Hiába a rendelet, nem áll le a szolidaritási hozzájárulásról folyó perek tárgyalása

Úgy tűnik, nem lehet a bíróságokat arra utasítani, hogy szüntessék meg a szolidaritási adókkal kapcsolatos, folyamatban lévő pereket. A Budapest Környéki Törvényszék most elsőként mondott nemet egy Szigetszentmiklóst érintő ügyben. Közben reagált a Kúria, a Fővárosi Törvényszék és a Magyar Ügyvédi Kamara is.

Nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét a Budapest Környéki Törvényszék – értesült a Magyar Hang a települést képviselő ügyvédtől.

A per befejezésére egy friss, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet kényszerítette volna az ügyben eljáró testületet, a bíró azonban a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és azzal érvelt, hogy a vonatkozó kormányrendelet több ponton is alaptörvény-ellenes, mivel a várost, felperesként a tisztességes eljárás jogától, a bíróságot pedig a független eljárás és döntés jogától fosztja meg.

Mint ismeretes, a kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet arról, hogy nem lehet pert indítani a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban. Mindez visszamenőleges hatályú, és érinti a 2023 és 2025 között esedékessé vált hozzájárulással kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokat is, vagyis a kormány a perek megszüntetésére utasította az eljáró bíróságokat.

A mostani eljárás Szigetszentmiklós ügyét érinti, a település 2024-ben közel kétmilliárd forint szolidaritási adó befizetése miatt indított pert az alperes Magyar Államkincstárral (MÁK) szemben. 

A kormányzati sarc legnagyobb mértékben Budapestet sújtja, a fővárostól idén már csaknem 100 milliárdot akar elvonni a kormány, jóval többet, mint amennyit a kötelező feladatok ellátására ad. 

A bíróságokon több esetben a fővárosnak kedvező részítéletek születtek például az ideiglenes jogvédelem kérdésében, a kormányzati mostani lépést ez is indokolhatta. Csütörtök délután kiderült azis, hogy a főváros által indított per sem szűnik meg. A Fővárosi Önkormányzat megkapta a Fővárosi Törvényszék végzését, amely szerint a szolidaritási hozzájárulás tárgyában folyamatban levő perben a március 16-ra kitűzött tárgyalást a bíróság megtartja – tudta meg a 444.

Úgy tűnik, még a fideszes kétharmad által kijelölt Varga Zs. András elnökölte Kúriának is sok az az Orbán Viktor által szignózott kormányrendelet, amely a jogállam alapvetéseivel szembemenve betiltaná a peres jogorvoslat lehetőségét az önkormányzatok számára a szolidaritási hozzájárulás ügyében.

A Kúria a 24.hu-nak úgy reagált:

„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.”

A Kúria válaszában rögzíti, hogy az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A testület megjegyezte, a Kúriának sajtóérdeklődés alapján nem, kizárólag az elé kerülő konkrét jogorvoslati ügyekben van hatásköre eljárni és jogi álláspontot kialakítani.

Ami a kormányrendelet visszamenőleges hatályát illeti, a lap megkeresésére a Magyar Bírói Egyesület szintén közölte, hogy folyamatban lévő ügyekben az ügy ura a bíró, vagyis csakis a tárgyaló bírón múlik, hogy milyen döntést fog hozni, hogyan folytatódik az ügy.

Csütörtök délután a Magyar Ügyvédi Kamara is kiadott egy közleményt, mert „fontosnak tartja a megszólalást minden olyan esetben, amikor a bírói függetlenség sérül”. A szervezet szerint a rendelet „közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe”, hiszen folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, azok „érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz”. A MÜK azt is állítja, hogy a kormányrendelet sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát.

Gulyás: Karácsony Gergely sipítozik csak 

Gulyás Gergely a mai kormányinfón úgy vélekedett, hogy a kormány új rendelete lezárja a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát, mert az az Alkotmánybíróság korábbi döntését hajtja végre, amely szerint az elvonás önmagában nem alkotmányellenes, ha a közteherviselést és az önkormányzatok közti pénzügyi kiegyenlítést szolgálja, valamint arányos marad.

A miniszter úgy látja, hogy mindenkinek – Budapestnek is – ki kell vennie a részét a közteherviselésből, és a jelenlegi konfliktus inkább politikai vita, mivel a bíróságon korábban csak az eljárási szabályokat és a beszedés módját támadták.

Gulyás egy ponton azt is megjegyezte, hogy Karácsony Gergely sipítozik csak. 

A joggal való visszaélés klasszikus esete

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke szerint a kormányrendelet, amely visszamenőleges hatállyal vetett véget az egyes önkormányzatokat sújtó szolidaritási adóval kapcsolatos jogvitáknak, a joggal való visszaélés klasszikus esete.

Az alkotmányjogász szerint „ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk”. Ez történik most, csak itt a főváros fizetőképességéről, rengeteg ember munkahelyéről, a közszolgáltatásokról van szó. 

 „Mi köze az orosz-ukrán háborúnak a főváros és a kormány között zajló jogvitához?” – tette fel a költői kérdést, utalva arra, hogy az idézett kormányhatározat erre való hivatkozással született meg.