Már a Fideszesek 38 százaléka szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve
Rosszabbul élünk, mint négy éve, legalábbis így érzékelte a válaszadók háromnegyede a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatásában. A közvélemény-kutató az emlékezetes 2006-os fideszes negatív választási kampányra – amely végül sikertelennek bizonyult az akkor kormányzó MSZP-vel szemben – utalva tette fel az erősen aktuálissá váló kérdést.
Rosszabbul élünk, mint négy éve, legalábbis így érzékelte a válaszadók háromnegyede a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatásában. A közvélemény-kutató az emlékezetes 2006-os fideszes negatív választási kampányra – amely végül sikertelennek bizonyult az akkor kormányzó MSZP-vel szemben – utalva tette fel az erősen aktuálissá váló kérdést.
A teljes népesség 8 százaléka utasítja el egyértelműen, hogy rosszabbul élnénk, és a válaszadóknak alig negyede hajlik pozitív véleményre, azaz borús a társadalmi hangulat, ha a megélhetésről van szó – állapítják meg a felmérés eredményei alapján.
A szavazótáborok szerinti bontásban feltűnő, hogy még a kormánypárti szavazók véleménye is megoszlik a kérdésben.
A Fidesz–KDNP-szavazók 38 százaléka szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve – írta meg a HVG.
Rajtuk kívül
a Tiszások 93 százaléka,
a „Tiszán túli” ellenzéki tábor 82 százaléka és
a bizonytalanok 80 százaléka érez ugyanígy.
Ez egyben azt is jelenti a közvélemény-kutató szerint, hogy „egy olyan kulcskérdésben, mint a megélhetés, a választás előtt három hónappal a bizonytalan válaszadók egyértelműen az ellenzékiek álláspontját osztják. Kérdés persze, hogy mennyire tartják felelősnek a kormány politikáját a nehézségekért”.
A közvélemény-kutató kitér a kampányra is, megállapítva, hogy a Fidesz–KDNP évek óta kétféle módon kampányol: elsősorban megfélemlítéssel, másodsorban eredménykommunikációval.
Mindezek alapján két fontos kérdésről fog szólni a kampány szerintük:
A hat éve roskadozó magyar gazdasági környezetben, amely a válsággazdálkodás orvosi lovaként minden területen alulteljesít, tud-e a Fidesz–KDNP működő sikerkommunikációt folytatni, vagy végül idén is, akárcsak 2022-ben, a félelemkeltésről fog szólni a következő három hónap (a szokásos féktelen pénzosztogatás mellett)?
A kihívó Tisza Párt sikeresen rá tud-e világítani a kampányában a gazdasági, megélhetési nehézségekre, különösképpen arra, hogy a felelősség nem valamilyen nemzetközi, magyarellenes összeesküvő mumusé, hanem a 16 éve regnáló magyar kormánypártoké?
Emlékeztetnek, hogy 2006-ban a „rosszabbul élünk” kampánnyal kapcsolatban arról értekeztek az elemzők, hogy lehet-e negatív üzenettel választást nyerni, ami akkor nem sikerült, viszont 2022-ben, a háború kirobbanása után már működött a negatív kampány és a kormánypárti háborús riogatás.
A Republikon Intézet szerint az látszik, hogy a választók – beleértve a Fidesz-szavazók jelentős részét is – úgy érzik, a megélhetési helyzet romlott, de adódik még egy további kérdés:
Elhiszik-e, hogy a kormányváltás javítana a helyzeten, vagy hihetőbbnek találják a kormány 2022-ben már bevált üzenetét, miszerint az ellenzéki kihívó megválasztása háborús életveszélyt hordoz magában, amelytől csak Orbán Viktor képes megóvni bennünket.