24,7 eurócent volt.

A G7 szerint a jelentős díjemelésre nemcsak a költségvetési hiány miatt kényszerült rá a kormány, hanem elsősorban azért, mert a hazai gyorsforgalmi úthálózat nagy részét egy rendkívül költséges koncesszió keretében adta át a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (MKIF). Ez a konstrukció az Európai Bizottság szerint szabálytalan: a testület kötelezettségszegési eljárást indított, amely jelenleg is folyamatban van.

A pontos idei koncessziós költségek még nem ismertek, de tavaly már mintegy 400 milliárd forintot fizethetett az állam az MKIF-nek az autópályák üzemeltetéséért és kezeléséért. Ehhez képest az idei költségvetésben mindössze 210 milliárd forintos előirányzat szerepel, amelyet az Állami Számvevőszék megalapozatlannak minősített. Külön tételt jelentenek az M5-ös és az M6-os autópályák, amelyek koncessziós díja 180 milliárd forintot tesz ki. Emellett a Magyar Közút fenntartási és működési költségeire 107,5 milliárd forintot terveztek, amelynek nagyjából egynegyede köthető a gyorsforgalmi utakhoz.

A G7 összesítése szerint így az idei útfenntartási költségek összességében közel 500 milliárd forintra rúgnak, miközben a 2026-os költségvetés további 332 milliárd forintot tartalmaz sztrádaépítésekre. Ezzel szemben az állam 685 milliárd forint útdíjbevétellel számol, amelyből 561 milliárd forintot a tehergépjárművek fizetnének be. A G7 szerint azonban a drága MKIF-koncesszió miatt idén már veszteségessé válhat a sztrádák üzemeltetése és fejlesztése.

További kockázatot jelent, hogy a G7 elemzése alapján „meglepő lenne”, ha a koncesszió idei költsége valóban megállna 210 milliárd forintnál. Az útdíjbevételek oldalán sem rózsás a helyzet: a novemberig rendelkezésre álló adatok szerint a tavalyi bevétel közel 50 milliárd forinttal maradhatott el a tervezettől, ami az idei célok teljesíthetőségét is kérdésessé teszi.

A jövőbeli terhek tovább nőhetnek a nagy volumenű bővítések miatt. Az M1-es autópálya – nagyságrendileg ezermilliárd forintos – szélesítése önmagában több tízmilliárd forintos éves többletterhet jelent majd a koncessziós díjakban. Az M3-as és az M7-es autópályák bővítése, valamint új szakaszok építése pedig már messze százmilliárd forint feletti éves költségnövekedést okozhat. A G7 szerint az MKIF magas költségei miatt „valószínűleg muszáj lesz” az útdíjakat a következő években is az infláció felett emelni.

Ennek közvetlen hatása lesz a fogyasztói árakra is. A G7 logisztikai rendszereket jól ismerő forrásai szerint az útdíjak tervezett növelése egyes termékeknél 0–5 százalékos addicionális áremelkedést okozhat. Különösen a viszonylag olcsó, de nagy tömegben és nagy távolságokra szállított élelmiszereknél lehet jelentős a hatás: az olyan alapvető termékeknél, mint a kifli vagy a tej, a logisztika az ár fontos eleme. Ha a pékségek és élelmiszer-beszállítók számára nő az út hossza és díja, annak közvetlen és gyors hatása jelenik meg a bolti árakban.

Fotó: Facebook