Hiába a bíróság döntése: Bayer Zsolt felesége képtelen lejönni a zsíros vérplazmabizniszről

Magyarország csúcsra járatta a plazmáztatást, hazánk világelső lett az egy főre jutó emberi vér exportálásából származó jövedelmezőség terén. A Bayerné Matusovits Andrea vezette Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) négy évre 19,3 milliárd forintért ismét annak a tulajdonosi körnek értékesítette az állami tulajdonban lévő vérplazmát, amelynek az ügyében a bíróság korábban már kimondta, hogy versenyeztetés nélkül hasonló üzletet kötni nem lehet.

A Válaszonline  nem találta nyomát annak, hogy a folyamat során tényleges verseny zajlott volna. Korábban ez a lap számolt be arról is, hogy a 2010-es évek végén, egy sajátos konstrukció alkalmazásával a lengyel és a cseh ár alá szorítva értékesítették az állami vérplazmát. Pár éve az OVSZ éveken át eredménytelennek minősítette az önkéntes véradóktól származó, fel nem használt friss fagyasztott vérplazma értékesítésére kiírt pályázatait. Később az Octapharma egy magyar céggel, a Vascular Plazma Kft.-vel együtt indulva mégis nyerni tudott, miközben a tulajdonosi kör sorra elnyerte az OVSZ közbeszerzéseit. 

A 2019-ben lejáró szerződés után a jogszabályba ütközve nem írtak ki új tendert, és az OVSZ végül versenyeztetés nélkül, világpiaci ár alatti összegért kötött új megállapodást a Vascular-Octapharma érdekkörrel. A szerződést az intézmény csak hatósági kötelezésre adta ki, ami alapján a lap megírta: 

Bayerné Matusovits Andrea titokban adta el az állami vérplazmát. Az ügy büntetőeljárásig jutott, amelyet a Válasz Online jogerősen megnyert, mivel a bíróság szerint a közölt tények valósak voltak. Az ítélet szerint Bayer Zsolt felesége közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálta, kijelentéseinek ténybeli alapja van, a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat, és jóhiszeműnek minősíthető. Bayerné a per során azt is kifogásolta, hogy a Válaszonline oknyomozó cikkében így emlegették, ám a bíróság megállapította, hogy ezt is jogszerűen tették.

2024 őszén derült ki, hogy az állami vérplazma értékesítési jogát a Vascular Venture Kft. szerezte meg. Ezzel új konstrukció alakult ki: már nem közvetlenül az OVSZ és egy multinacionális gyógyszergyár szerződik, helyette egy magyar cég áll a két fél között. A mostani eljárásnál a korábbiakhoz hasonlóan nem találták nyomát a nyilvános tendernek sem magyarországi, sem európai felületeken. A szerződés részletei is szűkszavúak: egységárakat nem közöltek, csupán azt, hogy 2024.10.28. és 2028.10.28. között összesen 19 398 360 000 forint értékben kötöttek megállapodást. Ez évente mintegy 4,8 milliárd forintot jelent. 

A mennyiség ismeretének hiányában az ár nem vethető össze a világpiaci szintekkel, legfeljebb a 2017 előtti gyakorlattal, amikor a HUMAN BioPlazma Kft. olasz tulajdonosához került a vérplazma nyomott áron. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2015-ös jelentése szerint az OVSZ-nek 2008 és 2012 között 10,5 milliárd forint bevételkiesése keletkezett a plazmaértékesítés miatt. Az International Blood/Plasma News adatai szerint az európai plazmaárak emelkedtek az elmúlt években.

Magántőkealap mögé bújtatták az extraprofitot

A Vascular Venture Kft. mára az OVSZ és a magyar egészségügy egyik legnagyobb üzleti partnerévé vált. A cég 2018 és 2021 között előrébb lépett a magyar egészségügyi cégek rangsorában, miközben nemcsak az OVSZ, hanem számos állami kórház beszállítója is lett. A cégcsoport mérete a bonyolult vállalati háló miatt nehezen mérhető fel, ami annak is köszönhető, hogy az ügyben ismert érdekcsoport 2022-ben magántőkealap-kezelőt hozott létre.

Az elmúlt években Magyarországon bővült a kereskedelmi plazmapiac, miközben az állami plazmaértékesítés részletei továbbra is átláthatatlanok. A modellváltás lényege, hogy a plazmaadásért ténylegesen pénzt fizetnek, amit a hatóságok hosszú ideje eltűrnek, noha a jogszabályok ezt tiltják. A központok közötti verseny magas kifizetéseket eredményezett, ami tömegeket vont be, különösen az alacsony jövedelmű térségekben. A magyar jogszabályok szerint emberi szervért, szövetért nem lehet pénzt adni. Az állami hatóságok évek óta szemet hunynak efölött, pedig van központ, amely az első négy plazmaadásért 97 800 forintot fizet, vagyis alkalmanként majdnem annyit, mint a szociális segély havi összege (28 ezer forint).

A hatósági ellenőrzési rendszer 2026-tól változott meg a donorok plazmaadásának nyomon követésében, így elterjedt a túlplazmázás, amit csak az idei évtől kezdett érdemben kezelni a rendszer. A plazmagyűjtő állomások száma mintegy egy évtized alatt jelentősen emelkedett, az ország szinte teljes területét lefedve. 

2010 és 2020 között lényegében minden évben 20 százalékkal nőtt a kinyert plazma mennyisége. A piacon multinacionális gyógyszercégek és állami kapcsolatokkal rendelkező magyar vállalkozások is jelen vannak, utóbbiak közül több jelentős profitot termel, és részben offshore struktúrákba menti a profitot. Magyarország 2024-re a világ legnagyobb vérexportőrei közé került, miközben a magasabb hozzáadott értékű feldolgozás jellemzően nem belföldön történik.