Brüsszel is vizsgálja a szolidaritási hozzájárulási pereket lezáró kormányrendeletet

Az Európai Bizottság elemzi a magyar kormány friss rendeletét, amely visszamenőleg ellehetetleníti az önkormányzatok jogorvoslati lehetőségét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A lépést több bíróság jogállamisági aggályokkal illette, Karácsony Gergely szerint uniós jogot is sért a rendelet.

Az Európai Bizottság ülésén is elhangzott a tény, miszerint a Bizottság figyelemmel kíséri és elemzi azt a kormányrendeletet, amely a szolidaritási hozzájárulás befizetését kötelezővé teszi az önkormányzatok számára, miközben kizárja a jogorvoslat lehetőségét és visszamenőleg lezárná a folyamatban lévő pereket is. A kérdés azért is került Brüsszel látókörébe, mert Karácsony Gergely főpolgármester jelezte, hogy az ügyben az Európai Bizottsághoz fordul, mivel álláspontja szerint a szabályozás uniós jogot sért. Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője a Telex kérdésére közölte:

„Valóban láttuk a médiajelentéseket az új veszélyhelyzeti intézkedésekről és a magyar bíróságok reakcióját is. Most elemezzük a kormányrendeletet és a továbbiakban is figyelemmel kísérjük majd a fejleményeket.”

Amennyiben az EB jogsértést állapít meg, a folyamat végén akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen.
A vitatott rendelet kimondja, hogy az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási hozzájárulást, a befizetés elmaradása esetén pedig jogorvoslatra nincs lehetőség.

A szabályozás nemcsak a jövőre nézve tiltja a pereskedést, hanem a már folyamatban lévő ügyeket is visszamenőleg lezárná, az elmaradt összegeket pedig rövid határidővel behajthatóvá tenné. Ezzel a kormány gyakorlatilag kiiktatta azokat az eszközöket, amelyekkel Budapest eddig a szerintük aránytalan elvonások ellen fellépett.

A kormány lépése több bíróságnál is kiverte a biztosítékot. A Fővárosi Törvényszék szerint a rendelet sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenséget, valamint a visszaható hatály tilalmát. Hasonló aggályok merültek fel más bíróságok és jogi szervezetek részéről is, amelyek szerint a végrehajtó hatalom közvetlenül avatkozik be a folyamatban lévő igazságszolgáltatási eljárásokba.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntését hajtja végre, amely szerint az elvonás önmagában nem alkotmányellenes, ha a közteherviselést szolgálja és arányos marad. A miniszter egy ponton úgy fogalmazott: „Karácsony Gergely sipítozik csak.”

A Kontroll megkeresésére Dr. Stánicz Péter, ügyvéd és alkotmányjogász úgy nyilatkozott, hogy nem teljesen példátlan, hogy hasonló gyakorlatokkal nemzetközi szinten is találkozni, ezek rendszerint sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az alkotmányos elveket. Rámutatott: ha az állam egy jogvitában félként, egyenrangú szereplőként vesz részt, nem élhet vissza azzal, hogy egyúttal jogalkotói hatalommal is rendelkezik.

Különösen súlyosnak nevezte a mostani esetet, mivel a rendelet nem az alkalmazandó jogszabályi kereteket jelöli ki, csupán előírja az eljárás megszüntetését, vagyis „igazából jogalkotással előírják, hogy a bíróságnak milyen döntést kell hoznia egy konkrét, egyedi ügyben”.

A kormányrendelet ellenére a bíróságok nem állították le automatikusan a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós ügyében elutasította az eljárás megszüntetését, alkotmányossági aggályokra hivatkozva.

A Kúria, a Fővárosi Törvényszék, a Magyar Bírói Egyesület és a Magyar Ügyvédi Kamara is hangsúlyozta a bírói függetlenséget, és jelezte, hogy folyamatban lévő ügyekben kizárólag az eljáró bíró dönthet, így a perek, köztük a főváros által indított eljárás, tovább folytatódhatnak.